KÚRIA
Kvk.II.38.056/2014/3.szám
A Kúria a ügyintéző: által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság () 2014. október 9. napján meghozott 1392/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1392/2014. számú határozatát, valamint a Fővárosi Választási Bizottság 227/2014. (X.6.) FVB. számú határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
G J központi névjegyzékben szereplő választópolgár (polgármesterjelölt) megjelöléssel 2014. október 3-án kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) állítva, hogy B A az Együtt-PM Szövetség, az MSZP és a Demokratikus Koalíció Óbuda-Békásmegyeri közös polgármesterjelöltjének 3.kerulet.ittlakunk.hu weboldalon szereplő hirdetése – melyben magát „A demokratikus ellenzék közös polgármesterjelöltje”-ként hirdeti – sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés a) és e) pontjában rögzített, a választások tisztaságának megóvása, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket. Előadta, hogy B A állításával azt a hamis látszatot kelti, mintha valamennyi demokratikus ellenzéki pártnak ő lenne a polgármesterjelöltje Óbuda-Békásmegyeren, holott – többek között – a demokratikus ellenzék részét képező Lehet Más a Politikának nem B A a polgármesterjelöltje. Beadványozó szerint a hirdetés állítása azért is jogszabálysértő, mert azt a hamis látszatot is kelti, mintha a többi ellenzéki párt – akiknek nem ő a polgármesterjelöltje – nem lenne demokratikus. A Ve. 209.§ (2) bekezdésére hivatkozva előadta, hogy kifogása törvényes határidőben került benyújtásra, mert a sérelmezett tevékenység jelenleg is fennáll. Kérte B A eltiltását a további jogsértéstől a Ve. 218.§ (2) bekezdés b) pontjára hivatkozva.
A beadványozó kérelméhez csatolta a sérelmezett politikai hirdetést, melyen feltüntetésre került, hogy azt 2014. október 2-án 15 óra 10 perckor mentette le a weboldalról.
Az FVB a kifogást 2014. október 6-án kelt 227/2014. (X.6.) FVB. számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította arra alapítottan, hogy a beadványozó sem a jogsértés elkövetésének, sem annak észlelésének időpontját nem jelölte meg kifogásában, így minden kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a kifogás a Ve. 209.§ (1) bekezdésében foglalt jogvesztő határidő megtartásával került benyújtásra. Az elkésett kifogást pedig a Ve. 215.§ b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A beadványozó 2014. október 8-án benyújtott fellebbezésében az FVB határozatának megváltoztatását és a kifogásának helyt adó határozat hozatalát kérte, előadva, hogy a benyújtott kifogás kifejezetten tartalmazta azt a tényt, hogy a jogsértés folyamatosan, a benyújtás időpontjában is fennállt, ezért a jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdőidőpontja, hanem az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. Hivatkozott arra is, hogy a jogsértő politikai hirdetést – melyen annak lementési időpontja fel van tüntetve – kifogásához csatolta igazolva a tudomásszerzése időpontját.
A beadványozó fellebbezését elbírálva a Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) 2014. október 9-én kelt 1392/2014. számú határozatával az FVB 227/2014. (X.6.) számú határozatát helybenhagyta, megállapítva, hogy a kifogás benyújtására rendelkezésre álló háromnapos határidő a kifogás tárgyává tett hirdetésnek a hivatkozott weboldalon történő közzétételével kezdődött, ezen időpont megjelölése pedig a kifogást tevő kötelezettsége lett volna, azonban erre utaló adatot a kifogásban nem jelölt meg. Rámutatott – a Kvk.III.37.484/2014/3. számú kúriai döntésre is hivatkozva – arra, hogy internetes sajtótermékben foglaltakat kifogásoló jogorvoslati kérelem esetén a Ve. 209.§ (1) bekezdésében foglalt határidő nem az észlelés időpontjától, hanem a cikk megjelenésének napjától számítandó. Hangsúlyozta, hogy valamely cikk interneten való közzététele nem a Ve. 209.§ (2) bekezdésében szabályozott, folyamatosan fennálló tevékenységnek minősül, mert a közzététel egyszeri tevékenység (cselekmény), melyet nem tesz folyamatossá az, hogy az egyszeri cselekménnyel közzétett médiatartalmat meg lehet tekinteni, hozzá lehet férni. Az NVB álláspontja szerint az FVB helyesen állapította meg, hogy a kifogás elkésettség miatt érdemi vizsgálatra nem volt alkalmas.
Az NVB határozatának felülvizsgálata iránt benyújtott felülvizsgálati kérelmében a kérelmező a határozat megváltoztatását, a kifogás határidőben történő benyújtásának a megállapítását és annak érdemi elbírálását kérte az annak helyt adó határozat hozatalával.
Álláspontja szerint a másodfokú határozat sérti a Ve. 209.§ (2) bekezdésében foglaltakat, mert a kifogás benyújtására rendelkezésre álló háromnapos határidő nem a kifogás tárgyává tett hirdetésnek a weboldalon történő közzétételével kezdődött, mivel adott esetben a Ve. 209.§ (2) bekezdésében szabályozott folyamatosan fennálló sérelmezett tevékenység állapítható meg, így a jogorvoslati határidő kezdete az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll. Annak fennállását pedig a weboldalról lementett és becsatolt politikai hirdetés időpontjával igazolta. Vitatta az NVB azon álláspontját, hogy valamely cikknek az interneten való közzététele nem a Ve. 209.§ (2) bekezdésében szabályozott folyamatosan fennálló tevékenységnek minősül és e körben előadta, hogy az általa felhívott esetben nem egy cikk – mint egyedi írásmű – egyszeri és utóbb is elérhető megjelentetéséről van szó, hanem egy folyamatosan jelenlévő politikai hirdetésről a hivatkozott weboldal címlapján. Mivel így a közzététel gyakorlatilag minden nap megtörténik, a jogsértés folyamatosan fennáll, az nem az olvasó cselekménye, hiszen a hirdető magatartása következtében jelenik meg napról-napra.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében továbbra is fenntartotta a kifogásban előadottakat, állítva, hogy B A magát önkényesen a demokratikus ellenzék polgármesterjelöltjének nevezi, megsértve a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) pontjában rögzített, a választás tisztaságának alapelvét, valamint a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontjában rögzített a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. A kérelmező szerint B A azt a hamis látszatot kelti, mintha valamennyi demokratikus ellenzéki pártnak ő lenne a polgármesterjelöltje Óbuda-Békásmegyeren, holott a kérelmező jelölő szervezetnek nem ő a III. kerületi polgármesterjelöltje.
A kérelmező az ügyben való érintettségét felülvizsgálati kérelmében megfelelően igazolta.
A felülvizsgálati kérelem az eljárási kifogás tárgyában alapos, míg az ügy érdemi részét képező kifogás tekintetében alaptalan.
A kérelmező által benyújtott eljárási kifogás körében a Kúria vizsgálta a Ve. 209.§ (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, mely szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított harmadik napon megérkezzen a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz, folyamatosan fennálló tevékenység esetében a kifogást a sérelmezett tevékenység fennállásának teljes időtartama alatt be lehet nyújtani. A jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.
A kifogás és a felülvizsgálati kérelem folyamatosan fennálló sérelmezett tevékenységre hivatkozott. Ennek igazolására a beadványozó a politikai hirdetést tartalmazó weboldal lementett példányát is csatolta.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható volt, hogy adott esetben nem egyszeri elkövetésről, hanem folyamatosan fennálló tevékenységről van szó a Ve. 209.§ (2) bekezdése alkalmazandó a jogorvoslati határidő meghatározása körében. Mivel a beadványozó a sérelmezett állapotnak a kifogás benyújtásakori fennállását igazolta, így megállapítható volt, hogy kifogását az észleléstől számított három napon belül nyújtotta be, az elkésettnek nem minősíthető, érdemi vizsgálata nem mellőzhető.
Ezzel kapcsolatosan megjegyzi a Kúria, hogy az NVB által hivatkozott Kvk.III.37.484/2014/3. számú végzésében újságkiadvány tekintetében állapította meg, hogy nem az az időpont számít kezdő időpontnak, amikor ahhoz a jogsértést kifogásoló kérelmező hozzájutott, hanem az a nap, amikor a kiadvány megjelent, terjesztését megkezdték. Ezt is figyelembe véve nem osztotta a Kúria az NVB határozatának indoklásában kifejtett azon álláspontot, hogy internetes sajtótermékben foglaltakat kifogásoló jogorvoslati kérelem esetén a Ve. 209.§ (1) bekezdésében foglalt határidő nem az észlelés időpontjától, hanem a cikk megjelenésének napjától számítandó. Az NVB által kifejtettekkel szemben valamely cikk interneten való közzététele és fenntartása a Ve. 209.§ (2) bekezdésében szabályozott, folyamatosan fennálló tevékenységnek minősül, melynek tekintetében a jogorvoslati határidő kezdete az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll, a cikk az interneten még megtalálható.
A Kúria a Ve. 231.§ (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a felülvizsgálati kérelemmel támadott NVB határozatot, valamint az FVB kifogással támadott határozatát megváltoztatta és a kifogást – az alábbiak szerint – érdemben bírálta el.
A kifogáshoz csatolt politikai hirdetést tartalmazó weboldal azt tartalmazza, hogy „A demokratikus ellenzék közös polgármesterjelöltje Óbuda-Békásmegyeren B A”. Ezen szöveg mellett közvetlenül található az Együtt, az MSZP, a PM és a DK hivatalos logójának ábrázolása.
A kifogás elbírálása során a Kúria az egész hirdetés tartalmát vette figyelembe rámutatva, hogy a fent leírt ábrázolás alapján megállapítható, hogy a hirdetés pontosan megnevezi, hogy B A a demokratikus ellenzékhez tartozó mely pártok jelöltje, olyat azonban nem tartalmaz, hogy valamennyi demokratikus ellenzéki pártnak ő lenne a polgármesterjelöltje Óbuda-Békásmegyeren, az általa megjelölt pártok pedig kétségtelenül a demokratikus ellenzékbe tartozó jelölő szervezetek.
Mindezeket értékelve a Kúria a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) és e) pontjaiba ütköző politikai hirdetés fennállását nem találta megállapíthatónak, ezért a kifogást – a megtámadott határozatokat a Ve. 231.§ (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatva - a Ve. 220.§-ában írtakra figyelemmel elutasította.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 43.§ (7) bekezdése alapján állapította meg, melynek viselésére – az Itv. 5.§ (2) bekezdése szerinti nyilatkozat hiányában - a kérelmezőt kötelezte a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy az ügy érdemére kiható jogsértés megállapítására nem került sor.
A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2014. október 14.
Dr. Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, előadó bíró
dr. Márton Gizella sk. bíró
dr. Tóth Kincső sk. bíró