Kvk.II.37.654/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:    Kvk.II.37.654/2019/2.

A tanács tagjai:    Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
                            Dr. Márton Gizella előadó bíró
                            Dr. Rothermel Erika bíró

A kérelmező:    Kérelmező
                         (cím)

Képviselője:    Stubenwoll Ügyvédi Iroda
                       (Dr. Stubenwoll Zsolt ügyvéd,
                       (cím)

Az eljárás tárgya:    választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó:    a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat:    a Nemzeti Választási Bizottság
                                                        111/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria
– a Nemzeti Választási Bizottság 111/2019. számú határozatát helybenhagyja;
– kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak –  külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Magyar Munkáspárt 2019. május 14-én kifogást terjesztett elő, amelyben sérelmezte, hogy a kérelmező a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbikban: Ve.) 2. § (1) bekezdése c) és e) pontjában foglalt alapelvekbe ütközően járt el a 2019. május 1-13. között sugárzott hírműsorainak szerkesztése során.

[2] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 111/2019. számú határozatában megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között választási eljárási alapelvet azzal, hogy a 2019. május 1-13. napja között az Egyenes Beszéd és A Nap Híre című politikai tájékoztató műsorai műsorfolyamában a Magyar Munkáspárt jelölő szervezetnek nem biztosított megjelenési lehetőséget. Az NVB a jogsértőt a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte a határozat rendelkező részének az Egyenes Beszéd és A Nap Híre című műsorokban a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon való közzétételére. Egyebekben a kifogást elutasította.

[3] Az NVB határozatában megállapította, hogy a választási kampányidőszak 2019. április 6-tól 2019. május 26-án 19.00 óráig tart, a kérelmező ... nevű médiaszolgáltatása a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság hivatalos nyilvántartása szerint bejelentés alapján működő országos lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás. Részletesen vizsgálta a kifogásban szereplő időtartamban közzétett három kérelmezői műsor jellegét. A kérelmező nyilatkozatát elfogadva rögzítette, hogy A Nap Híre és az Egyenes Beszéd a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 203. § 56. pontja szerinti politikai tájékoztató műsorszámok, mert azok időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi politikai, vagy aktuális közéleti eseményeket elemző, bemutató, azokat értékelő, hátterüket feltáró műsorok és hírműsorszámnak nem minősülnek. A Heti Napló Sváby Andrással elnevezésű műsort a riportmagazin kategóriába sorolta, amely szemben az Egyenes Beszéddel és A Nap Híre című műsorral, hetente jelentkezik.

[4] Hivatkozott az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságára, amelyet nem tekintett abszolút jognak. Korlátozásának feltételei körében utalt az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésére, továbbá a Kúria következetes joggyakorlatára, amely szerint a Ve. 2. § (1) bekezdésébe foglalt eljárási alapelvek érvényesülése alkotmányos értéknek tekinthető a Ve. hatálya alá tartozó eseményeken, így az „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” alapelv is. Erre figyelemmel kimondta, hogy a Ve. 139. § (1) bekezdésben definiált kampányidőszak alatt a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvének érvényesülni kell. Megjegyezte a Kvk.IV.37.516/2019/4. számú végzés alapján, hogy a médiatartalom-szerkesztési szabadság alapjog, annak az alkotmányos érték érdekében történő korlátozása is csak arányos lehet, viszont a teljes arányosság sem abszolút követelmény. Rögzítette, hogy a választási bizottságok és a bíróságok következetes gyakorlata szerint az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. Az alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölő szervezetekkel szemben. [Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3.].

[5] A kérelmező nyilatkozatát is elfogadva az Egyenes Beszéd, A Nap Híre műsorok műsorszámait tartotta összehasonlításra alkalmasnak, azaz műsorfolyamként ezeket vizsgálta. Rögzítette, hogy 2019. május 1-től május 13-ig tartó időtartam megfelelő hosszúságú a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak vizsgálatára.

[6] Rámutatott, hogy bár a kifogás az Egyenes Beszéd és A Nap Híre műsorok 2019. május 1. és május 13. között sugárzott 25 műsorszámát jelölte meg, ezzel szemben a megjelölt időszakon belül csak 21 műsorszám volt olyan tartalmú, amely összefüggésbe hozható az Európai Parlament tagjainak választásával, illetve a választási kampánnyal. Külön kiemelte, hogy 2019. május 6-7. és 10. napi Egyenes Beszéd és A Nap Híre műsorszámai tekintetében is kimutatható volt a választási kampánnyal való kapcsolat.

[7] Az NVB részletesen elemezte a műsorszámokat, időpontra (május 1., 2., 6., 7., 9.), meghívott vendégekre (Dobrev Klára, Donáth Anna, Molnár Csaba, Ujhelyi István, dr. Tóth Bertalan, Tordai Bence, Tüttő Kata Zsuzsanna, Vágó Gábor), választásokkal való kapcsolatukra (mely jelölő szervezet listáján milyen helyen áll az adott személy) kitérve. Álláspontja szerint e tartalmak a Ve. 141. §-a szerint kampánytevékenység körében értékelhetők, mivel az Európai Parlament tagjainak választásán a listás jelölt szerepeltetése – függetlenül attól, hogy a jelölt által elmondottak mennyire szorosan kapcsolódnak az adott választáshoz – mindenképp alkalmas jelölő szervezetének a választáson való népszerűsítésére, ezáltal pedig a választópolgárok választói akaratának befolyásolására. Kimondta azt is, hogy szintén alkalmas volt jelen választási eljárásban a jelölő szervezet népszerűsítésére és ezáltal a választópolgári akarat befolyásolására az Egyenes Beszéd 2019. május 3-i adása, ahol Hidvéghi Balázs a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség szóvivőjeként európai uniós ügyekben fejti ki véleményét. Az ismertetett tartalmakkal kapcsolatban egyértelműen megállapította, hogy azokban a Magyar Munkáspárt jelöltje egyetlen alkalommal sem jelenik meg, vagyis sérelmére ezen műsorszámok tekintetében a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás mindenképp megállapítható.

[8] Az NVB álláspontja szerint a fent említett szervezetek népszerűsítését tovább erősítik azok a riportok, ahol valamely jelölő szervezethez szorosan köthető személy (párt tagja, szóvivője, országgyűlési képviselője) kapott megjelenési lehetőséget különböző közéleti témákban úgy, hogy ilyen szereplési lehetőséget a Magyar Munkáspárt képviselője részére a Médiaszolgáltató nem biztosított. Ilyenként értékelte az Egyenes Beszéd 2019. május 3-i adását, ahol Vágó István, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagja szólalt meg a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös listáján szereplő Deutsch Tamás jelölt által kifejtettekkel kapcsolatban. Ugyanilyen hatást tulajdonított a 2019. május 3-i, május 6-i, május 8-i és május 10-i adásoknak, ahol a Lehet Más a Politika részéről Ungár Péter országgyűlési képviselő, a Magyar Szocialista Párt részéről Kunhalmi Ágnes és dr. Hiller István országgyűlési képviselők, valamint Lendvai Ildikó volt pártelnök fejthette ki a jelölő szervezet képviseletében közéleti témákkal kapcsolatos álláspontját. Szintén ebbe a körbe sorolta az Egyenes Beszéd 2019. május 10-i és A Nap Híre 2019. május 13-i adásait, ahol a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, Gréczy Zsolt fejthette ki a véleményét többek között az Európai Uniót érintő ügyekben.

[9] Ugyanakkor nem értékelte jelölő szervezet népszerűsítését szolgáló tartalomnak az Egyenes Beszéd 2019. május 1-jei adását Kéri László politológus politikai háttérelemzésével, az Egyenes Beszéd 2019. május 7-i adását Antal Attila és Deák Dániel politológiai elemzésével, a 2019. május 8-i adást, amelyben Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely polgármesterének szakmai elemzése szerepelt, a 2019. május 10-i adást, amelyben Csaba László közgazdász a magyar gazdaság helyzetéről fejtette ki álláspontját. Az NVB úgy ítélte meg, hogy ezekben a műsorszámokban kifejtett vélemények és szakmai álláspontok olyan megnyilvánulásoknak tekinthetők, amelyek kívül esnek a Ve. 141. §-a szerinti tevékenységen, illetve nem kapcsolódnak az Európai Parlament tagjainak választásához, így az alapelvek megsértése vonatkozásában azok vizsgálatát mellőzte.

[10] Fentiek alapján az NVB arra a következtetésre jutott, hogy a Médiaszolgáltató az Egyenes Beszéd és A Nap Híre című műsorokban 2019. május 1. és 13. között az Európai Parlament tagjainak választásán listát állító jelölő szervezetek közül a Demokratikus Koalíció, a Magyar Szocialista Párt és Párbeszéd Magyarországért Párt, a Lehet Más a Politika, a Momentum Mozgalom, továbbá a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt képviselői részére biztosította, hogy választási-politikai programjaikat bemutassák, közéleti témákkal kapcsolatban véleményüket kifejtsék. Ezzel egy időben a Médiaszolgáltató a Magyar Munkáspárt jelöltje, képviselője részére ezekben a műsorokban az előzőekben írtakhoz hasonló megjelenési lehetőséget nem biztosított, és ezzel ellentétes nyilatkozatot a kifogással kapcsolatos levelében sem tett. Ezzel a magatartásával megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjába foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között választási eljárási alapelvet.

[11] Az NVB nem fogadta el a kérelmező azon védekezését, hogy a kifogásban megjelölt időszakot megelőzően, 2019. április 24-26. között, valamint 2019. május 1-jén a Híradó című műsoraiban több alkalommal is beszámolt a Magyar Munkáspárt kampányrendezvényéről, illetve megemlítette mint a választáson induló jelölő szervezetet. E körben arra mutatott rá, hogy a 2019. április 24-26. közötti időszak kívül esik a kifogás alapján vizsgált 2019. május 1-13. közötti időtartamon, továbbá a sérelmezett Egyenes Beszéd és A Nap Híre, szemben a Híradóval nem hírműsor, hanem az Mttv. 203. § 56. pontja szerinti politikai tájékoztató műsor. Ezért a 2019. április 24-26. és május 1-jei Híradó az időtartam és a műsorszám eltérő jellege okán a műsorfolyam keretébe nem vonható [Kúria Kvk.I.37.353/2018./2. számú végzése indokolásának [30] bekezdés].
[12] Nem értett egyet azzal, hogy a kérelmező a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját is megsértette. Álláspontja szerint jelen ügy kapcsán nem állapítható meg a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartós és súlyos sérelme, mivel az Európai Parlament tagjai 2019. évi választásának eljárásában első ízben került sor a kérelmezővel szemben jogsértés megállapítására. Emellett azt is figyelembe vette, hogy Híradó című műsorában többször is tudósított a Magyar Munkáspártról, vagyis nincs arról szó, hogy tudatosan és valamennyi műsorra kiterjedően mellőzte volna a jelölő szervezetről való beszámolást. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pont sérelme megállapításának mellőzése mellett – annak indokai alapján is – az NVB nem látta indokoltnak a bírság kiszabását sem. Ismétlődő jogsértést és szándékosságot nem észlelt.

[13] A Kúria a Magyar Munkáspártot nem értesítette a bírósági felülvizsgálati eljárásban, mert rá az NVB határozata rendelkezést nem tartalmaz, jogát, jogos érdekét a döntés közvetlenül nem érinti.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[14] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte. Érintettségét arra alapozta, hogy az NVB határozata vele szemben állapított meg jogsértést, őt kötelezte. Álláspontja szerint az NVB határozata ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjával, 43. § (1)-(2) bekezdésével, az Mttv. 3. §-ával, továbbá az Alkotmánybíróság, a Kúria és az NVB gyakorlatával. Állította, hogy az NVB jogsértő módon figyelmen kívül hagyta a kifogásra előterjesztett nyilatkozatát és azt a tényt, hogy 2019. április 23-26. között, valamint május 1-jén beszámolt a kifogást tevő kampányrendezvényéről, híranyagként közölte a kifogást tevő programját, megszólaltatta a párt elnökét, elnökségi tagját, és a kifogást tevő a további médiatartalmakban listát állító jelölő szervezetként mint választási lehetőség megemlítésre került. Hangsúlyozta, hogy valamennyi, a választásokkal kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsorra figyelemmel kellett volna lenni, két hetes időtartam nem elegendő az átfogó vizsgálat elvégzéséhez, mert a Ve. eljárási alapelvi szabályának a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. Utalt e körben a Kúria Kvk.IV.37.214/2006/2., Kvk.V.37.540/2014/3. számú döntéseire. Előadta, hogy az európai parlamenti választás kampányidőszaka még folyamatban van, ezért további tájékoztatás közzétételére is módja van a kifogást tevő vonatkozásában. Állította, hogy az NVB a szerkesztési szabadságát és ezáltal a sajtószabadságát is korlátozta. Kifogásolta a Híradó műsorszám figyelembe vételének mellőzését. Az Mttv. 203. § 17. pontjára, 56. pontjára utalva kifejtette, hogy a Híradó politikai műsorszámnak minősült. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozatának a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatos megállapítására és erre alapítottan állította, hogy a kiegyensúlyozottság nem egy műsorfolyam egy-egy részében biztosítandó, ezért az NVB határozata sérti a véleménynyilvánításhoz és a sajtószabadsághoz fűződő alkotmányos alapjogokat is. Médiaszolgáltatókét a szerkesztői szabadság megilleti, szabad döntésén alapul a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztása, amelynek garanciáját adja az Mttv. 7. §-a, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §.-a és a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja is. E körben utalt a 89/2006. (III. 13.) OVB és a 646/2010. OVB határozatokra. Álláspontja szerint az Alkotmánybíróság a 3096/2014. (IV. 11.) AB határozatban kimondta, hogy a kereskedelmi médiaszolgáltató esetében a szerkesztői szabadság nem korlátozható.

A Kúria döntése és jogi indokai

[15] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.

[16] A Kúria a kérelmező érintettségét a Pp. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta.

[17] A szerkesztői szabadság korlátozhatóságával összefüggésben a Kúria jelen tanácsa is osztja a Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4. végzésében kifejtetteket. E szerint a Kúria a döntése meghozatalakor figyelemmel van az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságából következő médiatartalom-szerkesztési szabadságra is [lásd pl. a 19/2016. (X. 28.) AB határozat, Indokolás (26)]. Ez a szabadságjog alapjogi védelemben részesül, azonban nem tekinthető abszolút jognak. Korlátozásának feltételeit az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése határozza meg, amely a korlátozhatóságának okaiként más alapvető jog vagy alkotmányos érték érvényesülését fogalmazza meg. A Kúria megítélése szerint a Ve. 2. § (1) bekezdésébe foglalt eljárási alapelvek érvényesülése alkotmányos értéknek tekinthető a Ve. hatálya alá tartozó eseményeken, így az „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” alapelv is. Ezért a Ve. 139. § (1) bekezdésben definiált kampányidőszak alatt (a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tartó időszak) a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvének érvényesülni kell. Figyelemmel arra, hogy a médiatartalom-szerkesztési szabadság alapjog, annak az alkotmányos érték érdekében történő korlátozása is csak arányos lehet, viszont a teljes arányosság sem abszolút követelmény. A Kúria erre tekintettel nem állapította meg, hogy az NVB a kérelmező szerkesztői szabadságát jogsértően korlátozta, mert a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv érvényesülésére és érvényesítésére tekintettel az alapelvnek megfelelően kell a médiaszolgáltatónak eljárnia a műsorai szerkesztése során. A Kúria az alapjog korlátozását arányosnak tekintette az alábbi gyakorlatot is figyelembe véve.

[18] A Kúria ezt követően a kérelmezőnek a műsorfolyammal és az időtartammal kapcsolatos érvelése elbírálásához megvizsgálta az ezzel kapcsolatos gyakorlatot. A Kvk.IV.37.212/2006/2. számú döntésben a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozta, hogy „a kiegyensúlyozott tájékoztatás nem jelenti a megjelenés matematikai arányosságát, illetve néhány példaszerűen felsorolt eset alapján nem lehet az egész időszakra vonatkozóan megállapítani, hogy a műsorszolgáltatás megsértette az esélyegyenlőség alapelvét” (Kvk.III.37.491/2009/2.). Kúria azt is kifejtette, hogy „az Mttv. és az Smtv. rendelkezései alapján a műsorszolgáltató számára a törvény biztosítja a szerkesztői szabadságot. A Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességében kell érvényesülnie, nem kell minden egyes műsorszámnak minden álláspontot megjelenítenie. Utalt a Legfelsőbb Bíróság a Kvk.IV.37.214/2006/2. számú végzésére, amelyben elvi szinten a bíróság rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. Az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozatából is kitűnik – fejtette ki a Kúria –, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesülésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a sajtó és azon belül a szerkesztési szabadság olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél: a véleménypluralizmus elérése nem igazol. A műsorszám tartalmának a meghatározása, a tartalom kiválasztása, összeállítása és az annak alapján kialakított gyakorlat, ahogy arra az NVB a 73/2015. számú határozatában helyesen mutat rá, a szerkesztői szabadságra és a szerkesztő felelősségébe tartozik, nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozó kérdés, így annak vizsgálatára az NVB nem rendelkezik hatáskörrel” (Kvk.III.37.375/2015/3.). A Kvk. I.37.353/2018./2. számú döntés szerint „a Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően lineáris médiaszolgáltatás esetében nem egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. A műsorszám - műsorfolyam kapcsolat megteremtése során műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség. Kampányidőszakban a politikai, közéleti témákkal foglalkozó műsorban nem lehet csak egyes jelölő szervezetek vonatkozásában biztosítani a megjelenési lehetőséget. Ez a magatartás sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját.” Ugyanakkor rámutatott a Kúria a Kvk.VI.37.432/2018/2. számú végzésében, hogy „a kiegyensúlyozott tájékoztatás, valamint az esélyegyenlőség a jelöltek (jelölő szervezetek) között alapelvének sérelme nem csak egy egész műsorfolyam tekintetében, hanem akár egy adás esetében is bekövetkezhet, tematikus, máskor meg nem ismétlődő műsor esetében.” A Kvk.I.37.353/2018./2. számú végzésben kifejtett érvelés szerint ”a műsorszám – műsorfolyam kapcsolat megteremthetősége során a Kúria irányadónak azt tekinti, hogy műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség (Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3.). A hivatkozott két hetes időtartamot a Kúria is megfelelő hosszúságúnak tekintette a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglaltak vizsgálatánál.” A Kúria azt is hangsúlyozta, hogy „a kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi követelmények betartása a médiaszolgáltató felelőssége” (Kfv.III.37.379/2013/4.).

[19] A Kúria mindezek alapján hangsúlyozza, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv érvényesüléséhez a fentiekben kifejtett követelmények betartása minden médiaszolgáltató kötelezettsége, függetlenül attól, hogy közpénzből fenntartott, vagy kereskedelmi médiaszolgáltatóról van szó.

[20] Azzal a kérelmezői érveléssel szemben, hogy a kampányidőszak teljes időtartamának figyelembe vétele mellett kell vizsgálni a választási eljárási alapelv érvényesülését, a Kúria a Kvk.IV.37.516/2019/4. és a Kvk.I.37.572/2019/2. számú végzéseire utal, amelyekben kimondta, hogy rövidebb időszak is a vizsgálat tárgya lehet. A kérelmező álláspontjával ellentétben nem a teljes kampányidőszak alatt sugárzott műsorokat, műsorfolyamot kell megítélni, hanem egy összefüggő, kisebb időszak is (a jelen esetben megközelítőleg két hét) vizsgálat tárgya lehet, mert nem csak a teljes kampányidőszaknak, hanem a vizsgálható rövidebb időszaknak is teljesítenie kell a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvnek is meg kell felelnie. Két hetes időtartamban, a naponta jelentkező műsorszámok mint műsorfolyam alapján kellően és alaposan megítélhető a médiaszolgáltatói magatartás jellege. A fentiek tükrében az NVB jogszerűen járt el, amikor megközelítőleg két hetes időszakot vizsgált meg és nem tartotta figyelembe vehetőnek a kifogással érintett időszakot megelőzően (2019. április 24-26., május 1-jén) sugárzott műsorokat, műsorszámokat. A médiaszolgáltatónak a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvének a kampányidőszak alatt folyamatosan meg kell felelnie.

[21] Arra is helyesen mutatott rá az NVB, hogy az eltérő időtartamban való sugárzás mellett a műsorszám eltérő jellege miatt a műsorfolyamba nem illő műsor nem vehető figyelembe a fenti eljárási alapelv érvényesülése vizsgálatánál. A  műsorfolyam megítélésénél eltérő jellegű műsorok, amelyek eltérő véleményformáló erővel bírnak nem tekinthetők egy műsorfolyamba tartózónak. A Kúria, osztva a korábbi végzéseiben megfogalmazottakat, továbbra is irányadónak tekinti, hogy a Ve. alapelvi követelmények teljesülésének vizsgálata során nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. Műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas, meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség (pl. Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.I.37.353/2018/2. [30] pont, Kvk.IV.37.516/2019/4. [19] pont, Kvk.I.37.572/2019/2.). Mindebből következően a Híradó a politikai tájékoztató műsorszámok folyamatában való értékelésére nem kerülhet sor.

[22] Mindezek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy az NVB nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat, a kérelmező az NVB megalapozott érveit, jogi álláspontját nem tudta cáfolni, nem hozott fel azzal ellentétes álláspontját alátámasztandó, megalapozott jogi érvelést.

[23] Mindezekre tekintettel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét alaptalannak találta, ezért a Ve. 331. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az NVB határozatát helybenhagyta.

Záró rész

[24] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (5) bekezdése, 35. § (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerint megállapított összegű eljárási illeték megfizetésére.

[25] A Kúria határozata elleni a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2019. május 22.

dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró,
dr. Rothermel Erika s.k. bíró