Kvk.II.37.326/2014/3. számú határozat

KÚRIA

Kvk.II.37.326/2014/3.szám

A Kúria a  ügyvéd által képviselt Magyar Cselekvő Párt  kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság  2014. március 12. napján meghozott 685/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 685/2014. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra -  10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Budapest 17. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a 2014. március 6-án meghozott 30/2014.(III.06.) OEVB számú határozatával a kérelmezőként eljáró jelölő szervezet jelöltjének az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán való nyilvántartásba vételi kérelmét visszautasította a megfelelő számú ajánlás hiányára utalással.

A határozat ellen a kérelmező fellebbezést nyújtott be, amelyben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 122.§-ának és 125-126.§-ainak megsértésére hivatkozott, sérelmezve, hogy a határozat az ajánlások érvénytelenségének okára nem adott magyarázatot.

A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést a Ve. 231.§ (1) bekezdés d) pontja alapján – utalva a Ve. 223.§ (3) bekezdésére, valamint 224.§ (3) bekezdés a) pontjára, c) pontjára -,  érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert egyrészt a kérelmező konkrét jogszabálysértés megjelölése nélkül, a jogsértés mibenlétének kifejtése nélkül kérte a határozat megváltoztatását, továbbá azért is, mert a fellebbezés nem tartalmazta kötelező tartalmi elemként a jelölő szervezet nyilvántartásba-vételi számát.

A kérelmező a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a határozat megváltoztatását és az ajánlások ismételt vizsgálatát. Jogszabálysértésként hivatkozott a Ve. 323.§ (3) bekezdésére. Állította, hogy jogsértő a jogorvoslattal támadott határozat mérlegelése és az elsőfokú határozat indokolása hiányos, a határozatból nem derülnek ki a Ve. 122.§-ának és 125-126.§-ainak megfelelően az ajánlásokkal szembeni érvénytelenségi okok. 

A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.

A Ve. 224.§  (3) bekezdése a) pontja alapján a fellebbezésnek tartalmaznia kell a kérelem Ve. 223.§ (3) bekezdés a) pontja szerinti alapját, azaz a fellebbezésben jogszabálysértésre kell hivatkozni.

A kérelmező a fellebbezésben azokra a jogszabályhelyekre hivatkozott, amelyek az ajánlásra, illetve az ajánlások ellenőrzésére, érvényességére vonatkoznak, de nem jelölte meg, hogy a fellebbezéssel támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, a megjelölt jogszabályhelyekhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. A fellebbezés hiányai a felülvizsgálati eljárásban nem pótolhatók, ezért a Kúria a  kérelmező által a felülvizsgálati eljárásban megjelölt jogszabálysértéseket /tényállás hiányosságai, az ajánlások érvényességének kérdése/ érdemben nem vizsgálhatta. Rámutat a Kúria, hogy az 5/2014. NVB, az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 2014. február 25-én kiadott iránymutatás szerint, az egyéni jelöltként induló választópolgár és az őt indítani kívánt jelölő szervezet az ajánlások ellenőrzésének elvégzését követően kapott tájékoztatás alapján tájékozódhat az ajánlásokat érintő érvénytelenségi okokról, ezért a fellebbezésben a jogszabálysértés megjelölésében, a jogsértés mibenlétének kifejtésében nem lehetett a kérlemező akadályoztatott és a határozat indokolásának ezirányú hiányára sem hivatkozhat alappal. A nem megfelelő számú ajánlás hiányára alapítottan a jelölt nyilvántartásba vételének visszautasításáról döntő határozatnak nem része az egyes ajánlások érvénytelenségi okának megjelölése, mert erről a Ve. 127.§ (3) bekezdése szerint külön tájékoztatás készül, amelyből az egyes ajánlások érvénytelenségi okairól a kérelmező tájékozódhat.

Rámutat a Kúria, hogy a jogsértés megjelölésének hiányán túl további ok is akadálya volt a fellebbezés érdemi elbírálásának (a jelölő szervezet nyilvántartásba-vételi száma feltüntetésének elmaradása), amely tényt a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében nem vitatott, ezért a kötelező tartalmi kellékhiány okán - a bírósági felülvizsgálati kérelem esetleges alapossága esetén – sem kerülhetett volna sor a kérelmező által kért módon a támadott határozat  megváltoztatására.

Mindezek alapján a Kúria a kérelmező alaptalan bírósági felülvizsgálati kérelme folytán a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja szerint a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.

Az eljárás illetékének mértékét az 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdése határozza meg. A Kúria a kérelmezőt az illeték viselésére az illetékmentességi nyilatkozat hiányára figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése értelmében kötelezte.

A Kúria határozata ellen a Ve. 232.§ (5) bekezdése a további jogorvoslatot kizárja.

Budapest, 2014. március 17.

Dr. Buzinkay Zoltán a tanács elnöke,
Dr. Márton Gizella előadó bíró,
Dr. Rothermel Erika bíró