Kvk.II.37.628/2019/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.II.37.628/2019/4.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
                        Dr. Márton Gizella előadó bíró
                        Dr. Rothermel Erika bíró

A kérelmező: Momentum Mozgalom
                        (1053 Budapest, Múzeum krt. 13. I. emelet 2.)

A kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd
                        (cím)

Az érintettek: FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség
                        (1062 Budapest, Lendvay utca 28.)
                        és
                        Kereszténydemokrata Néppárt
                        (1141 Budapest, Bazsarózsa utca 69.)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
                        56/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 56/2019. számú határozatát megváltoztatja és az Fővárosi Választási Bizottság 6/2019. (IV. 15.) számú határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] 2019. április 8-án 18 óra 38 perckor – a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: FIDESZ-KDNP) jelölő szervezet listaállításához szükséges aláírások leadását követően – Budapesten, a Kálvin téri aluljáróban rögzített, https://drive.google.com/file/d/198d2mFLjBALua8DG_hvD_ezOj69c4tO9/view?fbclid=IwAR3U-dBC0jOqcNh1S9oSxFj_zsw13wArTvCrwtXgieXRE8BzZQuo1EECtT8 linken megtekinthető videofelvétellel igazoltan a FIDESZ-KDNP aktivistái aláírásokat gyűjtöttek. A videofelvétel alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a FIDESZ-KDNP logóival ellátott kihelyezett pulton a „Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első! Május 26.” felirat szerepel, a pulton elhelyezett aláírásgyűjtő lapok fejrészén a „Támogatom Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!” felirat olvasható. A fenti helyszínen és körülmények között videót készítő személy kérdésére a jelenlévő jelelő szervezeti aktivisták (húszezres aláírást gyűjtenek-e, az aláírással az európai parlamenti választásra lehet-e delegálni kérdésre) többször is azt állították, hogy az aláírásgyűjtő lapokon a FIDESZ-KDNP számára a 2019. május 26. napjára kitűzött európai parlamenti képviselők választására a jelöltállításhoz szükséges aláírásokat gyűjtik. E mellett elhangzott az is, hogy az aláírással Orbán Viktor migrációellenes programját lehet támogatni. A videofelvétel tanúsága szerint az aláírás gyűjtésére szolgáló aláíróívek nem a Választási Iroda által kiadott, a jelöltállításhoz szükséges aláírások gyűjtésére szolgáló ajánlóívek voltak, hanem Orbán Viktor programját támogató aláírásokat gyűjtöttek. Az aktivisták arra a kérdésre, hogy lehet-e a Nemzeti Választási Iroda által kiadott és más jelölő szervezetek által használt aláírásgyűjtő ívtől eltérő íven   az európai parlamenti választáshoz támogatói aláírásokat gyűjteni, azt állították, hogy minden jelelő szervezet olyat használ, amilyet szeretne.

A kérelmező kifogása

[2] 2019. április 11-én a kérelmező kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a hozzá eljuttatott videofelvételen látható magatartás miatt. Álláspontja szerint a videofelvételen szereplő aktivisták állításuk ellenére nem a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) szerinti ajánlóíven, és ezért valójában nem az európai parlamenti választásokon való jelöltállítás céljából gyűjtöttek aláírásokat, megtévesztően jártak el, amellyel megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvására, valamint a 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó választási eljárási alapelveket, továbbá a Ve. 120. § (1) bekezdésében foglaltakat, amely szerint jelöltet ajánlani ajánlóíven lehet. Kérte a jogsértés tényének megállapítását, a jogsértőnek a további jogsértéstől való eltiltását, valamint a jogsértővel szemben bírság kiszabását.

[3] A NVB a kifogást, mivel az abban megjelölt jogsértés elkövetési helye Budapest volt, a Ve. 213. § (1) bekezdése alapján 2019. április 12-én áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbikban: FVB).

Az elsőfokú és a másodfokú választási bizottságok határozatai

[4] Az FVB a 6/2019. (IV. 15.) számú határozatában a kifogást elutasította a jogsértés hiányára utalással. Megállapította, hogy az aláírásgyűjtés nem volt jogsértő, az adott tájékoztatás pedig nem volt megtévesztő.

[5] A kérelmező fellebbezést nyújtott be. Érintettségének igazolásául előadta, hogy olyan jelölő szervezet, amelynek listáját a 2019-es európai parlamenti választásokra az NVB 44/2019. számú határozatával nyilvántartásba vette. Álláspontja szerint a jelen ügyben felmerülő jogsértés a jogait, valamint jogos érdekeit közvetlenül érinti, mivel a választásokon való sikeres részvétel előfeltétele a választópolgárokkal való kapcsolattartás. A jogsértően eljáró jelölő szervezet előnyhöz jutott azáltal, hogy a választópolgárokat megtévesztette, amellyel egyúttal hátrányt okozott a többi jelölő szervezetnek, így neki is.

[6] Sérelmezte a kifogása elutasítását. Továbbra is állította a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjai megsértését és további jogsértésként hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésére. Megítélése szerint a nem a hivatalos íven történő aláírásgyűjtés sérti a választások tisztaságát, csorbítja a jelölő szervezetek közti esélyegyenlőséget, valamint ellentétes a jóhiszemű és rendeletetésszerű joggyakorlás alapelvével.

[7] Az NVB az 56/2019. számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította a kérelmező ügyben való érintettségének hiányára hivatkozással.

[8] Az NVB mindenek előtt rögzítette, hogy a fellebbezéssel kapcsolatban megkívánt az ügyben való érintettség vizsgálata tekintetében ugyan még nincs kialakult választási bizottsági gyakorlat, de az érintettség követelménye fogalmilag a fellebbezés kapcsán is ugyanazt jelenti, mint a felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában, így az NVB alappal támaszkodhat a Kúria és az Alkotmánybíróság döntéseiben az érintettség kapcsán megfogalmazott megállapításokra.

[9] Az NVB relevánsnak vélt alkotmánybírósági [3081/2014. (IV. 1.) AB végzés] és kúriai (Kvk.III.37.322/2019/3., Kvk.I.37.493/2014/3., Kvk.IV.37.286/2018/2.) döntéseket idézve, arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező érintettséggel kapcsolatos nyilatkozata nem tartalmazott részletes okfejtést az érintettség indokolására, és az absztrakció szintjén áll, amely alapján érvelése – különös tekintettel a Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzésében foglalt indokolásra – nem alkalmas az érintettség igazolására. Az NVB szerint a fellebbezéssel élő kérelmező nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt jogorvoslati jogosultságát, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[10] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a FIDESZ-KDNP aktivitási megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, másodlagosan pedig az FVB határozatának helybenhagyását kérte.

[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelme vonatkozásában az érintettsége alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy az általa benyújtott fellebbezésnek az érintettség hiánya okán történő érdemi vizsgálat nélküli elutasítása kiüresítette a jogorvoslati jogát, mert a jogorvoslati kérelme jogsértően elbírálatlan maradt és ez közvetlenül érinti neki mint fellebbezőnek a Ve. 221. § (1) bekezdésében biztosított, fellebbezéshez való jogát.

[12] A kérelmező a kifogásában és a fellebbezésében vitatott cselekményt illetően az érintettségét arra alapozta, hogy a 2019-es európai parlamenti választásokra az NVB által nyilvántartásba vett jelölő szervezet, ezért jelölő szervezetként részt vesz az európai parlamenti választási kampányban. Mivel az általa jogsértőként jelölt kampánytevékenység az azt folytató számára a többi jelölthöz, jelölő szervezethez képest jogosulatlan előnyt biztosít, egyúttal a többieknek, így neki is hátrányt okoz, ekként e tevékenység a többi jelölt és jelölő szervezet jogát is közvetlenül érinti. A kérelmező számos kúriai döntésre (Kvk.I.37.226/2015/2., Kvk.II.37.391/2018/4., Kvk.III.37.326/2019/4., Kvk.IV.37.452/2018/4., Kvk.V.37.941/2016/3., Kvk.VI.37.414/2018/2.) hivatkozva hangsúlyozta, hogy a Kúria a jogsértőnek állított kampánytevékenység bírósági felülvizsgálata során az azonos választókerületben induló jelölt, jelölő szervezet érintettségét minden esetben megállapíthatónak látta. Álláspontja szerint ezt a következetes gyakorlatot az indokolja, hogy ha egy jelölt vagy jelölő szervezet érdekében harmadik személy egy választási kampányban jogsértő kampánytevékenységet folytat, azzal a jogsértő tevékenység kedvezményezettje a többi jelölthöz, jelölő szervezethez képest jogosulatlan előnyt szerez, amely egyúttal a többi jelölt, jelölő szervezet számára hátrányt is okoz, ekként a többi jelölt, jelölő szervezet jogát közvetlenül érinti.

[13] A kérelmező álláspontja szerint a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának érintettség értelmezésével kapcsolatos, általa idézett megállapításaiból a contrario az is következik, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek e minőségükre való hivatkozása a jogsértő kampánytevékenységgel kapcsolatos jogorvoslat tekintetében az érintettségüket megalapozza.

[14] Érvelése szerint, ha egy jogsértő kampánytevékenységgel kapcsolatban a többi jelölőszervezet nem minősülne érintettnek, az jelentősen csökkentené a választási kampány jogszerűségének biztosítását célzó anyagi jogi és eljárásjogi garanciarendszer hatékonyságát. Hangsúlyozta, hogy az NVB által hivatkozott Kvk.IV.37.286/2018/2. számú végzés a jelen ügytől eltérő tárgyánál fogva a jogsértő kampánytevékenység miatti érintettség megítélésénél nem lehet irányadó.

[15] Állította, hogy egy jelölt vagy jelölő szervezet érintettsége minden olyan ügyben megállapítható, amelyben az más jelölt vagy jelölő szervezet által vagy annak érdekében folytatott kampánytevékenység jogellenességét állítja.

[16] Kifejtette, hogy a videofelvétel tanúsága szerint a FIDESZ-KDNP aktivistái olyan magatartást folytattak, amely egyrészt alkalmas volt a választópolgárok megtévesztésére, másrészt az a megtévesztés által jogtalan előny szerzésére adott lehetőséget, mert ezzel az adott jelölő szervezet a választópolgárokkal való kapcsolattartásra alkalmas személyes adatok kezelésére szerez adatkezelési jogosultságot. Erre figyelemmel az aktivisták a kampánytevékenység folytatására vonatkozó jogukat nem annak rendeltetése szerint, jóhiszeműen gyakorolták, amely sértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját. A jogsértően szerzett előny a többi, jogsértést el nem követő jelölő szervezet számára hátrányt okoz, amely pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmére vezet.

A Kúria megelőző határozata és az Alkotmánybíróság döntése, az azt követő eljárás

[17] A Kúria 2019. április 26. napján meghozott Kvk.II.37.515/2019/2. számú döntésében a Nemzeti Választási Bizottság 56/2019. számú határozatát és a Fővárosi Választási Bizottság 6/2019. (IV. 15.) számú határozatát megváltoztatta, a kérelmező felülvizsgálati kérelmével módosított kifogásának részben helyt adott és megállapította, hogy a FIDESZ-KDNP a tényállásban írt magatartásával megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

[18] A FIDESZ-KDNP alkotmányjogi panasza folytán eljárt Alkotmánybíróság a IV/747/2019. számú döntésében megállapította a Kúria végzésének alaptörvényellenességét és megsemmisítette azt, továbbá alkotmányos követelményként állapította meg: a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 228. § (2) bekezdése értelmezésénél és alkalmazásánál az Alaptörvény XXVIII. cikk  (1)  bekezdéséből következő alkotmányos követelmény, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati ügyben az ellenérdekű fél számára a nyilatkozattétel lehetőségét biztosítani kell.

[19] A Kúria az Alkotmánybíróság határozatában foglalt alkotmányos követelményt a rendelkező résznek megfelelően és nem az indokolásban foglaltak szerint tartotta be és csak nyilatkozattételre hívta fel a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetet, mellőzve az érdekelti perbelépés biztosítását. A Kúria álláspontja szerint ugyanis a választási eljárás egy olyan sajátos, kérelemre indult sommás eljárás, amelyben a Kp. 20. §-a szerinti szabályok megfelelő alkalmazásának, az érdekelt teljes körű részvételének nincsenek meg a feltételei, figyelemmel a rendkívül rövid eljárási határidőkre, továbbá ezen választási jogorvoslati jogintézmény sajátos jellegére (a kifogás és alapvetően a rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján lefolytatott vizsgálat, nem kontradiktórius, hanem olyan eljárás, melynek célja a választási jogsértések gyors feltárása, azonosítása, elhárítása). Az idő rövidsége miatt nincs mód együttesen az érdekelt értesítésére, érdekelti helyzetének igazoltatására, a perbelépés engedélyezéséről való külön döntéshozatalra, csupán az érintett nyilatkozatának rövid határidővel való előterjesztésére.

[20] Megjegyzi a Kúria, hogy a választási jogorvoslat sajátosságait az is jól tükrözi, hogy a bírósági felülvizsgálatban csak kérelmező(k) van(nak), kérelmezett nincs, a támadott határozatot hozó NVB-t sem tekinti eljáró félnek a Kúria, ezért nem is nyilatkoztatja úgy, ahogy más közigazgatási peres és nemperes eljárásban az alperest, illetve kérelmezettet. Utal arra is a Kúria, hogy a választási bírósági felülvizsgálati eljárás az alkotmányjogi panaszeljáráshoz hasonló karakterekkel rendelkezik, hiszen a Kúria a kérelem alapján ítéli meg a választással kapcsolatos magatartás törvényességét és a bizonyítottság magas foka mellett állapít meg jogsértést. Az Alkotmánybíróság is a kellően indokolt kezdeményezés alapján dönt, s maga sem nyilatkoztatja az alapjogviszonyban érintett feleket, holott döntése az egyedi ügyben érintett valamennyi félre kiterjed, döntésével végeredményét tekintve beleavatkozik az érintettek jogvitájába. A Kúriát a választások tisztaságának magas fokú védelme, az Alkotmánybíróságot pedig az alapjogok védelme ruházza fel erre.

[21] Az 1162/D/2010. számú Alkotmánybírósági határozat III/2. pontjára utalva [amely ugyan az 1997. évi C. törvény kapcsán meghozott döntés, de amelyet az Alkotmánybíróság is alkalmazandónak talált a Ve. jelenleg hatályos szabályai értelmezésénél, vö. 3082/2014. (XI. 11.) és 3096/2014. (XI. 11.) AB határozat] hangsúlyozza a Kúria, hogy a választási jogorvoslati eljárásokra külön szabályokat, többletgaranciákat az eljárás tárgyához és jellegéhez képest külön szabályoknak kellene biztosítania, azaz a jogalkotó feladata lenne az alkotmányos követelményeket érvényesíteni a szabályozáskor. A Kúria jogalkalmazóként jogalkotást nem végezhet, a rendezetlen eljárási szabályok miatti alkotmányossági aggályait a szoros választási jogorvoslati határidők miatt nem tudja alkotmánybírósági kezdeményezéssel kifejezésre juttatni, mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés megállapítását pedig nem is kérheti [az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.) 24. §]. Ezzel szemben az Alkotmánybíróságnak megvan a felhatalmazása arra, hogy  az alkotmányjogi panaszeljárásban észlelt jogalkotói mulasztás miatt eljárjon (Abtv. 46. §). A fentiek alapján a Kúria tudomásul véve az Alaptörvényből levezethető alkotmányossági követelményt, biztosította a jelölő szervezetek számára a nyilatkozattételt, a tisztességes eljárás érdekében.

[22] A Kúria megkeresésére – az előírt határidőben – a FIDESZ és a KDNP a nyilatkozattétel jogával nem élt.

A Kúria döntése és jogi indokai

[23] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme az alábbiak szerint részben alapos.

[24] A Kúria elsőként a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálhatóságához a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti eljárásban való érintettségét vizsgálta. E körben rögzítendő, hogy a felülvizsgálat olyan határozat ellen irányul, amely a kérelmező fellebbezését az érintettségének hiányában utasította el érdemi vizsgálat nélkül. A Kúria megítélése szerint az NVB határozatának jogszerűségi felülvizsgálatánál a kérelmező érintettsége szükségszerűen fennáll a fellebbező érintettségére tett megállapítás okán, ezért a bírósági felülvizsgálat kezdeményezéséből a kérelmező nem zárható ki.

[25] A Kúria ezt követően az NVB határozatát érdemben felülvizsgálva a kérelmező fellebbezési eljárásban való érintettségének fennállását vizsgálta. A Kúria az érintettség fennállásának megítéléséhez a videofelvétel megtekintése után értékelte az abban látottakat, és azt állapította meg, hogy azon egy jelölő szervezethez (FIDESZ-KDNP) köthető aktivisták által, a 2019-es európai parlamenti választások kampányidőszakában folytatott olyan aláírásgyűjtő tevékenység látható, amelynek jogsértő voltát kellett a kifogás folytán megítélni.

[26] A Kúria hangsúlyozza, hogy kampányidőszakban a jelöltek és jelölő szervezetek által folytatott választási eljárással összefüggő bármely tevékenység jogszerű keretek között történő folytatásának kiemelt jelentősége van, az érintettség vizsgálatát az egyes jogorvoslati fórumoknak a hatékony jogorvoslat biztosításának szem előtt tartásával kell esetről esetre elvégeznie.

[27] A Kúria megítélése szerint abban az esetben, ha kampányidőszakban egy jelölő szervezet valamely választási eljárással összefüggő tevékenységének jogszerűségét egy másik, a kampányidőszakban nyilvántartásba vett jelölő szervezet sérelmezi, és felveti, hogy a jogsértő tevékenység következtében az adott jelölő szervezet előnyhöz juthat, akkor az érintettsége nem zárható ki a jogainak, vagy jogos érdekeinek sérelme hiányában. Kétségtelen az is, hogy amennyiben egy jelölő szervezet tevékenységéről azt állítják, hogy a választópolgárok megtévesztésére irányul, az kihathat a választással érintett többi jelölő szervezetre is, és megbonthatja a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget.

[28] A videofelvételen rögzített tevékenység kapcsán a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy annak jogszerűsége más jelölő szervezet által jogainak, jogos érdekeinek sérelmére hivatkozással alappal vitatható, a kérelmezőtől a jogorvoslat lehetőségét az érintettségének hiányára hivatkozással nem lehet megvonni. A kérelmező alappal hivatkozott arra, hogy a Kúria választási ügyeket vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportjának az összefoglaló véleménye 32-33. oldalán rögzített abból a megállapításból, hogy a magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet, a contrario az következik, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek esetében az e minőségükre való hivatkozás az érintettségüket megalapozza. E körben az NVB a Kvk.I.37.286/2018/2. számú végzésben foglaltakat az eltérő tényállás folytán tévesen tekintette irányadónak. A Kvk.III.37.222/2019/3. és Kvk.I.37.493/2014/3. számú végzésekben nem a jelölő szervezetek, hanem magánszemélyek érintettségét kellett megítélni, ezért ezek a döntések szintén nem lehetnek irányadók a jelölő szervezetek érintettségére irányadó speciális vizsgálati szempontok megítélésénél.

[29] Mindezek alapján megállapítható, hogy az NVB a kérelmező fellebbezése kapcsán az ügyben való érintettségét tévesen ítélte meg, annak hiányát jogsértően állapította meg a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján. Tekintettel arra, hogy a Kúria kasszációs joggal nem rendelkezik a Ve. 231.§ (5) bekezdése tükrében, a Kúriának az NVB helyébe lépve kellett meghoznia érdemi döntését.

[30] A Kúria a kérelmező által állított jogsértéseket vizsgálva mindenek előtt azt rögzíti, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemhez kötve van, csak az abban foglalt és az eljárás tárgyát képező jogsértéseket bírálhatja el. A Kúria ezért kizárólag a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának, tehát a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét vizsgálhatta. Mivel a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelv sérelmére a kérelmező kifogásában még nem hivatkozott, ezért az nem képezte az eljárás tárgyát, továbbá a kifogásban eredetileg hivatkozott Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmére a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében már nem hivatkozott, ezáltal a kifogásának ezt a részét nem tartotta fenn, arról dönteni ezért nem kellett. A Kúria azt is rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján kizárólag a jogsértés tényének megállapítására szorítkozhat, mivel a kifogással ellentétben a felülvizsgálati kérelem sem a jogsértő további jogszabálysértéstől való eltiltására, sem pedig bírság kiszabására nem terjedt ki.

[31] Itt kell utalni arra, hogy a választási bizottságok is alapvetően a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján döntenek, a kifogást tevő, jogorvoslati kérelmet előterjesztő feladata a jogszabálysértés megjelölése mellett a bizonyítékok rendelkezésre bocsátása, mert ez felel meg annak a jogalkotói elvárásnak, hogy a választási bizottság és a bíróság mielőbb döntést hozzon a felmerült jogvitában. A választási bizottságok előtti eljárásban a Ve. 43. § (3) bekezdése alapján a kérelmező részére – csak kérésére –  biztosítható a szóbeli nyilatkozattétel lehetősége, és csak ez esetben kell – ha az jelen van –  az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt. Egyéb törvényi rendelkezés nincs az érintettek részvételére vonatkozóan. Az Alkotmánybíróság nem vizsgálta a választási bizottságok előtti eljárással érintett részvételének követelményeit, holott ezt a döntése indokoltan felveti, mivel a tisztességes hatósági eljárás is alapkövetelmény. Megállapítható, hogy jelen ügyben az FVB a kifogást előterjesztő videofelvétele alapján vizsgálta a jogsértés fennállását. A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg új bizonyíték becsatolására nem került sor, így a Kúria is csak e bizonyíték alapján dönthetett.

[32] A Kúria jogosult a tényállás megállapítására és a bizonyítékok értékelésére. E kizárólagos jogkörében eljárva a videofelvétel alapján, az aktivisták által elmondottak – miszerint a „húszezres aláírás”-hoz gyűjtik az aláírásokat, és az aláírásokra az európai parlamenti választásra történő delegálás miatt van szükség –, az aláírásgyűjtő pulton lévő felirat és a felvételen látható aláírásgyűjtésre szolgáló ívek alapján, az aláírásgyűjtés időpontjára is figyelemmel azt állapította meg, hogy a FIDESZ-KDNP aktivistái által végzett aláírásgyűjtés egyértelműen nem a 2019-es európai parlamenti választásokhoz szükséges ajánlások gyűjtésére irányult, mivel az aláírásgyűjtés nem Ve. 120-121. §-ai szerinti ajánlóíveken történt, továbbá a támogatói aláírások leadására aznap reggel sor került. A választópolgárok az elhangzott tájékoztatás ellenére aláírásukkal valójában nem a FIDESZ-KDNP jelöltállítását támogatták, ebből adódóan megállapítható, hogy a jelölő szervezet nevében eljáró személyek olyan tevékenységet folytattak, amely a választópolgárok megtévesztésére alkalmas volt. A Kúria megítélése szerint a választópolgárok megtévesztése pedig önmagában felveti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás Ve. 2. § (1) bekezdése e) pontja szerinti alapelvének sérelmét.

[33] A Kúria hangsúlyozza, hogy a videofelvétel mint bizonyíték nem volt ellentmondásos, az a megtévesztést kellően képes volt igazolni, mivel jól láthatóan mutatta a helyszínt, a pultot, az aláírásgyűjtő ívet, jól hallható volt az aktivisták ellentmondásos nyilatkozata, akik hol az európai parlamenti választásokra, hol a jelöltállításra, hol Orbán Viktor támogatására, hol arra utaltak, mintha az ajánlóívek formátuma szabadon megválasztható lenne a jelöltállítás során és nem lenne egységes követelmény azokra.

[34] A Kúria tisztában van a szabad véleménynyilvánítás tartalmával, arra maga is úgy tekint mint a kommunikációs szabadságok anyajogára. Ezért is tartja fenn azon – korábban is képviselt – álláspontját, hogy a jelölő szervezeteket támogató, a jelölő szervezet iránt szimpátiát kifejező aláírásgyűjtés folytatható [vö: Kfv.II.37.515/2019/2. végzés [26] bekezdés első mondata], ezt tiltó Ve. rendelkezés nincs. Kampányidőszakra eső, aláírásgyűjtésben megnyilvánuló jelen politikai kommunikációt a Kúria nem korlátozta, hiszen nem mondta ki, hogy csak jelöltállításra gyűjthető aláírás, és egyéb célra nem. Kizárólag az adatszerzés megtévesztő módja miatt vizsgálódott, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére figyelemmel. Indokolt lett volna a jövőbeni jogértelmezést elősegítendően, hogy ha az Alkotmánybíróság az alapjog lényegi tartalmát, a szabad kommunikáció sérelmét kifejtve hozza meg döntését és nem úgy érvel, mintha a Kúria megtiltotta volna a jelöltállításon túlmutató aláírásgyűjtést [AB határozat [36] bekezdés utolsó mondata].

[35] A Kúria álláspontja az, hogy a kampánytevékenységet végző jelölő szervezet vagy jelölt véleménynyilvánítás szabadsága mint alapjog korlátozás alá eshet az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alapján, amely jogi értékelés tárgya lehet, azt a bíróság/Kúria jogosult az egyedi ügyben megítélni. A bíróság a választási eljárási alapelveket a kampánytevékenységet végző jelölő szervezet vonatkozásában is érvényre juttathatja, különösen, hogy a kifogásban (választási jogorvoslatban) jogsértésként hivatkozható az alapelvek megsértése [Ve. 208. §]. Ezen alapjog és a választási eljárási alapelv (mint alkotmányos érték) szembe állítása esetén a Kúria feladata az alapjog korlátozás feltételeinek vizsgálata, ahogyan erre a Kfv.IV.37.516/2019/4. számú végzésben is sor került. Az eljárási alapelveknek való megfelelés vizsgálata a Ve. törvényi szabályozási körén belül marad, s nem egészíti ki azt.

[36] A Kúria álláspontja szerint az AB határozatban idézett Ve. 149. § alapján is kiemelt jelentőségű, hogy a választópolgár pontosan tudja, hogy aláírása milyen célt szolgál, és adatait milyen célból használják fel. Az aláírásgyűjtésre vonatkozó követelmények egységesen határozhatók meg, mivel az más jelölő szervezetekre is hatást gyakorol. Releváns ugyanis, hogy az ajánlóíveken vagy más módon zajló aláírásgyűjtés útján megszerzett adatok kezelése milyen szabályok (Ve. vagy adatvédelmi törvény) alapján lehetséges, s azoknak milyen eltérő következménye lehet. Téves az FVB érvelésének azon kiinduló pontja, amely eleve jogsértő állapothoz (mindenki lemásolja az ajánlóíveket) viszonyítja a FIDESZ-KDNP magatartásának jogi megítélését. A Kúria szerint csak a jogszabályok által elvárt magatartás lehet az értékelés kiindulási alapja.

[37] A Kúriának a [34] bekezdésben írtak fenntartása és hangsúlyozása mellett az Alkotmánybíróság határozatában foglalt – kifogással támadott jelölő szervezeti magatartás jogi minősítésére, választási eljárási alapelv érvényre jutását kizáró jogi érvelésére vonatkozó – döntésére figyelemmel azt kellett megállapítania, hogy a jelen esetre vonatkozóan a FIDESZ-KDNP jelölő szervezet kampánytevékenységének gyakorlása során – a véleménynyilvánítási szabadságra tekintettel – nem követett el jogsértést.

[38] A kifejtettekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát – a jelölő szervezeti érintettség elismerése miatt – megváltoztatta és a fentiek tükrében az FVB határozatát helyben hagyta, a Ve. 331. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 231. § (5) bekezdés a) és b) pontja alapján eljárva, és a felülvizsgálati kérelem szerint nem állapíthatta meg azt, hogy a FIDESZ-KDNP megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját.

Záró rész

[39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – figyelemmel a Ve. 229. § (2) bekezdéséből következően alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[40] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés d) pontja és a felülvizsgálati kérelmében tett nyilatkozattal igazoltan a (2) bekezdés alapján személyes illetékmentes. Az Itv. 62. § (1) bekezdés s) pontja alapján a választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárás a tárgyi illetékfeljegyzési jog hatálya alá esik, ezért az Itv. 45/A. § (5) bekezdése szerint mértékű, feljegyzett eljárási illetéket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdése szerint a Pp. 102. § (6) bekezdése alapján az állam viseli.

[41] A végzés elleni felülvizsgálatot a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2019. május 16.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró,
Dr. Rothermel Erika s.k. bíró