A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.II.37.704/2019/4.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Kalas Tibor előadó bíró
Dr. Balogh Zsolt Péter bíró
A kérelmező: Demokratikus Koalíció
(cím)
Képviselője: Dr. Fodor Tímea ügyvéd
(cím)
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 146/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 146/2019. számú határozatát helybenhagyja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2019. május 30. napján kelt 146/2019. számú határozatában a határozat mellékletét képező jegyzőkönyv szerint állapította meg a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét. A határozat indokolása szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 202. § (1) és (2) bekezdése szerint a szavazóköri, valamint a választási eredményről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a választási bizottság jelenlévő tagjai aláírásukkal látnak el. A Ve. 293. § (1) bekezdése rendelkezése szerint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben leadott szavazatait az NVB felügyelete mellett a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) számlálja meg. A Ve. 295. §-a értelmében a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét az NVB állapítja meg. A Ve. 293. és 295. §-ainak rendelkezéseit a Ve. 333. § (1) bekezdése alapján az Európai Parlament tagjainak választásán is alkalmazni kell. Az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 3/2019. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 24. számú melléklete tartalmazza a levélben leadott szavazatok megszámlálására kiállított jegyzőkönyv mintáját. Az NVB az előzőekben hivatkozott jogszabályok alapján a jegyzőkönyvben foglaltak szerint állapította meg a levélszavazás eredményét.
[2] A határozattal szemben a Demokratikus Koalíció, mint jelölő szervezet határidőben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[3] A felülvizsgálati kérelem az NVB határozatának megváltoztatására irányult. A kérelmező indítványában azt kérte, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok szavazata ne kerüljön figyelembevételre a választás eredményének megállapításakor, ami azt jelenti, hogy minden egyes jelölő szervezetőre leadott magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgári szavazat az eredményben nulla értékkel szerepeljen. A kérelmező álláspontja szerint az NVB határozata megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját, 2. § (1) bekezdés e) pontját, a Ve. 14. § (1) bekezdését, illetve az Alaptörvény XXIII. cikkét, figyelemmel a 28. cikk szerinti értelmezési rendelkezésre.
[4] A kérelmező az érintettségre vonatkozásában előadta, hogy az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán jelölt listát állított, ugyanakkor a kérelme elbírálása jogaira közvetlenül kihat. Az ügy érdemében hivatkozott az NVI elnökének korábbi kijelentésére a levélszavazatokkal összefüggésben, valamint idézte szintén az NVI elnöke részéről a választópolgárok regisztrációjával összefüggő nyilatkozatot. A kérelmező kiemelte, hogy a választói akarat a szavazat leadásában testesül meg, a Ve. számos garanciális elemet tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a szavazás közvetlen legyen, valamint a választó akaratát szabadon fejezze ki. A kérelmező kiemelte, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok nem szavazóhelyiségben szavaznak, ugyanakkor ettől függetlenül érvényesülnie kell a választással kapcsolatos alkotmányos követelményeknek és választási alapelveknek. A kérelmező megítélése szerint ezek az elvek az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán nem érvényesültek. A kérelmező nyilatkozata alapján a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében a szavazással összefüggő egyes garanciális szabályok nem érvényesültek, azok teljességgel hiányoztak, így a visszaélések lehetősége miatt a levélszavazás eredményét a választás eredményének megállapításakor nem lehet figyelembe venni. Nem lehet például biztosan tudni, hogy tényleg a választópolgár adta le a szavazatát, vagy például helyette a segítője, de azt sem lehet igazolni, hogy a szavazólapon a választói akarat kifejezésére közvetlenül a választópolgár által mástól befolyásmentesen került sor. Kiemelte továbbá a kérelmező azt is, hogy az esetlegesen időközben elhunyt választópolgár szavazási csomagja is visszaélésre adhat alapot, illetve az azzal kapcsolatos jogsértő helyzet sem zárható ki, ha a szavazási levélcsomag kézbesítését követően az érintett magyarországi lakcímet létesít. A kérelmező megítélése szerint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetén a törvény maga teszi lehetővé a visszaélést, s erre tekintettel nincs lehetőség a levélszavazatok figyelembevételére a végeredmény körében. A kérelmező aggályosnak tartotta – hivatkozva az NVI elnökének levelére –, hogy a nem Magyarországon élő állampolgárok segítő közreműködését vehetik igénybe a regisztráció során. Azáltal, hogy a választópolgár által a regisztrációhoz megadott és az ellenőrzése alól kikerült személyes adatait a segítő tárolja, lehetőség nyílik arra, hogy a szavazási levélcsomagot az állampolgár helyett s annak tudta nélkül átvegye, s a választópolgár helyett jogosulatlan szavazatot adjon le. A választási szervek nem tudják ellenőrizni, hogy a nem Magyarországon élő állampolgár a szavazási levélcsomagot saját címére kapja meg, ami csökkenti az esélyét annak, hogy a választásra ténylegesen jogosult adja le a saját szavazatát. A kérelmező szerint a választás tisztaságát sérti, ha olyan személy akarata kerül a szavazólapra, aki nem rendelkezik választójoggal, vagy az adott szavazat leadására nem jogosult. A kérelmező nyomatékkal utalt arra, hogy sérti a választás tisztaságát, ha a választópolgárok nem lehetnek biztosak abban, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében a szavazatot az arra jogosult választópolgár adta le, mivel nem zárják ki a szabályok, hogy helyette más személy ne szavazhasson. A kérelmező szerint az NVB-nek kell bizonyítani, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok részéről beérkezett minden egyes szavazatot az arra jogosult adta le, s mivel ezt az NVB kétséget kizáró módon bizonyítani nem tudja, ezért a kérelmező szerint a bírósági felülvizsgálat iránti kérelme megalapozott.
A Kúria döntése és jogi indokai
[5] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[6] A Ve. 222. § (1) bekezdése szerinti bírósági felülvizsgálati kérelem alapja a felülvizsgálattal érintett választási határozat jogszabálysértése, illetve annak állítása. A jogszabálysértést a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a választási ügyekben is alkalmazandó Pp., illetve Kp. szerint az arra hivatkozó félnek kell bizonyítania. A Ve. 225. § értelmében a bíróság a felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.
[7] Az NVB a bírósági felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatában a 2019. évi Európai Parlament tagjainak megválasztásával kapcsolatos úgynevezett levélszavazás eredményét állapította meg. Ez sajátos választási eljárás, melyben feladat és hatáskörrel kizárólagosan az NVI illetve az NVB rendelkezik.
[8] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme a levélszavazással összefüggésben állított jogsértéseket, azonban a Kúria álláspontja szerint ezek az állítások az általánosság szintjén maradtak és nem alkalmasak konkrét jogszabálysértések bizonyítására. A kérelmező tartalmilag a Ve. levélben szavazásra vonatkozó rendelkezéseit tette vitássá az általa megjelölt tényállásokhoz képest. A Kúria hangsúlyozza, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben hivatkozott körülmények és tényállások a levélszavazás körében nem tekinthetők tipikusnak, így az egyébként jelentős számú szavazat esetében az esetleges megvalósulásuk - még bizonyításuk alapján - sem lenne az eredményre érzékelhető hatással.
[9] A Kúria azt is hangsúlyozza, hogy a Ve. törvényi szintű szabályozást tartalmaz a levélszavazásra, a szavazási levélcsomagra, valamint az ilyen úton leadott szavazatok megszámlálására vonatkozóan. Ezek felülvizsgálatára sem a választási szervek, sem a jogorvoslat körében eljáró Kúria nem jogosult. A törvényi szabályozás mindenkire nézve kötelező, önmagában a szabályozással kapcsolatos kritika nem jelentheti egyben jogsértés megállapítását.
[10] AZ NVB határozta megfelel az Alaptörvény XXIII. cikk (1) és (2) bekezdéseinek. A levélszavazás lehetőség a választáson való részvételre, ugyanakkor annak módja a választói akarat kifejezését lehetővé teszi. A kérelmező által felhívott 28.cikk szerinti értelmezési kötelezettség a Kúria számára elsősorban a levélszavazás céljának és sajátos szabályrendszerének figyelembe vételét jelenti a Ve. alapelvi szintű rendelkezéseivel összhangban.
[11] A levélben leadott szavazatok figyelembe vétele a kérelmező által megjelölt választási alapelveket nem sérti, s nem ütközik a Ve.14.§ szerinti általános elvbe sem. A levélben történő szavazás a választó polgárok egy részének a szavazás törvényben biztosított módja,mely sajátos státuszhoz, a magyarországi lakcím hiányához kapcsolódik. A Ve. alapelvei erre a szavazási módra is teljes körűen kiterjednek, ugyanakkor az esetleges jogsértéseket a szavazat leadásra vonatkozó különös szabályok alapján kell vizsgálni.
[12] A Kúria nem osztotta a kérelmező azon álláspontját sem, hogy a választási szerveknek kötelezettsége minden egyes szavazat, így levélszavazat bizonyítása is a tekintetben, hogy azt jogosult választópolgár adta le. Ilyen típusú kötelezettséget a Ve. nem tartalmaz, a választási szerveknek a Ve. által meghatározott feladat és hatáskörük van, melyhez képest lehet megítélni az eljárásuk jogszerűségét. A Kúria utal arra is, hogy a szavazás alapelvi szinten deklarált titkosságára tekintettel nincs mód a szavazat és a szavazatot leadó személyének későbbi összevetésére még akkor sem, ha a jogorvoslati eljárásban a szavatok érvényessége a vitás.
[13] A Kúria hangsúlyozza, hogy a levélben történő szavazás a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében sajátos szavazat leadási forma, amelynek alkotmányos alapját az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése teremti meg, s melyet a Ve. törvényi szinten teljes körűen szabályoz. E szavazat leadási forma esetében a reá vonatkozó rendelkezésekből kell kiindulni, és nem tekinthető helytállónak az összevetés a szavazás általános szavazóköri módjára vonatkozó szabályokkal. A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján megállapította, hogy a kérelmező konkrét jogsértésre sem a levélszavazatok leadásának módja, sem azok megszámolása és figyelembevétele körében nem hivatkozott, illetve ilyet nem bizonyított. Ebből az is következik, hogy nem volt törvényi alapja az NVB határozata olyan megváltoztatásának sem, amely a kérelmező részéről arra irányult, hogy a levélszavazatokat a választás eredményének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.
[14] Hangsúlyozza azt is a Kúria, hogy a Ve. szabályai, de különösen a Ve. 274-278. § rendelkezései több irányú garanciát építettek be a levélben szavazás rendszerébe, amelynek célja a visszaélések kiküszöbölése. Elsősorban a Ve. 278. § (2) bekezdése szerinti választópolgári eljárás szükségessége tekinthető olyannak, amely a szavazás ezen módját a választási alapelveknek megfelelteti.
[15] Az előzőek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy az NVB 146/2019. számú határozata nem sértette meg a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, így a Kúria a határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[16] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés d) pontja és 5. § (2) bekezdés alapján teljes személyes illetékmentességgel rendelkezik, ezért a Kúria a felülvizsgálati illetékre való kötelezést mellőzte.
[17] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2019. június 5.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Kalas Tibor s.k. előadó bíró,
Dr. Balogh Zsolt Péter s.k. bíró