Kvk.II.37.371/2010/4.szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt I.r. és II.r. kérelmezőknek az Országos Választási Bizottság 2010. március 26-án kelt 220/2010., 221/2010., 222/2010., 223/2010., 224/2010., 225/2010., 227/2010., 229/2010., 230/2010., 232/2010., 237/2010., 239/2010., 240/2010., 241/2010., 242/2010. számú határozatai ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta az alábbi
A Legfelsőbb Bíróság a kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét hivatalból elutasítja.
E végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Az Országos Választási Bizottság (továbbiakban: OVB) magánszemélyeknek a szórólap impresszum hiánya miatt benyújtott kifogását a 220/2010., 221/2010., 222/2010., 223/2010., 224/2010., 225/2010. számú határozataiban érdemi vizsgálat nélkül - elkésettség, illetve a tudomásszerzés időpontjának bizonyítottsága hiányában - elutasította, míg más magánszemélyek ugyanezen tárgyban előterjesztett kifogásának a 227/2010., 229/2010., 230/2010., és a 232/2010. számú határozatában helyt adott, és megállapította, hogy a kiadvány készítője és terjesztője, aki az impresszum hiánya miatt megsértette a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) 42.§ (1) bekezdését, valamint a választási plakát tekintetében alkalmazni rendelt sajtóról szóló jogszabályokat. Az OVB a 237/2010. számú határozatában a Fővárosi Választási Bizottság - elölő szervezete által bejelentett fővárosi területi lista nyilvántartásba vételét visszautasító - 52/2010.(III.24.) FVB számú határozata ellen egy magánszemély által benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az OVB a 239/2010. számú határozatában a Fővárosi Választási Bizottság - elölő szervezete által bejelentett fővárosi területi lista nyilvántartásba vételét visszautasító - 52/2010.(III.24.) FVB számú határozata ellen a kérelmezők által benyújtott fellebbezésnek helyt adott és a Fővárosi Választási Bizottság 52/2010.(III.24.) FVB számú határozatát megváltoztatta és a fővárosi területi listáját nyilvántartásba vette. Az OVB a 240/2010. számú határozatában a Fővárosi Választási Bizottság - fővárosi területi listák sorszámát megállapító - 53/2010.(III.24.) FVB számú határozata ellen benyújtott fellebbezésnek helyt adott és a Fővárosi Választási Bizottság 53/2010.(III.24.) FVB számú határozatát megváltoztatta és a fővárosi területi listák sorszámát az alábbiak szerint állapította meg:
1.Magyar Szocialista Párt
2.Jobbik Magyarországért Mozgalom-Párt
3.Lehet Más a Politika
4.Magyar Demokrata Fórum
5.FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség - Kereszténydemokrata Néppárt
Az OVB a 241/2010. számú határozatában a Fővárosi Választási Bizottság - a fővárosi területi listák sorszámát megállapító - 53/2010.(III.24.) FVB számú határozata ellen a kérelmezők által benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az OVB a 242/2010. számú határozatában a Fővárosi Választási Bizottság - által állított területi lista nyilvántartásba vételéről szóló - 51/2010.(III.24.) FVB számú határozatát helybenhagyta.
A határozatok jogorvoslati záradékában az OVB tájékoztatta az érintetteket arról, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet mely időpontig, hol és milyen módon lehet benyújtani továbbá, hogy a bírósági eljárás illetékköteles, az illeték mértéke 7.500 Ft.
A kérelmezők kérelmükben a fenti határozatok bíróság felülvizsgálatát kérték. A kérelmen eredetben illetéket nem róttak le, a 7.500 forint illetékbélyeg lerovását a Legfelsőbb Bírósághoz faxon megküldött beadvánnyal kívánták igazolni, továbbra is vitatva az illetékfizetési kötelezettségük fennálltát.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmatlan az alábbiak miatt.
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 1.§-a alapján a bírósági eljárásért eljárási illetéket kell fizetni. Az Itv. 74.§-ának (1) bekezdése szerint a bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni. Az Itv. ezen rendelkezése a 10.000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabása esetén eltérő fizetési módokat (készpénz-átutalási megbízás, az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalás, bankkártyával fizetés) is elfogad.
Az Itv. 74/A.§ (1) bekezdése értelmében az illetékbélyeggel megfizetett illetéket az eljárást kezdeményező iratra (jegyzőkönyvre) vagy ezek hiányában az eljárás során létrejött iratra kell felragasztani a kerekítési szabályok figyelembe vételével. Az Itv. 74/A.§ (2) bekezdése értelmében az eljárást kezdeményező iratra ragasztott illetékbélyeget az eljáró hatóságnak (bírósági eljárás esetében a bíróságnak) értéktelenítenie kell felülbélyegezéssel. Az Itv. 75.§ (1) bekezdése alapján az iratra ragasztott illetékbélyeg akkor értékteleníthető, ha a bélyeg állapota kifogástalan. A (2) bekezdés kimondja, hogy ha az illetékbélyeg csonka, illetve korábbi felhasználás lehetősége nem zárható ki, vagy ha az illetékbélyeg egymástól elválasztott részeit illesztették össze, úgy kell tekinteni, mintha azon nem fizettek volna illetéket. Az ilyen bélyeg értékét sem beszámítani, sem visszatéríteni nem lehet. A (3) bekezdés értelmében pedig a felülbélyegzés napját is jelző hivatalos bélyegző lenyomatot az iratra felragasztott illetékbélyegek mindegyikére akként kell ráütni, hogy a lenyomat fele - időpontot jelző bélyegzőnél az ezt feltüntető jelzés is - az illetékbélyeg egyik felére, másik fele pedig az irat papírjára essék. Ilyen bélyegző hiányában az értéktelenítés tényét és ennek időpontját az illetékbélyegekre tintával kell rávezetni.
A fenti jogszabályi rendelkezésekből következően nem fogadta el a Legfelsőbb Bíróság a 7.500 forint illeték lerovásának fax útján megküldött irattal történő igazolását, mert a kérelmezők által benyújtott irat alapján az illetékbélyeg eredetisége, sértetlensége, korábbi felhasználást kizáró volta nem állapítható meg, annak értéktelenítését a bíróság a fent leírtak szerint és törvényi kötelezettsége ellenére elvégezni nem tudja, ezért úgy tekintette, mintha a kérelmezők az illetékfizetési kötelezettségüket elmulasztották volna teljesíteni.
A Legfelsőbb Bíróság a 2010. március 8. napján meghozott, a Magyar Közlöny 41. számában 2010. március 23. napján közzétett 2/2010. KJE jogegységi határozatában megállapította, hogy a Ve. 82.§-ának (1) bekezdésében és 84.§-ának (2) bekezdésében szabályozott bírósági felülvizsgálat iránti nemperes eljárás nem tárgyi illetékmentes. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 47.§-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a Legfelsőbb Bíróság biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, jogegységi határozatai a bíróságokra kötelezőek.
A bíróság a Ve. 84.§-ának (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban határoz. A 105/1952. (XII.28.) MT rendelet 13.§-ának (3) bekezdése értelmében a nemperes eljárásokban is a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Pp. 124.§-ának (2) bekezdése szerint a bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha elmulasztották az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését. A Pp. 130.§-ának (1) bekezdés i) pontjában is akként rendelkezik, hogy a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha megállapítható, hogy nem fizették meg az eljárási illetéket.
Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság - a Ve. 83.§-ának (3) bekezdése szerint eljárva - a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a Pp. 124.§-ának (2) bekezdése, 130.§-ának (1) bekezdése i) pontja alapján - figyelemmel arra, hogy a jogegységi határozat alkalmazása az Alkotmány idézett rendelkezése értelmében a bíróságokra kötelező - hivatalból elutasította.
A végzés elleni jogorvoslatot a Ve. 84.§ (10) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2010. március 30.
Dr. Tóth Kincső sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró