Kvk.II.37.602/2019/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:    Kvk.II.37.602/2019/2.

A tanács tagjai:    Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
                            Dr. Rothermel Erika előadó bíró
                            Dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező:    TV2 Média Csoport Zrt.
                          (1148 Budapest, Róna utca 174.)

Képviselője:    Dobrossy és Alexa Ügyvédi Iroda
                       Dr. Szabados Gergő ügyvéd
                       (cím)

Az eljárás tárgya:    választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó:    a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat:    a Nemzeti Választási Bizottság
                                                        95/2019. számú határozata


Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 95/2019. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Beadványozó a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) előterjesztett kifogásában előadta, hogy a Médiaszolgáltató (a továbbiakban: kérelmező) 2019. május 4-ei „Tények” című műsorában azzal, hogy közzétette a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: Fidesz) reklámfilmjét, megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) és e) pontjaiban foglalt eljárási alapelveket, továbbá a Ve. 147/F. § (1) bekezdését. A – FIDESZ honlapján is közzétett – reklámfilm végén megjelent feliratra,  „Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást!" valamint „Május 26-án szavazzunk a Fideszre!” figyelemmel kifejtette, hogy a kifogásolt kisfilm kétségtelenül a Fidesz által készített reklám, és mivel a kérelmező országosan elérhető médiaszolgáltatónak minősül, így, ha politikai reklámot kíván közzétenni, azt a kampányidőszakban kizárólag a Ve. 147/F. §-ában foglaltak szerint tehette volna meg. Miután a törvény által előírt bejelentkezés nélkül tette közzé a reklámfilmet tevékenysége jogsértő. Megítélése szerint a reklámfilm alkalmas arra, hogy a Fidesz támogatására szólítson fel, növelve annak esélyeit az Európa Parlament tagjainak 2019. évi választásán. Állította továbbá, hogy a médiaszolgáltató eljárása nem volt jóhiszemű, mert a törvény előírását hagyta figyelmen kívül. Hasonló jogsértés miatti korábbi elmarasztalásra figyelemmel kérte e jogsértést súlyosabbnak értékelni.

[2] A NVB 2019. május 7. napján kelt 95/2019. számú határozatában a Beadványozó kifogásának helyt adott. Ezen túlmenően a kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől, kötelezte a határozat rendelkező részének közzétételére, továbbá 7.450.000 forint bírság megfizetésére.  Határozatának indokolásában megállapította, hogy hatásköre a Ve. 151. § (1) bekezdése alapján áll fenn, eljárása során a Ve. 146. § (5) bekezdése alapján a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) közzétételre irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni. E körben utalt a Mttv. – politikai reklám fogalmát meghatározó – 203. § 55. pontjára, ugyanakkor kifejtette, hogy a Ve. 147. §-a a politikai reklámok közzétételéhez általános szabályrendszert alkotott, illetve a Ve. 147/F. § (1) bekezdésében további kötelezettséget állapít meg. Álláspontja szerint a reklámfilm közzétételére a kérelmező hírműsorában formálisan nem a politikai reklámra vonatkozó szabályok alapján került sor, de a kialakult gyakorlat, amelyet a Kúria Kvk.II.37.447/2014/5. számú végzése is megerősített, a műsorszám annak tartalma alapján is vizsgálható és politikai reklámnak minősíthető.

[3] A NVB a reklámfilm tartalma és különösen a végén elhangzó mondat – „Május 26-án szavazzunk a Fideszre" – alapján megállapította, hogy a kisfilm nem csupán szemléltető eszköz, hanem tartalma szerint alkalmas a jelölő szervezet népszerűsítésére. Ugyanakkor a választási kampányban érintett további jelelölő szervezetek álláspontját a közérdeklődésre számot tartó migráció kérdésében nem jelenítette meg. Utalt a Mttv. 203. § 41. pontjában rögzített műsorszolgáltatói felelősségre és az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) 3096/2014. AB határozatával összhangban megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 147/F.§ (1) bekezdésben foglalt előírást.

[4] Rögzítette, hogy a kérelmezőt jelen kampányidőszak során a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglaltak megsértése miatt több alkalommal elmarasztalta, amely döntéseket a Kúria helybenhagyta, továbbá elmarasztalta a kérelmezőt a Ve. 147/F. § (1) bekezdésben foglaltak megsértése miatt is. Kifejtette, hogy a NVB gyakorlata szerint, ha nemcsak az alapelvi előírások megsértése róható fel, mint jelen esetben, akkor a Ve. 147/F. § (1) bekezdése, azaz a konkrét jogsértés miatt kerül sor a marasztalásra.

[5] A NVB a Ve. 152. § (2) és (3) bekezdései alapján, hivatkozva a kiemelkedő nézettséggel bíró kérelmező szándékosan elkövetett sorozatos jogsértéseire, ezért a legmagasabb mértékű bírságot szabta ki.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[6] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében elsődlegesen a NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatását, a kifogás elutasítását kérte. Arra az esetre, ha a Kúria a jogsértést megállapítaná másodlagosan a bírság kiszabásának mellőzését, harmadlagosan annak mérsékelését kérte. Álláspontja szerint a NVB határozata sérti a Ve. 147/F. § (1) bekezdését, 151. § (1) bekezdését, valamint 151. § (2) bekezdését.

[7] Állította, hogy a NVB hatáskör hiányában járt el, mert a Mttv. 182. § bh) alpontja szerint a politikai reklámra, közérdekű közleményre és társadalmi célú reklámra vonatkozó rendelkezések tekintetében a Médiatanács gyakorol hatósági felügyeletet. Nem a NVB jogkörébe tartozik annak kivizsgálása, hogy a kérelmező jogszabályban előírt engedély hiányában tette közzé a politikai reklámot. Előadta, hogy eljárása megfelelt az AB által – 7/2014. (III. 7.) AB határozat – meghatározott követelményeknek. Kifejtette, azzal, hogy az NVB a kifogásnak helyt ad korlátozza a kérelmező szerkesztői szabadságát, sérül az Alaptörvény IX. cikkében rögzített véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alkotmányos joga. E körben hivatkozott az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) és a 3096/2014. (IV. 11.) AB határozataira. Álláspontja szerint őt mint egy országos kereskedelmi médiaszolgáltatót nem lehet szerkesztői szabadságában korlátozni.

[8] A bírság kiszabás vonatkozásában állította, hogy annak lehetőségét a NVB nem mérlegelte, illetve azt nem indokolta kellő alapossággal, ezzel sérült a Ve. 152. § (2) bekezdése. Emellett a bírság nincs arányban a felrótt jogsértés súlyával, ellentétes a jogalkotói céllal.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelme nem alapos.

[10] A kérelmező tévedett akkor, amikor azt állítja, hogy a Ve. hatálya a választási időszakban sem terjed ki a médiaszolgáltatók tevékenységére. A Kúria megállapította, hogy a NVB-nek, figyelemmel a Ve. 151. § (1) bekezdésére egyértelműen van hatásköre a kérelmező tevékenységének felülvizsgálatára. A leadott műsorszámban megjelent kifogásolt reklámfilm az európai parlamenti választásokkal kapcsolatosan szólította meg a nézőket, azzal a céllal, hogy a választó döntésére befolyást gyakoroljon. A Mttv. 32. § (3) bekezdésében kimondja, hogy a választási kampányidőszakban, a médiaszolgáltatásban, a Ve. rendelkezései szerint lehet politikai reklámot közzétenni. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) felügyeleti jogköre a politikai reklámok vonatkozásában a Mttv.-ben rögzített tényállásokra korlátozódik, a Ve.-ben előírt rendelkezések megsértésének vizsgálatára nem terjed ki. Hasonló álláspontot fogadott el a Kúria Kfv.I.37.573/2019/2. számú döntésében.

[11] A Kúria a fentiekre figyelemmel megállapította, hogy a NVB alappal vizsgálta, hogy sérültek-e a Ve. 147/F. § (1) bekezdésében foglaltak a kisfilm közzététele révén. Ugyanakkor az eljárás során nem volt vitatott, hogy a közzétett tájékoztatónak minősített kisfilm politikai reklám, mivel arra irányul, hogy a FIDESZ népszerűségét, támogatását növelje. Helyesen döntött tehát a NVB akkor, amikor érdemben vizsgálta a Ve. 147/F. § (1) bekezdésének betartását, figyelemmel a Ve. 147/F. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazásra.

[12] A Ve. részletes szabályokat, bejelentési kötelezettséget ír elő a médiaszolgáltató részére, mely nélkül az, politikai reklám közzétételére a kampányidőszakban nem jogosult. A Kúria álláspontja szerint a tájékoztatási kötelezettség és tájékoztatás, illetve a szerkesztői szabadság – amelyet a kérelmező által idézett AB határozatok védenek – e törvényi előírást nem írják felül. Ennélfogva a médiaszolgáltató csak a jogszabályi előírás teljesítésének tükrében érvényesítheti az őt megillető védettséget. A kérelmező azonban e törvényi szabályt egyértelműen megsértette, egy megkerülhetetlen feltételt nem teljesített, így alappal nem védekezhet olyan jogosítványokkal, amelyek csak a saját jogkövető magatartásának függvényében illethetik meg. A Kúria a döntése meghozatalakor figyelemmel volt az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében foglalt véleménynyilvánítás szabadságából következő médiatartalom-szerkesztési szabadságra is [lásd pl. a 19/2016. (X. 28.) AB határozat, Indokolás (26)]. Ez a szabadságjog alapjogi védelemben részesül, azonban nem tekinthető abszolút jognak. Korlátozásának feltételeit az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése határozza meg. A Kúria megítélése szerint a Ve. 147/F. § (1) bekezdésébe foglalt törvényi követelmény alapján a nevesített alapjog korlátozható a Ve. 139. § (1) bekezdésben definiált kampányidőszak alatt (a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tartó időszak. Figyelemmel arra, hogy a médiatartalom-szerkesztési szabadság alapjog keretében a kérelmezőnek a felállított törvényi korlát mellett is kellő mozgástere, szabadsága marad arra, hogy tájékoztatást nyújtson a kampányidőszakban zajló releváns eseményekről, így a törvényi tilalom betartására a kérelmező köteles.

[13] A kérelmező vitatta a bírság kiszabásának megalapozottságát, illetőleg annak mértékét. A Kúria az előbbire nézve megállapította, hogy a kérelmező csak állította, hogy a NVB a kiszabás lehetőségét nem mérlegelte, de ezzel szemben a korábbi jogsértések tükrében a bírság kiszabása indokolt és szükségszerű, tekintve, hogy a kérelmezőt érintő korábbi, szankcióval is terhelt figyelmeztetései hatástalanok voltak. A kérelmező azon felvetése, hogy a szándékosságot a NVB csak feltételezte, minden tényállási elemnek ellentmond, különösen, hogy korábbi elmarasztalása alapján tisztában kellett lennie a jogszerű magatartás követelményeivel, továbbá a jogszabályok tükrében is tudnia kellett, hogy a kisfilm politikai reklám, ennek ellenére a kérelmező adásba adta. Ami a bírság mértékét illeti, a kérelmező csak állította, hogy az „eltúlzott”, de azt további érvekkel nem támasztotta alá, ezzel szemben a NVB helyesen érvelt a kérelmező korábbi jogsértéseinek tényével és jellegével, kellően indokolva a legmagasabb bírság kiszabását. A Kúria hiányos indokolás alapján és a mérlegelési jogkörben hozott határozat bírósági felülvizsgálata szoros keretei miatt nem bírálhatta felül az NVB határozatában foglaltakat. Így a Kúria a kérelmező másod- és harmadlagos felülvizsgálati kérelmére vonatkozó érveket sem tudta pozitívan értékelni.

[14] A fentiekre tekintettel a Kúria álláspontja szerint a beadványozó kifogása megalapozott, a Ve. 147/F. § (1) bekezdésének sérelme törvényesen megállapítható volt. Ezért a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[15] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. Törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 35. § (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101. § (1), és 102. § (2) bekezdése alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket.

[16] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2019. május 13.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró