Kvk.II.37.527/2018/2. számú határozat

A Kúria
v é g z  é s e

Az ügy száma: Kvk.II.37.527/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
    Dr. Rothermel Erika előadó bíró
    Dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező: (név)
    (cím)

Képviselője: Dr. Szabó Edit Édua Ügyvédi Iroda
    Dr. Szabó Edit Édua ügyvéd
    (cím)

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 930/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A ... Megyei 02. számú Országos Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 81/2018. (04.15.) számú határozatával a 2018. évi országgyűlési képviselő-választás egyéni választókerületi választás eredményét megállapította.

[2] A Kérelmező fellebbezést nyújtott be az OEVB határozata ellen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 241.§ (2) bekezdés a) és b) pontjának megsértésére való hivatkozással a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB).

[3] Az NVB 2018. április 20. napján kelt 930/2018. számú határozatában megállapította, hogy az OEVB megsértette a Ve. 294.§ (2) bekezdésében foglalt határidőt azzal, hogy a szavazás napját követő hatodik napon állapította meg a választás egyéni választókerületi eredményét. Határozatának indokolása szerint az eredmény késedelmes megállapítása nem befolyásolja az OEVB határozat jogszerűségét. Arra hivatkozott, hogy a Kérelmező fellebbezéséhez nem csatolt olyan indokolást, illetve bizonyítékot, amellyel a határozat érdemi megállapításait támadta volna. A fellebbezés sem a szavazatszámláló bizottságok valamelyikének szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvényessége, sem a szavazóköri eredmények szabálytalan összesítése kapcsán nem tartalmazott adatot, tényt vagy bizonyítékot Az NVB kifejtette, hogy a Kérelmező az OEVB határozatának megsemmisítését és a választás megismétlését a Ve. 231.§ (5) bekezdésére hivatkozással kérte, mely kérelem ezen jogszabályi hivatkozásra tekintettel nem értelmezhető.

[4] Az NVB rögzítette, hogy a Ve. 241.§ (2) bekezdésére alapítva a szavazat újraszámlálása kérhető ugyan, de a Kérelmező ezt nem kérte, és a csekély mértékű jogsértésre tekintettel ennek nem is lett volna helye. Az NVB az OEVB késedelme okán rámutatott, hogy a Ve. 242.§-a külön jogorvoslati lehetőséget biztosít a választási szerv hallgatása miatt, amely azt a célt szolgálja, hogy a határozathozatalra a törvény által biztosított határidőn túl is legyen mód.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[5] A Kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a jogsértés megállapításán túl a választás megismétlésének ... 02. számú választókerületben történő elrendelését kérte. Hivatkozott a Ve. 10.§ (1), (3) bekezdései és a Ve. 294.§ (2) bekezdés sérelmére.

[6] Álláspontja szerint a választás egyéni választókerületi eredményének késedelmes megállapítása folytán jogszerűen elfogadott eredménnyel a választókerület nem rendelkezik, annak pótlására és a jogszerű helyreállításra nincs mód. A Kérelmező a Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségére nem hivatkozott.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] A Kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

[8] A Ve. 222.§ (1) bekezdése szerint „…a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be”. A fentiek szerint bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a felülvizsgálati kérelmet érintettsége folytán az arra jogosult nyújtotta be. Ezt erősíti a Ve. 231.§ (1) bekezdés a) pontja is, amely kimondja, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet el kell utasítani, ha nem a Ve. 221.§ (1) bekezdés, illetve a 222.§ (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.

[9] A Kúria megállapította, hogy a Kérelmező a felülvizsgálati kérelmében az érintettségére vonatkozóan előadást egyáltalán nem tett, azt semmilyen módon nem igazolta, arra nézve bizonyítékot nem terjesztett elő. Ennélfogva a Kúria – hivatkozás és bizonyítékok hiányában – az érintettség meglétét nem tudta megállapítani, az e körben fel(nem)hozott érveket nem tudta elbírálni.

[10] A Kúria következetes jogértelmezése szerint a választási eljárásban biztosított jogorvoslatot csak a Ve.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén lehet igénybe venni. A feltételek meglétének igazolása a jogorvoslattal élni kívánó Kérelmező kötelezettsége, annak hiányos volta vagy elmaradása az ő terhére esik. Korábbi döntéseiben (Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.II.37.111/2014/2., Kvk.I..37.493/2014/3.) a Kúria megerősítette, hogy az érintettség választási ügyben történő vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak, azaz a bíróság a feltételek fennállására nézve a Kérelmező által előterjesztett és igazolt tényeket vizsgálja, azok meglétét hivatalból nem kutatja.

[11] Miután a fentiek szerint a Kúria a Kérelmező érintettségéről meggyőződni nem tudott, csak azt tudta megállapítani, hogy a felülvizsgálati kérelmet nem a Ve. 222.§ (1) bekezdése szerint minősülő jogosult nyújtotta be.

[12] Mindezekre tekintettel a Kérelmező felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231.§ (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Záró rész

[13] A Kúria a Kérelmezőt – figyelemmel arra, hogy költségmentességét nem igazolta – a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket az 58.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegben.

[14] Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 25.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró