Kvk.II.38.217/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.II.38.217/2019/2.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella előadó bíró, Dr. Kalas Tibor bíró

A kérelmező: Dr. Varga László, mint a Magyar Szocialista Párt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Elnöke által képviselt Magyar Szocialista Párt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete (cím)

A kérelmező képviselője: Dr. Csontos Krisztián ügyvéd (cím)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság 428/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Egy magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2019. október 3-án 15 óra 52 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-ára hivatkozással. Előadta, hogy a Taktaharkány településen 2019. október 3-án „a szórólap tartalma szerint a Jobbik, az MSZP, a Momentum és a Mindenki Magyarországért Mozgalom megbízásából olyan szórólap került” a postaládájába, amely nem tartalmazta a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét, amely álláspontja szerint sérti a Ve. 144. § (2) bekezdésében foglaltakat. Kifogás alátámasztására bizonyítékként csatolta a szórólap szkennelt példányát.

[2] A TVB a kifogásnak a 95/2019. (X. 5.) számú határozatával helyt adott, és megállapította, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom és a Mindenki Magyarországért Mozgalom megyei szervezetei megsértették a Ve. 144. § (2) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy a jelölő szervezetek támogatására vonatkozó szórólapon nem tüntették fel a kiadásért felelős személy nevét. A TVB a jelölő szervezeteket eltiltotta a további jogsértéstől.

[3] A kérelmező 2019. október 8-án 15 óra 59 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a TVB 95/2019. (X. 5.) számú határozata ellen a Ve. 221. §-ára hivatkozással. Kérte, hogy az NVB a határozatot változtassa meg és a kifogást utasítsa el. A Ve. 43. §-a hivatkozással kifejtette, hogy a TVB a tényállást tévesen tárta fel és téves mérlegeléssel törvénysértő döntést hozott. Álláspontja szerint a kifogásolt szórólap megfelel a törvényi feltételeknek. Érintettségét arra alapozta, hogy ő a megyei szervezet elnöke.

[4] Az NVB a fellebbezést a 428/2019. számú határozattal a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította tekintettel arra, hogy a fellebbezés nem tartalmazta a Ve. 224. § (3) bekezdés b) pontja szerint a jelölő szervezet nyilvántartási számát és székhelyét, mert a kérelmező a megyei szervezet elnökeként a saját személyi azonosító számát és saját lakcímét adta meg.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[5] A kérelmező a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen – elektronikus úton – bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Kérte a Kúriát, hogy az NVB határozatát helyezze hatályon kívül, a kifogást – mint alaptalant – utasítsa el. Állította, hogy a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása megalapozatlan és törvénysértő. A fellebbezés – a tartalmát tekintve – megfelel a Ve. 223-224. §-aiban foglaltaknak, tekintve, hogy a fellebbezést – mint jelen felülvizsgálati kérelmet is – a kérelmező képviselője egyértelműen megállapíthatóan nem magánszemélyként, hanem a jelölő szervezet képviselőjeként nyújtotta be.
[6] Az ügy érdemét érintően előadta, hogy álláspontja szerint sem a TVB, sem az NVB nem tett eleget a Ve. 43. §-ában foglalt tényállás tisztázási kötelezettségének, határozataik téves jogszabályértelmezésen alapulnak. A kifogásolt szórólap mindenben megfelel a Ve. 144. §-ában rögzített törvényi követelményeknek.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint az érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

[8] A Ve. 222.-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó alapvető szabályokat.

[9] A Ve. 224. § (3) bekezdés a)–c) pontjai értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell:
     - a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját;
     - a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét), illetve ha ezektől eltérő, a postai értesítési címét;
     - valamint – jelölő szervezet vagy más szervezet esetében – annak a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

[10] A bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján, ha az nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.

[11] Mindezek folytán a Kúria megállapította, hogy a kérelmező mint a megyei szervezet elnöke a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében egyértelműsítette, hogy a fellebbezését nem   magánszemélyként nyújtotta be, a bírósági felülvizsgálati kérelmét is mint a megyei szervezet képviselője terjesztette elő anélkül, hogy kérelmezőként azt a megyei szervezetet jelölte volna meg, amelyet képvisel. A Kúria úgy tekintette, hogy a felülvizsgálati kérelmet a megyei szervezet nevében terjesztette elő. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem azonban nem tartalmazta a Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja szerint megkívánt, a jelölő szervezet nyilvántartásba-vételi számát, ezért a Kúriának a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania. Az elutasításra tekintettel a Kúria nem vizsgálhatta érdemben a jogorvoslati kérelemben foglalt egyéb jogsértési hivatkozásokat.

Záró rész

[12] A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre indult eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja szerint illetékmentes, ezért az illeték viseléséről rendelkezni nem kellett.

[13] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. október 15.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró,
Dr. Kalas Tibor s.k. bíró