Kvk.II.38.216/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.II.38.216/2019/2.

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor tanácselnök
                         Dr. Tóth Kincső előadó bíró
                         Dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező: (név)
                      (cím)

A kérelmező képviselője: Dr. Nemes András ügyvéd
                                        Dr. Nemes András Ügyvédi Iroda
                                        (cím)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező
    
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 427/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező 2019. október 8-án kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) az Örmény Kulturális és Információs Központ Egyesület jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétele és az örmény nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. október 13-án megtartandó önkormányzati választáson való részvételével szemben.

[2] Kifogásként előterjesztett beadványában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (1) bekezdésének, 134. §-ának, 307/L. §-ának, továbbá a választás tisztaságának megóvása, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve. 2. §-ában szabályozott alapelveknek a sérelmére hivatkozott.

[3] A jogsérelem indokaként előadta, hogy az Örmény Kulturális Központ egyszerre két, párhuzamosan működő szervezet – így az Országos Örmény Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) által alapított Örmény Kulturális Dokumentációs és Információs Központ (a továbbiakban: Intézmény) és az Örmény Kulturális és Információs Központ Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) – rövidített neve, e szervezetek vezetője ugyanaz a személy, továbbá megegyezik a két szervezet célja és alaptevékenysége is. Úgy véli, mindez a választók megtévesztésére alkalmas állapotot eredményez, és az NVB maga számolná fel az esélyegyenlőséget, ha lehetővé tenné, hogy a megtévesztett választók az Egyesület jelöltjeire szavazzanak. A megtévesztést alátámasztja álláspontja szerint az is, hogy az Egyesület címeként megadott ingatlanon nem az Egyesület, hanem az Intézmény neve és logója szerepel, miközben az Egyesület kampány anyagai e címről kerülnek kiküldésre. Jogsértőnek vélte azt is, hogy az NVB az Egyesületet nyilvántartásba vette, továbbá sérelmezte az Egyesület neve megjelenítésének módját a szavazólapon.

[4] Az NVB 2019. október 9-én kelt 427/2019. számú határozatával megállapította, hogy a kérelmező beadványa érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[5] Az NVB szerint a jogorvoslati kérelem tartalma alapján nem jogszabálysértés miatti kifogás, hanem az NVB jogsértőnek vélt döntéseinek megváltoztatására irányuló felülvizsgálati kérelem, ugyanis kérelmező az Egyesület nyilvántartásba vételéről rendelkező 247/2019. NVB határozatot, valamint az Egyesület szavazólapon való feltüntetéséről rendelkező 385/2019. NVB határozatot sérelmezi.

[6] Az NVB rögzítette, hogy a Ve. 222. §-a alapján a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló három napos határidőt egyik vitatott NVB döntés esetében sem tartotta be a kérelmező, saját döntéseinek felülvizsgálatára az NVB-nek pedig nincs hatásköre. A testület megjegyezte továbbá, hogy nincs hatásköre a beadványban megjelölt névhasználati azonosság megítélésére sem, a nyilvántartásba vételi kérelemről való döntéskor a közhiteles nyilvántartások adataival való egyezőséget vizsgálja, illetve hogy a jelölő szervezet bejelentése megfelel-e a Ve.-ben foglalt jogszabályi előírásoknak. Az NVB utalt arra is, hogy az ingatlan használatával kapcsolatos kérelmezői állítások megítélése nem a választási szervek hatáskörébe, hanem a törvényességi felügyelet körébe tartozik.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében mindenek előtt arra hivatkozott, hogy az NVB-hez benyújtott beadványát tartalma szerint kellett volna elbírálni, amely nem kifogás volt, hanem egy jogsértés feltárása. Álláspontja szerint az NVB által állított határidő túllépés aggályos, mivel határidő nélkül lehet arra hivatkozni, hogy nem hiteles adatot szolgáltatott a cégbíróság. Sérelmezi, hogy az NVB nem foglalkozott érdemben az Egyesület névhasználatával, valamint a névazonossággal kapcsolatos visszásságokkal, holott ezzel az Egyesület a választópolgárokat megtéveszti, továbbá sérti a Ve. 2. §-ában fogalt esélyegyenlőség, választás tisztasága, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket.

[8] A kérelmező kérte, hogy a Kúria semmisítse meg az NVB támadott határozatát, és állapítsa meg, hogy az Egyesület nem állíthatott volna jelöltet a nemzetiségi önkormányzati választáson.

[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében is előadta, hogy az Egyesületnek nincs tulajdonosi hozzájárulással engedélyezett székhelye, amely miatt nem felel meg a Ve. előírásainak, így nem lehetett volna jelölő szervezetként nyilvántartásba venni.

[10] A kérelmező szerint az NVB nem megfelelően ellenőrizte a jelölő szervezetet, a bírósági adatszolgáltatás nem volt hiteles. Álláspontja szerint az NVB azon megállapítása is megalapozatlan, hogy saját döntéseinek felülvizsgálatára nincs hatásköre.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

[12] A Kúria elsőként azt vizsgálta, hogy a felülvizsgálati kérelem megfelel-e a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglalt formai, alakszerűségi követelményeknek.

[13] A Ve. 224. § (3) bekezdés c) pontja alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját. Megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet a Kúria megállapította, hogy a kérelmező felülvizsgálati kérelme nem tartalmazza a kérelmező személyi azonosítóját, amelynek hiánya önmagában okot ad a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint.

[14] A Kúria ugyanakkor megjegyzi azt is, hogy a felülvizsgálati kérelem tartalmi szempontból sem alkalmas a felülvizsgálatra.

[15] A Ve. 208. §-a kimondja, hogy kifogást a választásra irányuló jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében az NVB határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

[16] E törvényi rendelkezésekből látható, hogy a Ve. a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtására jogosultak körét lényegesen szűkebben határozza meg, mint a kifogás előterjesztésére jogosultak körét. Kifogást a Ve. 208. §-ában felsoroltak minden további feltétel nélkül benyújthatnak, viszont a bírósági felülvizsgálat iránt már csak az nyújthat be kérelmet, aki az ügyben érintett. Az eltérő személyi körből következik, hogy önmagában a kifogás benyújtása, illetve annak NVB általi elbírálása még nem ad alapot automatikusan a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem előterjesztésére, mert ahhoz a törvény az ügyben való érintettséget, mint többletfeltételt is támasztja.

[17] Amint azt az Alkotmánybíróság több döntésében is kifejtette, a Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, ezt mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el [3081/2014. (IV.1.) számú AB végzés, 3082/2014. (IV.1.) számú AB végzés, 3097/2014. (IV.11.) számú AB végzés].

[18] Az érintettség fennállását a kérelmezőnek kell igazolnia. E körben azt kell alátámasztania, hogy a választási ügy, illetve az NVB határozata nyilvánvalóan befolyással van saját jogi helyzetére, közvetlen hatása van jogaira, kötelezettségeire. Az általános indokokra, a közérdek védelmére, illetve a jogorvoslathoz való jogra hivatkozás esetén – konkrét, egyedi érdekeltség hiányában – az érintettség nem állapítható meg.

[19] A felülvizsgálati kérelem vizsgálatakor a Kúria megállapította, hogy a kérelmező érintettségének igazolására semmilyen előadást nem tett, azt semmilyen módon nem igazolta, amely miatt a Kúria a kérelmező érintettségét nem tudta megállapítani.

[20] A kérelmező érintettségének hiányában tehát a Kúriának a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 222. § (1) bekezdése és 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján is érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítania.

Záró rész

[21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[22] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdése alapján az eljárás illetékmentes.

[23] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. október 15. napján

Dr. Kalas Tibor s.k. tanácselnök,
Dr. Tóth Kincső s.k. előadó bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró