Kvk.II.37.677/2020/6. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma:     Kvk.II.37.677/2020/6.

A tanács tagjai:     Dr. Tóth Kincső tanácselnök
    Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró
    Dr. Szilas Judit bíró

A kérelmező:     Jobbik Magyarországért Mozgalom
    (cím)

A kérelmező képviselője:     (név)
    (cím)

Az ügy tárgya:      választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 41/2020. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 41/2020. számú határozatát helybenhagyja.

A 10.000 (tízezer) forint feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében megüresedett országgyűlési mandátum betöltésére a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2020. október 11. napjára időközi választást tűzött ki. A kérelmező 2020. augusztus 18. napján kérelmezte az időközi választásra jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételét.

[2]  A Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 9/2020. (VIII. 18.) számú határozatában a kérelmezőt mint jelölő szervezetet nyilvántartásba vette. Határozatában rögzítette, hogy az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet 9. melléklete szerinti nyomtatványon (a továbbiakban: P1 nyomtatvány) a jelölő szervezet képviselőjeként megjelölt személy (Gyöngyösi Márton) megbízása a civil szervezetek bírósági nyilvántartása alapján 2020. május 12-én megszűnt. Határozatában hivatkozott a képviselőként megjelölt személy nyilatkozatára, valamint idézte a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) 109. § (1) bekezdését, amely alapján arra a következtetésre jutott, hogy a képviselő megbízatása a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad.

[3] A FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: érintett) 2020. augusztus 21-én fellebbezést nyújtott be az OEVB 9/2020. (VIII. 18.) számú határozatával szemben, mivel álláspontja szerint a fenti határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 119. § (2) bekezdésében, a 132. §-ában és a 133. § (2) bekezdésében foglaltakba ütközik.

[4] Az NVB 2020. augusztus 24. napján kelt 41/2020. számú határozatával az OEVB 9/2020. (VIII. 18.) számú határozatát megváltoztatta és a kérelmezőnek a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasította.

[5] Az NVB határozatában utalt arra, hogy a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) megkeresésére a Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint a kérelmező 2020. január 25. napján a XXII. Kongresszusán tisztújítást tartott, amelyet követően 2020. március 25-én változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő. A Fővárosi Törvényszék a változásbejegyzési kérelem alapján 2020. július 7-én meghozta a 7.Pk.60.836/2003/74. számú végzést, amelyben elrendelte – egyebek mellett – a képviselőként eljáró személy nyilvántartásba vételét is. E végzés a Fővárosi Törvényszék tájékoztatásának megküldésekor még nem volt jogerős, azonban a Fővárosi Törvényszék válaszlevélben azt is rögzítette, hogy a bíróság bejegyzésétől függetlenül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban. Ptk.) 3:21. § (3) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselői megbízás a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre.

[6] Az NVB rögzítette, hogy a Ve. 243. §-a alapján alkalmazandó 133. § (1) bekezdésének megfelelően az NVI elvégezte a bejelentett szervezet létezésének és adatai hitelességének ellenőrzését a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában. Az ellenőrzés alapján megállapítást nyert, hogy egyezően az OEVB határozatában foglaltakkal, a P1 nyomtatványt jegyző Gyöngyösi Mártonnak a megbízása – aki képviseleti jogának terjedelme a nyilvántartás adatai szerint általános, a gyakorlásának módja pedig önálló – 2020. május 12-én megszűnt.

[7] Az NVB hivatkozva a Kúria Kvk.IV.37.376/2019/5. számú határozatára is, a rendelkezésére álló adatok alapján megállapította, hogy a kérelmező jelölő szervezetkénti bejelentésekor eljárt Gyöngyösi Mártonnak a párt képviseletére vonatkozó megbízása a bejelentés időpontjában nem állt fenn. A 2020. január 25-én megtartott tisztújítás eredményeképp megbízásának 2022. június 30-ig való meghosszabbítása – tekintettel arra, hogy a változásbejegyezésről szóló 7.Pk.60.836/2003/74. számú végzés még nem emelkedett jogerőre – a közhiteles nyilvántartásban az NVB határozatának meghozatalakor sem került átvezetésre. Mindezek alapján az NVB álláspontja szerint nevezett személy a kérelmező képviseletében a Ve. 119. § (2) bekezdése alapján nem volt jogosult eljárni.

[8] Az NVB azt is rögzítette, hogy a Ve. 133. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés eredménye szűkíti a Ptk.-nak a Fővárosi Törvényszék által hivatkozott, 3:21. § (3) bekezdése alkalmazásának lehetőségét a választási eljárásban.

[9] A Vmtv. 109. § (1) bekezdésében foglalt szabály alkalmazhatóságát illetően az NVB megállapította, hogy a Vmtv. felhívott rendelkezése arra az esetre vonatkozik, ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének a megbízása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnt meg anélkül, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az új vezető tisztségviselőkről a jogi személy döntéshozó szerve határozatot tudott volna hozni. A Fővárosi Törvényszék által megküldött adatok alapján azonban megállapítható, hogy a kérelmező 2020. január 25-én tartotta tisztújítással egybekötött kongresszusát, ahol a párt döntéshozó szerve megválasztotta az új elnökségét, amelyből adódóan a Vmtv. 109. § (1) bekezdése szerint helyzet nem állhatott elő, e jogszabályhely alkalmazása jelen ügyben nem merülhet fel.

[10] Fentiek alapján az NVB a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjának megfelelően az OEVB határozatát megváltoztatta, és a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján a kérelmezőnek a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében 2020. október 11. napjára kitűzött időközi választáson a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasította.

[11] Az NVB megjegyezte azt is, hogy a visszautasítás jogerőre emelkedése sem jelenti akadályát annak, hogy amennyiben a törvényes képviselő(k) megbízásának időtartama a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában a jogerős végzés alapján átvezetésre kerül, a kérelmezőt ismételt bejelentés után, az egyéb jogszabályi feltételek fennállása esetén az OEVB jelölő szervezetként nyilvántartásba vegye.

A felülvizsgálati kérelem és az érintett nyilatkozata

[12] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB határozatának megváltoztatását és a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítását; másodlagosan az NVB határozatának megváltoztatása mellett a jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételét kérte.  Mindenek előtt arra hivatkozott, hogy az érintett képviseletében eljáró magánszemély meghatalmazásának terjedelme a választási bizottság elsőfokú határozata elleni fellebbezés benyújtására nem terjedt ki, ugyanis azt a meghatalmazás, mint lényeges tartalmi elemet nem foglalta magában, ezért a fellebbezést nem a Ve. 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be, így a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye. A meghatalmazás érvényessége körében pedig arra  hivatkozott, hogy a meghatalmazásból nem derül ki a meghatalmazás elfogadása tényének időpontja.

[13] A kérelmező álláspontja szerint az NVB a Fővárosi Törvényszék válaszának kézhezvétele után hivatalos tudomást szerzett a közhiteles nyilvántartással ellentétes adatokról, így meg kellett volna állapítania Gyöngyösi Márton képviseleti jogosultságát. Gyöngyösi Márton mint megválasztott tisztségviselő, a tisztségét elfogadta, amelyet a Fővárosi Törvényszéktől beszerzett teljes bizonyító erejű magánokirat igazol. Hivatkozása szerint nevezett személy képviseleti jogosultságát a Fővárosi Törvényszék 7.Pk.60.836/2003/74. számú végzése közokiratként is bizonyítja.

[14] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 5. § (1) bekezdése alapján, valamint a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. § (7) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék előtti változásbejegyzési eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Ebből adódóan – álláspontja szerint – a Fővárosi Törvényszék 2020. július 9-én kézbesített 7.Pk.60.836/2003/74. számú bejegyző végzése – fellebbezés hiányában – jogerőre emelkedett, és Gyöngyösi Márton a kérelmező önálló képviseleti joggal rendelkező képviselőjének minősül.

[15] A kérelmező hivatkozott továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 97. § (2) bekezdésére is, amely szerint ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn. Az NVB hivatalos tudomást szerzett a közhiteles nyilvántartással ellentétes adatokról, tehát nem hivatkozhat arra, hogy ellenőrzése során a közhiteles nyilvántartás adataira kell támaszkodnia. Sikeres ellenbizonyításra került ugyanis sor, mivel a bírósági végzés a Cnytv. 19. § (2) és (3) bekezdései szerint közokiratnak minősül.

[16] A kérelmező szerint továbbá az NVB-nek a Vmtv. 109. § (1) bekezdése alapján is helyben kellett volna hagynia az OEVB határozatát, mivel a kérelmező nem tartott kongresszust a veszélyhelyzet ideje alatt, csupán azt megelőzően. Hangsúlyozta azt is, hogy a kérelmező határidőben beadta a változásbejegyzési kérelmét, a hiánypótlásnak is határidőben eleget tett, ezért nem lehet azt megállapítani, hogy nem a veszélyhelyzetre visszavezethető ok miatt, hanem a párt érdekkörében felmerült egyéb okok miatt nem valósult még meg a változások átvezetése.

[17] A kérelmező kiemelte azt is, hogy a Kúria Kvk.IV.37.376/2019/5. számú végzésének tényállása nem feleltethető meg jelen üggyel, ezen korábbi ügy ráadásul megnyitotta a lehetőséget a választási eljárásban a nyilvántartás adataival szembeni ellenbizonyításra, és a képviseleti jognak a nyilvántartáson kívüli létrejöttére.

[18] A kérelmező szerint az esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme okán súlyosan alaptörvény-ellenes az NVB döntése, mert ez alapján egy tisztújítás okán akár hosszú hónapokig nem indulhatnának el jelölő szervezetként az érintett pártok.

[19] Az érintett nyilatkozatában az NVB határozatának helybenhagyását indítványozta. A B.M. részére adott meghatalmazás körében arra hivatkozott, hogy amikor egy párt, mint jelölő szervezet a választási eljárás részese lesz, az egyes Ve. szerinti vagy ahhoz kapcsolódó cselekmények során olyan széles körben nyílik lehetősége jogait gyakorolni, hogy azok tételes felsorolása lehetetlen. Így a jelölő szervezetnek olyan absztrakciós szinten kell megfogalmaznia a meghatalmazás lényegi tartalmát, amely kellően konkréttá teszi a meghatalmazott jogosultságát, ugyanakkor elkerüli az egyes, a meghatalmazással lefedett területek felsorolását. Érvelése szerint az „eljárás” és a „szükséges bejelentés” fordulatok egységesen azt jelentik szándéka szerint, hogy a meghatalmazott nemcsak eljuttathatja a jelölő szervezet szándéka szerinti jognyilatkozatokat a választási szervhez vagy a választási jogvitában eljáró bírósághoz, hanem ő maga is megteheti azokat. Hivatkozott e körben a Ptk. 6:15. § (1) bekezdéséhez kapcsolódó bírósági gyakorlatra. 

[20] A Vmtv. 109. § (1) bekezdése körében kiemelte, hogy az ezen rendelkezésnek való megfelelés feltétele, hogy a kérelmező vezető tisztségviselőjének, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnjön meg és a jogi személy a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával nem hozott határozatot. Ez pedig arra vonatkozik, ha a jogi személy nem tud döntést hozni a veszélyhelyzet során.

[21] A Kúria Kvk.IV.37.376/2019/5. számú végzésével kapcsolatban kiemelte, hogy téves a kérelmező azon értelmezése, hogy a Kúria ellenbizonyítást engedett volna, a végzés arra mutat rá ugyanis, hogy a Ve. addicionális követelményeket állít a jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétel során.

[22] A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának 2020. augusztus 28-i tájékoztatása szerint a 7.Pk.60.836/2003/74. számú bejegyző végzés a mai napig nem emelkedett jogerőre.

A Kúria döntése és jogi indokai

[23] A kérelmező felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint nem alapos.

[24] A kérelmező vitatta a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség által benyújtott, fellebbezéshez csatolt, B.M. részére adott meghatalmazást, arra hivatkozva, hogy a meghatalmazás nem terjed ki a választási bizottság elsőfokú határozata elleni fellebbezés benyújtására, azt a jognyilatkozat, mint lényeges tartalmat nem rögzíti, továbbá, hogy azt a meghatalmazott kézjegyével nem látta el.

[25] A Kúria megvizsgálta a 2020. augusztus 10. napján kelt meghatalmazást, amely szerint: „meghatalmazzuk B.M.-t (..), hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nevében a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 1. § a) pontja szerinti eljárásban a választási szerveknél és a választási ügyekben eljáró bíróságoknál joghatályosan eljárjon, részükre a szükséges bejelentéseket megtegye;”.  

[26] Fenti rendelkezésről megállapítható, hogy a meghatalmazás idézett  része valóban pontatlan és eltérő értelmezésekre ad lehetőséget. A meghatalmazás ugyanakkor vitathatatlanul kiterjed a Ve. 1. § a) pont szerinti eljárásban (az országgyűlési képviselők választásán) a választási szerveknél történő joghatályos eljárásra, amely – bár rendkívül tág körű megfogalmazás, de  – magában foglalja az elsőfokú határozat elleni fellebbezés benyújtására vonatkozó megbízást is, és ezzel ellentétes rendelkezés a meghatalmazás további részéből sem tűnik ki. A Kúria, figyelembe véve a megbízó feltehető szándékát is, az érintett fellebbezéshez csatolt meghatalmazását ezért elfogadta. A meghatalmazás körében a kérelmező hiányolta a meghatalmazott általi elfogadást is, ilyen előírás azonban sem a Ptk. 6:15. §-ából, sem egyéb, jelen eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésből nem következik, erre vonatkozó jogszabályi rendelkezést a kérelmező sem jelölt meg.

[27] A kérelmező vitatta a Ve. 119. § (2) bekezdésének NVB általi megsértését és azt is állította, hogy az NVB megsértette a Ve. 133. § (2) bekezdését és jogszabálysértően utasította vissza a nyilvántartásba vételi kérelmet.

[28] A kérelmező által 2020. augusztus 18. napján benyújtott P1 nyomtatványon a jelölő szervezet képviselőjeként Gyöngyösi Márton szerepel, akinek a megbízása a közhiteles nyilvántartás adatai szerint 2020. május 12. napján megszűnt. A Ve. 133. § (1) bekezdése értelmében a választási iroda kötelezettsége arra terjed ki, hogy a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrizze, márpedig e közhiteles bírósági nyilvántartás adatai szerint Gyöngyösi Márton megbízása a párt bejelentésének időpontjában, 2020. augusztus 18. napján már nem állt fenn. 

[29] Emlékeztet a Kúria az NVB határozata indokolásában is felhívott, Kvk.II.37.146/2014/2. számú végzésében a Ve. 119. § (2) bekezdésének körében kifejtettekre, amely szerint „a Nemzeti Választási Bizottság a jelölő szervezet képviseletére jogosult személynek – helyesen – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személyt tekintette. Az eljárás jellege, a rendelkezésre álló rövid határidők ugyanis csak azt teszik lehetővé, hogy az illetékes választási iroda a jelölő szervezet adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrizze. A nyilvántartás pedig csak az ilyenként bejelentett képviselő nevét és lakóhelyét tartalmazza. A képviseletre jogosult személyen tehát – a Ve. 119. § (2) bekezdésének vonatkozásában – a szervezet képviseletére a bírósági nyilvántartás szerint jogosult személy értendő.”

[30] A Kúria fenti végzésének tényállása a kérelmező hivatkozásával szemben az ügy lényegét tekintve a jelen ügy tényállásától nem különbözik: mindkét ügyben az volt ugyanis az eldöntendő kérdés, hogy a bírósági nyilvántartás adataival nem egyező képviselő által benyújtott kérelmet hogyan kell értékelni. Az, hogy az adott képviselő a bírósági nyilvántartásban egyáltalán nem, vagy lejárt megbízással szerepel, irreleváns az ügy jogi megítélése szempontjából.

[31] A Kúria vizsgálta azt is, hogy az NVI a tényállás tisztázása érdekében megkereste a Fővárosi Törvényszéket, amely megküldte a 2020. július 7. napján kelt, 7.Pk.60.836/2003/74. számú, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó végzést. Ezen végzés 2020. augusztus 24. napján, a felülvizsgálat tárgyát képező határozat meghozatalakor még nem volt jogerős (ahogyan az a mai napon sem jogerős). A Fővárosi Törvényszék megkeresésre adott válaszában rögzítette, hogy „[a] bíróság bejegyzésétől függetlenül a Ptk. 3:21. § (3) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselői megbízás a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő elfogadásával jön létre”, és csatolta a 7.Pk.60.836/2003/74. számú végzést, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2020. január 25-én tartott XXII. Kongresszusáról készített jegyzőkönyvet, valamint a megválasztott tisztségviselők tekintetében a tisztségelfogadó nyilatkozatokat.

[32] A kérelmező érvelése szerint a Fővárosi Törvényszék válaszának kézhezvételét követően az NVB hivatalos tudomást szerzett a közhiteles nyilvántartással ellentétes adatokról, így meg kellett volna állapítania Gyöngyösi Márton aláírási jogosultságát, és így a Jobbik jelölőszervezetként való nyilvántartásba vételét nem utasíthatta volna vissza, különös figyelemmel a Ptk. 3:21. § (3) bekezdésére és arra, hogy a törvényszék végzése a Cnytv. 19. § (2) bekezdése szerint közokirat.

[33] A Kúria rámutat arra, hogy a választási ügyekben eljáró NVI, NVB és az NVB  határozatok felülvizsgálatának jogszerűségét végző Kúria közjogi szempontból kötelesek a választási ügyben releváns tények vizsgálatára és értékelésére, az eljárás során számukra a Ve. rendelkezései irányadók. A civil szervezetek nyilvántartását végző bíróság ezzel szemben a Cnytv. és a Ptk. (és az egyéb irányadó jogszabályok) rendelkezéseinek figyelembe vételével jár el, és a változásbejegyzési kérelem elbírálása során polgári jogi szempontú vizsgálatot végez. Az eljárásaik során a Ve.-t alkalmazó, a választási ügyekben eljáró szervek és a választási döntések jogszerűségét vizsgáló Kúria nem vehetik át a civil szervezetek nyilvántartását végző bíróság hatáskörét, és a közhiteles nyilvántartás adataival szemben a változásbejegyzési kérelmet, annak mellékletéül szolgáló okiratokat maguk nem értékelhetik,  polgári jogi kérdésekben megállapításokat nem tehetnek. A Ve. 133. § (1) bekezdése alapján a választási iroda a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában ellenőrzi, vagyis a választási ügyekben alapvetően és elsődlegesen e közhiteles nyilvántartás adataira kell támaszkodni.

[34] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a jelen esetben ugyan rendelkezésre áll a Fővárosi Törvényszék 7.Pk.60.836/2003/74. számú végzése, amely a változásbejegyzési kérelmet elbírálta, a végzés azonban a mai napig nem emelkedett jogerőre. Jogerő hiányában pedig a végzésben szereplő adatok nem vehetők figyelembe. A közhiteles nyilvántartás adataival szemben ugyan helye van  ellenbizonyításnak, azonban a nem jogerős végzésben foglaltak nem elegendőek a közhiteles nyilvántartás adataival szembeni sikeres ellenbizonyításhoz. Más lenne a helyzet akkor, ha a Fővárosi Törvényszék 7.Pk.60.836/2003/74. számú végzése időközben jogerőre emelkedett volna, mert a jogerős végzést a közhiteles nyilvántartás adatainak cáfolatára el lehetne fogadni.

[35] A Fővárosi Törvényszék változásbejegyzési eljárásában alkalmazandó ítélkezési szünettel kapcsolatban a kérelmező alaptalanul hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Törvényszék 7.Pk.60.836/2003/74. számú végzése jogerős. A Cnytv. kérelmező által hivatkozott 5. § (1) bekezdésével szemben ugyanis ugyanezen § (5) bekezdése kimondja, hogy az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban a Pp. 148. § (1) és (2) bekezdését alkalmazni kell. Következésképpen az ítélkezési szünet időtartama nem számít bele a fellebbezési határidőbe, így a Fővárosi Törvényszék 7.Pk.60.836/2003/74. számú végzésének jogereje az ítélkezési szünet ideje alatt nem állt be, ahogyan erre a Fővárosi Törvényszék is utalt a megkeresésre adott válaszában. 

[36] A kérelmezőnek a Vmtv. 109. § (1) bekezdésével kapcsolatban tett érvelése körében az alábbiak emelendők ki.

[37] A Vmtv. 109. § (1) bekezdése szerint, amennyiben a vezető tisztségviselő megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt szűnt meg (meghatározott, jelen eljárásban fel nem merülő esetek kivételével), a megbízatás a jogi személynek a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával hozott határozata hiányában a 108. § szerinti döntéshozó szervi ülés határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad.

[38] A Vmtv. 108. § (1) bekezdése azt az esetkört rendezi, amikor a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzet ideje alatt döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott, ebben az esetben az ilyen döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni, míg a (2) bekezdés értelmében ezen az ülésen a jogi személy vezető tisztségviselőjének a veszélyhelyzet ideje alatt megszűnt megbízatása miatti intézkedést is napirendre kell tűzni, ha a veszélyhelyzet ideje alatt a megbízatás meghosszabbításáról vagy új személy megbízásáról a jogi személy nem határozott.

[39] A Vmtv. 108. § (1) és (2) bekezdéseinek és a 109. § (1) bekezdésének együttes értelmezésével az állapítható meg, hogy a jogalkotó azon helyzeteket kívánta kezelni, amikor az adott döntéshozó szerv a veszélyhelyzet miatt nem tudott ülést tartani és határozatot hozni, és így a szükséges vezető tisztségviselői mandátumokról dönteni, vagy az ilyen döntést a döntéshozó szerv helyett a jogi személy ügyvezetése hozta meg.

[40] A jelen ügyben azonban nem a Vmtv. 108. § és 109. §-ai szerinti eset állt fenn: a kérelmező ugyanis 2020. január 25. napján megtartotta tisztújítással egybekötött kongresszusát, vagyis a lejáró mandátumú vezető tisztségviselők helyett megválasztotta az új vezető tisztségviselőket, így nem a veszélyhelyzet ideje alatt kellett az új tisztségviselők megválasztására kongresszust tűznie. A kérelmező tehát a döntéshozatalban nem volt akadályozott a veszélyhelyzet miatt, márpedig a Vmt. 108. § és 109. §-ai ezen helyzetet rendezik. A kérelmezőnek a kongresszus eredménye alapján 2020. január 25. napjától lehetősége volt a változásbejegyzési eljárás megindítására, és a megválasztott vezető tisztségviselők közhiteles nyilvántartásban történő átvezetésére irányuló eljárást megindítani. Minderre figyelemmel pedig a NVB a Vmtv. 109. § (1) bekezdésének rendelkezését helyesen értelmezte.

[41] Az a kérelmezői hivatkozás, hogy a veszélyhelyzet nemcsak a civil szervezetek, hanem a bíróságok szempontjából is jelentős, azért nem bír relevanciával, mert a Vmtv. 108. § és 109. §-ai nem a bíróságok működésének veszélyhelyzet miatti esetleges nehézségeit orvosolta, hanem a jogi személyek helyzetét. Azt, hogy a kérelmező a változásbejegyzési kérelmet határidőben benyújtotta-e, a Kúria nem vizsgálta, mert az a jelen esetben relevanciával nem bír, jelentősége kizárólag annak van, hogy a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó bírósági végzéssel megállapított adatok jogerő hiányában a közhiteles nyilvántartásban nem szerepelnek.

[42] Végül, a Kúria Kvk.IV.37.376/2019/5. számú végzésének tényállása a megítélendő jogkérdés szempontjából nem mutat jelentős eltérést, abban az ügyben ugyanis szintén lejárt képviseleti jogról döntött többek között a Kúria. Az pedig, hogy a képviselői megbízás a kérelem benyújtásához képest mennyivel korábban járt le, a jogkérdés szempontjából jelentőséggel nem bír.

Záró rész

[43] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint helybenhagyta.

[44] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott.

[45] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja és a felülvizsgálati kérelmében tett nyilatkozattal igazoltan a (2) bekezdés alapján személyes illetékmentes. Az Itv. 62. § (1) bekezdés s) pontja alapján a választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás a tárgyi illetékfeljegyzési jog hatálya alá esik, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerint mértékű, feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli.

[46] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2020. augusztus 28.

Dr. Tóth Kincső s.k. tanácselnök,
Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró,
Dr. Szilas Judit s.k. bíró