KÚRIA
Kvk.II.37.398/2014/2.szám
A Kúria a ... Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Magyar Szocialista Párt (cím) I.r., Együtt – Korszakváltók Pártja (cím) II.r., Demokratikus Koalíció (cím) III.r., Párbeszéd Magyarországért Párt (cím) IV.r. és Magyar Liberális Párt (cím) V.r. kérelmezőknek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 27. napján meghozott 886/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelem alapján megindult nemperes eljárásban meghozta a következő
végzést:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 886/2014. számú határozatát helybenhagyja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Budapest 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága 23/2014.(III.21.) számú határozatában K. - a kérelmezők jelöltje - által benyújtott kifogást elutasította. A határozat indokolása szerint a kifogás arra irányult, hogy a ... kerületben megjelenő "Mai Belváros" című újság 2014. március 7-i számának "Vadonatúj szociális akció, Ajándékalma az Önkormányzattól" című cikkben, valamint szórólapokon olvasható felhívás szerint ... kerületi Önkormányzat almaosztást rendez 2014. március 22. napján. A felhívást ..., ... kerület polgármestere - aki egyben a FIDESZ-KDNP egyéni képviselőjelöltje - jegyzi. Az OEVB határozatának indokolásában arra hivatkozott, hogy a kerületi önkormányzat 41/2012.(X.18.) számú rendeletének 3.§ (4) bekezdése alapján a polgármester jogosult a természetbeni juttatásokról dönteni. A juttatásra csak azok jogosultak, akik a kiadványban megnevezett egyéb szociális juttatásban is részesülnek és egyben ... kerületi lakosok. Erre tekintettel nem sérült a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapelv.
A kérelmezők fellebbezése alapján a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 27. napján meghozott 886/2014. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A Nemzeti Választási Bizottság a tényállást az elsőfokon eljárt Választási Bizottsággal egyezően állapította meg. Rögzítette, hogy a kérelmezők arra hivatkoztak, miszerint a kifogásolt tevékenység sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek közötti alapelvet, mert nyilvánvalóan ... képviselőjelölt támogatására ösztönöz. Álláspontjuk szerint a kiadványt politikai reklámnak kell minősíteni annak ellenére, hogy azt az Önkormányzat készíti. Ezen állítás alátámasztására a Kúria Kvk.III.37.328/2014/6. sorszámú végzésére hivatkoztak.
A Nemzeti Választási Bizottság az elsőfokú választási bizottsággal egyezően azt állapította meg, hogy az érintett természetbeni juttatásokról történő döntés ...-nak, mint ... kerület polgármesterének a hatáskörébe tartozik. Az a tény, hogy ... egyben az OEVK-ban egy jelölő szervezet jelöltje is, nem érinti őt polgármesterként, ugyanakkor a két tisztség nem összeférhetetlen. A természetbeni juttatás azon személyeket illeti meg, akik ... kerületi lakosok és nyugdíjasnak minősülnek. Ezért a juttatás nem azon alapul, hogy az érintett személyek az országgyűlési képviselők választásán az OEVK-ban választójoggal rendelkeznek. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint - mivel a kiadvány a Ve. konkrét rendelkezéseit nem sérti, továbbá nem ütközik a Ve. 2.§ (1) bekezdésben foglalt alapelvekbe sem - helyesen döntött az OEVB a kifogás elutasításáról.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyezte továbbá azt is, hogy a kérelmezők által hivatkozott Kvk.III.37.328/2014/6. sorszámú végzés a jelen ügy által érintett kérdéskörtől eltérően a politikai reklám közzétételére vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, ezért azt a fellebbezés elbírálása során nem lehetett figyelembe venni.
A Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen a kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő, melyben a határozat megváltoztatását és a kifogásnak helyt adó döntés meghozatalát kérték, valamint az érintettek eltiltását további jogsértéstől, és bírság szankció alkalmazását. A kérelmezők hivatkoztak a Kúria 2014. március 21. napján meghozott Kvk.IV.37.359/2014/2. sorszámú végzésének indokolására, mely a helyi közhatalom választási kampányban betöltött pozíciójára vonatkozik. Kiemelték, hogy más képviselőjelölt, így a kérelmezők jelöltje sem kapott fényképes megjelenési lehetőséget a "Mai Belváros" című időszaki lapban. A kérelmezők álláspontja szerint a választási alapelvek sérelme valósul meg, ha kampányidőszakban dönt a képviselőjelölt polgármester szociális akcióról. A kifogásolt akcióhoz kapcsolt almaosztást a képviselőjelölt nem a magánvagyonából, hanem az Önkormányzat terhére, közpénzből finanszírozta, és erre tekintettel nem indokolt képviselőjelölt fényképes megjelenése az időszaki lapban. A kérelmezők álláspontja szerint a kifogásolt tevékenység alkalmas a Ve. 140. és 141.§ szerint a választói magatartás befolyásolására és ezáltal sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban meghatározott alapelveket. Hivatkoztak továbbá arra is, hogy a sérelmezett tevékenység a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 4.§ (2) bekezdése alapján is megkérdőjelezhető, de sérti az országgyűlési képviselők választási kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény 7.§ (1) bekezdésének rendelkezését, valamint a Ve. 140.§-át is.
A kérelmezők utaltak továbbá a Nemzeti Választási Bizottság 885/2014. számú határozatában foglaltakra is, amely ... kerület Önkormányzata polgármesterének azon levelére vonatkozott, melyben a fűtési támogatásban részesülő nyugdíjasoknak a húsvéti sonka átvételére vonatkozó lehetőségre utalt.
A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A tényállást illetően a Kúria elsődlegesen azt emeli ki, hogy a kérelmezők által kifogásolt tevékenység helyi önkormányzati feladathoz kapcsolódik, így elsődlegesen abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy a választási eljárásban érvényesülő jogoknak és kötelezettségeknek mennyiben alanya az Önkormányzat. A választási eljárásban, mint közjogi jogviszonyban résztvevők jogait és kötelezettségeit a Ve. határozza meg. A Kúria a Kvk.II.37.307/2014/3. számú határozatában elvi tartalommal mondta ki, hogy a választási jogviszonyban kizárólag a Ve. szabályai az irányadók, más típusú szabályozás alkalmazására a Ve. felhatalmazása alapján van lehetőség. Hangsúlyozni kell, hogy a Ve. nem érintette a hatálya alá nem tartozó szervezetek tevékenységét és eljárását, tehát olyan típusú kifejezett szabályozást nem tartalmaz, amely arra utalna, hogy az egyes választásokkal érintett időszakokban a választási eljárásban részt nem vevő állami szervezeteknek alaptevékenységükhöz kötődő feladat- és hatáskörüket a korábbitól eltérően kellene gyakorolniuk. Önmagában nem kizárt, hogy ezen szervek tevékenysége választási időszakban a Ve. szerinti jogviszonyokat is érintse, azonban a Ve. hatálya alá egyébként nem tartozó szervek vonatkozásában minden ilyen esetben részletesen kell vizsgálni - az adott tényállás sajátosságaihoz kötődően - a választási jogviszonyok tényleges érintettségét. Ennek alapján téves a kérelmezők által felhívott Kvk.IV.37.359/2014/2. szám alatti végzésre történő utalás, mivel abban az ügyben alapul fekvő tényállás több - jogilag releváns - pontban eltér. Jelen ügyben a választási bizottságoknak azt kellett vizsgálniuk, hogy a helyi önkormányzat a kifogással érintett tevékenységét milyen jogi keretek között végzi, és a tevékenység alapján megállapítható-e a Ve. alapelveinek sérelme. A Nemzeti Választási Bizottság helytállóan hivatkozott arra, hogy a kifogással érintett Önkormányzatnál egy jelölő szervezet jelöltje polgármesteri tisztséget tölt be, mely a törvény szerint nem összeférhetetlen. A képviselőjelölt polgármesteri feladatainak ellátását a Ve. nem korlátozza, illetve olyan közjogi kötöttségeket sem tartalmaz, amely a kampányidőszakban a polgármesteri hatáskör gyakorlásának módját érintené.
Helytálló volt a Választási Bizottság azon eljárása is, amelyben elemezte a kifogásolt tevékenység tartalmát és vizsgálta annak választási eljárásra gyakorolt hatását. E vonatkozásban annak van jelentősége, hogy a kifogással érintett tevékenység jogszabályhoz kapcsolódik, és a juttatás címzettjei olyan módon kerültek meghatározásra, mely korábban is ismert helyi jogszabályi feltételrendszerhez kapcsolódik.
A Kúria azt emeli ki, hogy jelen ügyben világosan el kell különíteni az önkormányzati feladatokat a kampánytevékenységtől. Ennek értelmében a kifogásban megjelölt tevékenységek az Önkormányzat szociális feladatkörébe tartoztak, s így megítélését csak az erre vonatkozó jogszabályi keretek között lehetett elvégezni. Az önkormányzati feladat meghatározta a helyi sajtóban való megjelenés jogi megítélését is, valamint értelemszerűen eldönti a finanszírozás kérdéseit is. Ebből következően sem a kérelmezők által hivatkozott sajtótermékre vonatkozó szabályok, sem pedig kampányfinanszírozás szabályainak sérelme nem állapítható meg.
Helyes volt továbbá a Nemzeti Választási Bizottság hivatkozása a kérelmező által korábban felhívott Kvk.III.37.328/2014/6. sorszámú végzésben foglaltak mellőzésére is, mivel jelen ügyben nem a politikai reklám fogalma volt eldöntendő kérdés, hanem a választási eljárás hatálya alá nem tartozó szervezet által végzett alaptevékenység választási eljárásra gyakorolt hatása.
A Kúria utal arra is a bírósági jogorvoslati kérelemmel összefüggésben, hogy a kérelmezők Nemzeti Választási Bizottság 886/2014. számú határozatának felülvizsgálatát kérték, ebben az eljárásban "hivatalból" nincs lehetőség más határozatban foglalt tényállás figyelembevételére, még abban az esetben sem, ha a kifogásolt tevékenységek összefüggést mutatnak.
Mindezek értelmében a Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárás hatálya alá nem tartozó szervezet által végzett alaptevékenység tartalmát és választási eljárásra gyakorolt hatását helyesen értékelte, döntésével kapcsolatban a bírósági felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogsértések nem voltak megállapíthatók, így a Kúria a határozatot a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Budapest, 2014. április 2.
Dr. Kalas Tibor tanácselnök, előadó bíró,
Dr. Tóth Kincső bíró,
Dr. Rothermel Erika bíró