A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.II.37.436/2018/2.
A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Márton Gizella előadó bíró
Dr. Rothermel Erika bíró
A kérelmező: név (cím)
Képviselője: Dr. B.M. ügyvéd (cím)
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 682/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Budapest 13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbikban: Ve.) 151. § (1) bekezdése és 297. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az Együtt – a Korszakváltók Párja kifogását elutasította.
[2] A kifogást tevő fellebbezése folytán eljáró Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az OEVB határozatát megváltoztatta és megállapította, hogy a Budapest XVI. kerület Önkormányzatának XVI. kerületi Újság című lapjának 2018. március 27-i (XXVII. évfolyam 6.) lapszáma megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, ezért a felelős kiadó kérelmezőt 345.000 forint bírság megfizetésére kötelezte.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[3] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú határozat helybenhagyását kérte. Érintettségét arra alapozta, hogy az NVB határozata őt kötelezte bírság fizetésére. Álláspontja szerint az NVB határozata iratellenes, a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzését az eltérő tényállásra tekintettel a jelen esetben analógiával jogsértően alkalmazta. Előadta, hogy az OEVB határozata jogszerű volt. Hivatkozott arra, hogy az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése védi asajtószabadságot. Az újság szerkesztési elve kiegyensúlyozott és sokszínű tájékoztatást ír elő, arról tud beszámolni és tájékoztatni, amiről tudomást szerez. A kifogást tevő nem kereste meg az újságot bármilyen közérdeklődésre számot tartó esemény kapcsán. Nem várható el az újságtól – fejtette ki –, hogy a közérdeklődésre számot tartó eseményen meg nem jelenő pártról beszámoljon, illetve az eseményen, rendezvényen beszédet tartó képviselőjelöltet ne szerepeltesse. Állította, hogy csak az észszerű indok nélküli előnyben részesítés a tiltott, amely a jelen esetben nem valósult meg.
A Kúria döntése és jogi indokai
[4] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme az érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[5] A Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, azaz a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértésre való hivatkozást.
[6] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmét a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontjába ütközően, jogszabálysértés megjelölése nélkül nyújtotta be. A kérelemben általánosságban a sajtó szabadságát védő alaptörvényi rendelkezésre utalás nem meríti ki a jogszabálysértés megjelölését, de a kérelmező arra nem is jogszabálysértésként hivatkozott. Az NVB a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértését állapította meg, a kérelmező a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmében erre a jogszabályra, mint jogszabálysértésre konkrétan, tételesen megjelölve nem hivatkozott, a kérelmében kifejtett ezzel kapcsolatos érvei jogszabálysértés (konkrét jogszabályhely megsértése) megjelölése hiányában érdemben nem voltak vizsgálhatók a Ve. 231. § (1) bekezdés c) pontja alapján, figyelemmel a 224. § (3) bekezdés a) pontjában és a 223. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltakra.
[7] Mindezekre tekintettel a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[8] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. § (5) bekezdése, 35. § (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerint megállapított és az 58. § (1) bekezdés b) pontja szerint mérsékelt összegű eljárási illeték megfizetésére.
[9] A Kúria határozata elleni a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2018. április 11.
dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró, dr. Rothermel Erika s.k. bíró