A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.II.37.501/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Márton Gizella előadó bíró
Dr. Rothermel Erika bíró
A kérelmező: (név)
(cím)
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 779/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (ezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező mint magánszemély, egyúttal a Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) mellé a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 245. § (2) bekezdése alapján delegált megbízott megfigyelője, 2018. április 17-én kifogást nyújtott be az NVI-nek a Ve. 289. § (3) bekezdésébe ütköző tevékenységével szemben. Kérte a jogsértés tényének megállapítását, az érvénytelenné nyilvánított 4360 db levélszavazat megvizsgálását és érvényességének eldöntését.
[2] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2018. április 18-án meghozott 779/2018. számú határozatával a kifogást elutasította. Kifejtette, hogy a kérelmező által megnevezett – 5045-5137. számú – irattartókban tárolt és a kérelmező szerint törvénysértően érvénytelennek minősített szavazási levélcsomagra az NVI 695/2018. számú határozatának megállapításai – így az, hogy azok a szavazási iratok, amelyeket a válaszboríték biztonsági csíkjának jelzése szerint a lezárást követően felnyitottak, majd újra leragasztottak, a Ve. 289. § (3) bekezdés a) pontja szerint érvénytelenek – fennállnak, ezért az NVI munkatársainak az abban foglaltak szerint kellett eljárniuk. Az NVI által a szavazási levélcsomag részeként biztosított válaszboríték a Ve. 275. § (1) bekezdés d) pontja, 275.§ (2) bekezdés b) pontja, 278.§ (3) bekezdése, 279. § (2) bekezdése, 281. §, 289. § (3) bekezdés a) pontjában nevesített, ezért a válaszborítékban feladott levélszavazat fogadható el.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[3] A NVB határozata ellen a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint az NVB határozata sérti a Ve. 289. § (3) bekezdését és a 290.§ (1) bekezdését. Érintettsége alátámasztásaként előadta, hogy kifogástevő volt, egyben nyilvántartásba vett megfigyelő is.
[4] Vitatta 4360 db levélszavazat érvénytelenné minősítését, mert érvelése szerint az NVI olyan levélszavazatokat is érvénytelenné nyilvánított, amelyek a Ve. taxatív felsorolásába nem sorolhatók, mert lezárt, hagyományos postai borítékban érkeztek, továbbá a kiküldött válaszborítékban érkeztek, de a biztonsági piros csík valamilyen fokú, a szavazás titkosságát nem veszélyeztető sérülése volt kimutatható rajtuk. Álláspontja szerint a Ve. keretei nem léphetők túl, a szabályai nem értelmezhetők kiterjesztő módon, mert ezzel sérül a választójog mint alapjog érvényesülése. Mindezek alapján az NVB levélszavazás eredményét megállapító 825/2018. számú határozata is jogsértő, sérti a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályokat, mert az eredmény megállapításakor nem vett figyelembe olyan szavatokat, amelyek a Ve. 289. § (3)-(4) bekezdései, a 291.§ (1) bekezdése alapján nem lettek volna érvénytelenné nyilváníthatók.
[5] Mindezekre tekintettel kérte a 779/2018. számú határozat megváltoztatását és a kifogásnak helyt adó határozat hozatalát.
A Kúria döntése és jogi indokai
[6] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint az érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[7] A Ve. 222.-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálatra vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
[8] A Ve. 224. § (3) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját,
b) a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[9] A Ve. 224. § (4) bekezdése rendelkezése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelem tartalmazhatja benyújtójának telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetve kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.
[10] A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
[11] A kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a 779/2018. számú határozat ellen nyújtotta be. A kérelmező ugyanakkor a felülvizsgálati kérelmében a 825/2018. számú határozattal kapcsolatban is hivatkozott jogsértésre. Nincs arra jogi lehetőség, hogy a kérelmező egy konkrét határozat ellen benyújtott bírósági jogorvoslati kérelmében másik határozat felülvizsgálatára irányuló kérelem hiányában az azzal kapcsolatos jogsértés megállapítását is kérje, ezért a másik határozattal kapcsolatosan hivatkozott jogsértés érdemi vizsgálatára nincs lehetőség.
[12] Ezen túlmenően az érdemi vizsgálatot kizárja a jogi képviselet hiánya. A Ve. 224. § (5) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A Ve. 231. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
[13] A Kúria megállapította, hogy a kérelmező a felülvizsgálati kérelmét ügyvédi képviselet nélkül nyújtotta be, a bírósági felülvizsgálati kérelmén szereplő ügyvédi irodai pecsét nem pótolja az ügyvédi képviselet igazolását és nem fogadható el a Ve. 224. § (5) bekezdésének második fordulatában foglalt jogi szakvizsga igazolásának sem.
[14] Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 27. § (1) bekezdés a) pontja, 29. § (1) bekezdése értelmében ügyvédi tevékenység megbízás alapján folytatható, melyből következően a magánszemély az ügyvédi irodának – ha annak tagja is egyben – az ügyvédi képviseletére írásban megbízást kell adjon. Az ügyvédi iroda tevékenységet – így ügyvédi képviseletet – is csak írásbeli megbízás alapján láthat el. Ennek hiányában önmagában az ügyvédi irodai pecsét nem pótolja a megbízást, melyből következően a kötelező ügyvédi képviselet hiánya megállapítható.
[15] A kötelező jogi képviselet hiánya okán a felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el, ezért a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (2) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[16] A Kúria az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontja szerinti illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt és az Itv. 45/A. § (5) bekezdése, az 58. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegű eljárási illeték megfizetésére a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. § (7) bekezdése, 35. § (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése alkalmazásával a kérelmezőt kötelezte.
[17] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2018. április 23.
Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró,
Dr. Rothermel Erika s.k. bíró