A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.II.37.606/2019/4.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Márton Gizella előadó bíró
Dr. Rothermel Erika bíró
A kérelmező: Magyar Szocialista Párt
(1073 Budapest, Erzsébet krt. 40-42. fszt. I-1.)
A kérelmező képviselője: Steiner és Kuthán Ügyvédi Iroda
Dr. Kuthán Viktória ügyvéd
(cím)
Az érintett: Orbán Viktor miniszterelnök
(1357 Budapest, Pf. 6.)
Az érintett képviselője: SBGK Ügyvédi Iroda
Dr. Borbély Boglárka ügyvéd
(cím)
Az ügy tárgya: választási határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság
92/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 92/2019. számú határozatát helybenhagyja.
A le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és az NVB határozata
[1] Egy magánszemély a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak megsértését állítva kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). Kifogásában előadta, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Facebook oldalán közzétett videó tanúsága szerint egy születésnapját ünneplő kisfiút fogadott, és akivel a választásról, szavazásról is beszélgetett. A beadvány szerint Orbán Viktor a videó közzétételével a gyereket kampányolási célra használta fel. Álláspontja alátámasztására hivatkozott az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala – az alapvető jogok biztosa és két biztoshelyettese által aláírt – 2019. április 5-i közleményére (a továbbiakban: Közlemény), az Alaptörvény XVI. cikkére, az NVB két határozatára. A kifogást tevő kérte a kampánysértés kivizsgálását és a jogsértés elleni hatékony intézkedés hozatalát.
[2] Az NVB a 92/2019. számú határozatával a kifogást a Ve. 331. § (1) bekezdés folytán alkalmazandó 220. §-a alapján elutasította. Hangsúlyozta, hogy a kifogásolt videóban a miniszterelnök kizárólag közjogi tisztsége ellátása közben látható, nem pedig az európai parlamenti választásokon induló jelöltként fogadja a születésnapját ünneplő kisfiút. A videó a miniszterelnököt a feladatkörének teljesítése közben mutatja be, melynek során a kisfiúval megismerteti az Országház épületét, az Országgyűlésben folyó munka menetét. Hivatkozva a Kúria Kvk.II.37.398/2014/2. számú végzésére kifejtette, hogy a választási eljárásban részt nem vevő állami szervezeteknek az alaptevékenységükhöz kötődő feladat- és hatáskörük gyakorlása a választási jogviszonyokat nem érinti, ezért a miniszterelnök a választási időszakban is a közjogi tisztségét látja el, ezen tevékenysége a választási eljárást nem érinti. Az NVB szerint a kiadott Közleménynek normatív ereje nincsen, és mivel az nemcsak a választási eljárásra irányadó elvárásokat fogalmaz meg, ezért az a konkrét ügyben az eljárási szabályok keretei között nem kikényszeríthető. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kifogást tevő tévesen hivatkozott a Közleményre, mert az abban kerülendőként felsorolt cselekmények egyike sem valósult meg. Az eltérő tényállásra tekintettel a kifogást tevő által hivatkozott 605/2018. NVB határozat sem irányadó.
Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[3] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, amelyben az NVB határozatának megváltoztatásával a kifogásnak helyt adó határozat hozatalát kérte a jogsértés tényének megállapítása, a jogsértéstől való eltiltás kimondása és bírság kiszabása mellett.
[4] Érintettségét a 2019. évi európai parlamenti választásokon jelölő szervezetként való részvételére és ezzel összefüggésben a Ve. szabályai megsértésének a jogaira való kihatására alapította, hivatkozva az érintettség kapcsán a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú végzésében kifejtettekre.
[5] Álláspontja szerint az NVB tévesen állapította meg, hogy a miniszterelnöknek a videóban rögzített tevékenysége nem alkalmas a választói akarat befolyásolására. A videót rendkívül nagy számban tekintették meg, ezért az alkalmas a választói akarat befolyásolására. Az NVB figyelmen kívül hagyta a 605/2018. számú határozatában foglaltakat is, amikor a választási kampányidőszakban történt hasonló cselekménynél a jogsértést megállapította. Hangsúlyozta, hogy a Ve. 141. §-a alapján a választói akarat befolyásolásának a megkísérlése is jogsértő. A Kúria a Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésében is rámutatott, hogy annak a jogsértés szempontjából nincs jelentősége, hogy kampányidőszakban egy lapszámban a jelöltet nagyobbrészt nem a választásokon induló képviselőjelölti minőségében, hanem a jelenlegi országgyűlési képviselői tisztségében szerepeltetik. Hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök az európai parlamenti választásokon jelöltként vesz részt, ezért a közjogi méltósága csak másodlagos a cselekmény megítélésénél, miniszterelnökként ugyanis a 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet alapján nincs olyan feladata, hogy egy hároméves gyermeket kísérgessen a Parlamentben, ezért a videóban nem közjogi tisztségének ellátása közben mutatták be, hanem a saját személyét és a jelölő szervezetét népszerűsítendő. Álláspontja szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy mindezt kampányidőszakban tették. Mindezek alapján ezért a miniszterelnök hivatalos Facebook oldalán 2019. május 4-én 8:48-kor „Boldog szülinapot, Ádám // Happy Birthday, Ádám!” megjegyzéssel közzétett videó a választási akarat befolyásolására alkalmas volt és egyben annak megkísérlése is megvalósult, amely Ve. 141. §-ába és 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiba ütköző jogsértés. Kifogásolta, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelv sérelme ellenére az NVB a Közlemény tartalmával való ütközést nem ismerte el. Az NVB-nek a Közlemény normatív erejét hiányoló álláspontja az Alaptörvény 30. cikk (2) bekezdésébe ütközik. Ez a Közlemény tárgyánál fogva a Ve. szabályai alkalmazása során is irányadó.
[6] A Kúria az Alkotmánybíróság IV/747/2019. számú határozatában megfogalmazott, az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésére alapított elvárás alapján Orbán Viktort mint érintettet nyilatkoztatta a https://www.kormany.hu/hu/a-miniszterelnok/elerhetosegek weboldalon közölt miniszterelnok@mk.gov.hu e-mail címen.
[7] Orbán Viktor észrevételében kifejtette, hogy miniszterelnökként a Kormányt képviseli, meghatározó szerepe folytán sajátos közjogi státusza van (a Kúria Knk.IV.37.393/2017/3. számú határozata által is elismerten). E kiemelt szerepéből fakadóan széles körű protokoll tevékenységet lát el, sőt egyfajta állami vezetői tisztségbe és az állami szervek működésébe vetett bizalom építésének egyik érdemi eszköze az állampolgárokkal történő személyes találkozás. E tevékenység egyes esetekben kiterjed olyan megkeresések teljesítésére is, mint a szóban forgó esetben, amikor egy édesanya a gyermeke kérését tolmácsolva kereste meg. A szülő által tolmácsolt, gyermeki kérésnek – és nem más személy vagy szerv kezdeményezésének – eleget téve fogadta a kisgyermeket és a családját. Ez a találkozás nem pártpolitikai célzatból, nem előre megtervezett kampánytevékenység részeként jött létre. Hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök közjogi státusza a választási eljárás speciális időszakában a kampányidőszakban is fennáll, nem szünetel, ezért nem várható el, hogy ebben az időszakban szüneteltesse protokolláris tevékenységeit, ne tegyen eleget a hasonló megkereséseknek. A találkozóról készült videó közzététele megszokott, nem rendhagyó jelenség, a miniszterelnöki tevékenység része a tájékoztatásadás. Álláspontja alátámasztására hivatkozott a 122/2009. (XII. 17.) AB határozatra, a 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésére, a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. és Kvk.II.37.398/2014/2., Knk.IV.37.943/2018/2. számú döntéseire.
A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[9] A Kúria elsőként az érintettséget vizsgálta. Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 2. § (2) bekezdése alapján a választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot. Ennek következtében mind a kérelmező, mind valamennyi listát állító jelölő szervezet egyetlen választókerületben tevékenykedik, jelöltjeik egymással versengenek, azonos választókerülethez kapcsolódik azon érdekük, hogy maradéktalanul be legyenek tartva a Ve. szabályai. Az azonos választókerületben tevékenykedő jelölő szervezetek esetében kimutatható, hogy egy másik jelölő szervezet oldaláról állított jogsérelem közvetlenül kihathat saját jogaikra és kötelezettségeikre. A jelen tényállásra leszűkítve pedig az állapítható meg, hogy az adott választókerületben jelöltet állító jelölő szervezet érintett az ott folyó kampánytevékenységben, így a kérelmező mint jelölő szervezet érintettsége a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a jelen ügyben megállapítható.
[10] A Kúria számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a felülvizsgálati eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben kifogást előterjesztettek, amelyre nézve fennáll a választási hatóság döntési kötelezettsége. A Ve. lehetővé teszi, hogy más-más kérelmezők adják be a kifogást, majd a Ve. 222. § (1) bekezdés kereti között a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, de azt már nem, hogy a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést jelöljenek meg. Erre tekintettel a Kúria vizsgálta, hogy a felülvizsgálati kérelemben állított jogsértés a kifogásban előterjesztésre került-e, mert kizárólag, elsőként a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogsértés nem bírálható el. A kifogáshoz képest a felülvizsgálati kérelem újabb jogszabálysértésre hivatkozást nem tartalmazott, ezért annak elbírálásának nem volt eljárási akadálya. A felülvizsgálati kérelemhez kötöttség okán a kifogásban kért, de a felülvizsgálati kérelemben már nem Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának megsértését a Kúria nem vizsgálta.
[11] A Kúria a jelen eljárásban kifogásolt videofelvétel kapcsán a következőket emeli ki: A videofelvételen a miniszterelnök – aki egyúttal a 2019. évi európai parlamenti választáson képviselőjelölt is – az Országházban egy születésnapját ünneplő kisfiút fogadott a szüleivel együtt. Bemutatta az Országház épületét, az Országgyűlés üléstermét, a képviselői szavazás, titkos szavazás módját, és az ünnepeltnek ajándékot adott. A videofelvételt a Facebook oldalán közzétette.
[12] A Kúria döntéshozatala során áttekintette az NVB 605/2018. számú határozatát, amelyben az NVB vizsgálta, hogy kampányidőszakban, egyébként kampánytevékenységet folytató képviselőjelöltnek gyermekekkel való találkozása és ennek megörökítése, közzététele a közösségi oldalon befolyásolja-e a választópolgárokat választói akaratuk kialakításában. Az NVB a határozata [38] bekezdésében úgy foglalt állást, hogy a körülményekből az állapítható meg, hogy sem Orbán Viktornak, sem Czunyiné dr. Bertalan Juditnak nem volt politikai szándéka, célja az óvodásokkal való találkozással (a tevékenység tartalma nem volt közvetlen politikai célhoz köthető, politikával, az országgyűlési választással kapcsolatba hozható beszéd nem hangzott el, ajándékok, szórólapok szétosztására nem került sor, nem tervezett program volt, hanem egy spontán helyzetből keletkezett). Tekintettel azonban arra, hogy az azt megörökítő Videó1 Orbán Viktornak a csaknem 600 ezer követővel rendelkező közösségi oldalán közzétételre került, bármelyik választópolgár által megismerhetővé vált, azt több mint 300 ezer alkalommal tekintették meg és a választási kampány időszakában alapvetően pozitív színben jeleníti meg az azon szereplő jelölteket, alkalmas a választópolgári akarat befolyásolására. Az NVB ezért a határozata [39] bekezdésében azt állapította meg, hogy a sérelmezett tevékenység kampánytevékenység volt, amely – a Kúria és a követett NVB gyakorlat szerint is – a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelmét jelenti. Az NVB az eddigi gyakorlatát követve sem az a), sem a b) pont sérelmét nem látta igazolhatónak a benyújtott bizonyíték alapján.
[13] A Kúria jelen tanácsa követendőnek tekinti a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4., Kvk.II.37.395/2014/2., Kvk.I.37.281/2018/2., Kvk.IV.37.368/2018/2., Kvk.IV.37.359/2014/2., Kvk.I.37.394/2014/2., Kvk.I.37.435/2018/3., Kvk.II.37.419/2018/2., Kvk.IV.37.468/2018/2. számú végzéseiben foglaltakat, elfogadva, hogy kampányidőszakban a jelöltek tevékenységét – ha az tartalmában a választói akarat befolyásolását célozza – kampánytevékenységnek értékelve kell a Ve. alapelveinek érvényesülését vizsgálni.
[14] A Kúria egyetért azokkal a döntésekkel is, amelyek a képviselőjelölt által a nevelési-oktatási intézményben, illetve annak bejáratánál folytatott kampánytevékenységet ítélték meg [Kvk.II.37.395/2014/2., Kvk.I.37.281/2018/2. és Kvk.IV.37.368/2018/2. számú végzések]. Figyelembe vette azt a határozatot is, amelyben a Kúria arra mutatott rá, hogy ha az óvodában megjelenő és a gyermekeknek banánt osztogató alpolgármester, és a képeket a Facebook közösségi oldalára feltöltő polgármester sem volt jelölt az európai parlamenti képviselők 2019. évi választása során, akkor óvodai tevékenységük nem sérti a Ve. rendelkezéseit, nem veti fel a Ve. alapelveinek megsértését [Kvk.I.37.513/2019/2. számú végzés].
[15] A Kúria álláspontja szerint jelen ügy megítélése szempontjából meghatározó jelentősége van annak, hogy a videofelvételen szereplő, azt a közösségi oldalra feltöltő személy, Orbán Viktor kettős szerepet tölt be a fennálló politikai helyzetben. Egyrészt Magyarország miniszterelnöke, másrészt a 2019. évi európai parlamenti választásokon induló egyik jelölő szervezet, a FIDESZ jelöltje (egyúttal vezetője), az európai parlamenti választási kampány szereplője, „arca”, hiszen a FIDESZ egyik fő kampányszlogene, hogy a választók támogassák Orbán Viktor programját. Orbán Viktor e két szerepkörének elválasztása az adott szituáció, aktuális tevékenysége, magatartása tükrében lehetséges.
[16] A Kúria álláspontja szerint ha az adott tényállás alapján az lenne megállapítható, hogy Orbán Viktor jelölti szerepkörében jár el és gyermek bevonásával népszerűsíti magát a közösségi oldalán, akkor az NVB 605/2018. számú határozatában foglaltakat kellene követni és a Ve. alapelvi rendelkezések megsértését kellene megállapítani. Bármely 2019. évi európai parlamenti választáson jelölt személy, vagy azon induló jelölő szervezet, tagja tevékenysége megítélésénél ugyanis a választói akarat befolyásolásához nem lenne szükséges kifejezetten politikai célú tevékenység megvalósulása, elegendő lenne az adott személy, vagy szervezet népszerűsítést megvalósító közzététel megállapítása.
[17] A vizsgált esetben a Kúria a videofelvétel alapján arra a következtetésre jutott, hogy Orbán Viktor miniszterelnökként látta vendégül a gyermeket, a vendéglátás helyszíne maga a Parlament volt, a miniszterelnök az Országgyűlés működésével ismertette meg a gyermeket, bemutatva az üléstermet, a miniszterelnök részfeladatát (beszéd megtartás), a képviselők részfeladatát (szavazás) és megmutatva a titkos szavazás helyét és módját. A miniszterelnök sajátos közjogi státuszt tölt be, a kormány működésének középpontjában álló személy, akinek a kormány és az ország népszerűsítése érdekében el kell látnia protokoll feladatokat is. Ezen protokolláris megjelenése pártpolitikai célokkal nem azonosítható. Ezért a vizsgált születésnapi videó közösségi oldalon való közzététele alapján nem lehet megállapítani, hogy az az európai parlamenti választásokon jelölő szervezetként induló FIDESZ, vagy Orbán Viktor mint jelölt népszerűségét növelő és a választópolgárok európai parlamenti választásokhoz köthető döntéshozatalát befolyásoló kampánytevékenység volt. A Kúria mindezekre tekintettel a videóban közzétett cselekményt kampánytevékenységnek nem minősíthette, nem állapíthatta meg ezért azt sem, hogy a videó a közösségi oldalon való közzététele folytán a nagyszámú megtekintés és hozzászólás ellenére a választói akarat befolyásolására alkalmas volt és emiatt a videofelvételen közzétett és sérelmezett tevékenység sértené a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, a jelöltek és jelölő szervezetek közti esélyegyenlőségre és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket.
[18] A Kúria a felülvizsgálati kérelemre reagálva megjegyzi, hogy a Közlemény tartalmánál fogva ajánlás, kötelező erővel nem bír, önmagában nem kényszeríthető ki, azonban az abban foglalt alapjogi érveléssel a Kúria egyetért. Az Alaptörvény 28. cikkéből fakadó alkotmányos kötelezettség, hogy a Kúria az ügyek megítélése során az Alaptörvényre tekintettel hozza meg döntését, vizsgálja az adott ügy alapjogi relevanciáit, így ettől jelen esetben sem tekinthet el.
[19] Az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz való jog sérthetetlen, valamennyi gyermeket megillető olyan alapvető emberi jog, amely nemcsak a gyermeki jogok eredője, de önmagában garantálja, hogy a gyermek nem válhat eszközzé vagy tárggyá. Ebből következően – ahogy azt az alapvető jogok biztosa is kiemeli – a gyermek politikai kampányeszközként való felhasználása alapjogi szempontból nem elfogadható. A Kúria is fontosnak tartja tehát rögzíteni, hogy a gyermek nem lehet népszerűség-növelő tényezője semmilyen politikai tevékenységnek. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. cikk (3) bekezdésében foglalt nevelési-oktatási intézményekkel szembeni követelmény funkciója is éppen az, hogy a gyermekek ne válhassanak a politika eszközévé.
[20] A Kúria egyetértett az alapvető jogok biztosának azon észrevételével is, hogy a politikai célú szerepeltetést nem igazolja az önkéntesség, de a szülői hozzájárulás megadásától sem válik a gyermek politikai célú felhasználása legitimmé. A választási kampány során tehát a gyermekek emberi méltósághoz való jogából fakadó alkotmányos elvárás, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek a gyermekek politikai célú szerepeltetéstől tartózkodjanak.
[21] A Kúria rámutat arra, hogy a Ve. személyi hatálya nem korlátozott úgy, ahogy az a korábbi, 1997. évi választási törvényben megvalósult. Ezért minden személy, így a miniszterelnök magatartását is aszerint kellett vizsgálni jelen ügyben, hogy az érinti-e a választással kapcsolatos egyes közjogi viszonyokat, a magatartás kampánytevékenységnek minősíthető-e. A Kúria azt állapította meg, hogy a miniszterelnök vizsgált tevékenysége az európai parlamenti választásokhoz azon túl nem köthető, hogy az kampányidőszakban valósult meg, így rá a Ve. rendelkezései nem alkalmazandók. A Kúriának arra van hatásköre, hogy a választási jogorvoslati eljárásokban a választással kapcsolatos jogsértéseket (pl. eljárási alapelvi sérelmeket) vizsgálja. E vizsgálati körön kívül esik az a kérdés, hogy a miniszterelnök protokolláris tevékenysége megfelel-e a jogszabályoknak, sért-e gyermekjogokat, lehet-e a miniszterelnök vagy a kormányzat iránti szimpátiakeltés érdekében egy kisgyermek születésnapi látogatásának videóját Orbán Viktor közösségi oldalán közzétenni.
[22] Mindezek alapján a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán irányadó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Knp.) 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[24] A kérelmező illetékmentességére figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel alkalmazandó Pp. 630. § (5) bekezdése folytán irányadó Kp. 35. § (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101. § (1) és 102. § (6) bekezdései alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli.
[25] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2019. május 15.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró,
Dr. Rothermel Erika s.k. bíró