Kvk.II.37.282/2018/6. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
mint felülvizsgálati bíróság

v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.II.37.282/2018/6.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső tanácselnök
    Dr. Rothermel Erika előadó bíró
    Dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező: Magyar Kétfarkú Kutya Párt
    (1115 Budapest, Thallóczy Lajos utca 26. mfszt. 1.)

A kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd
            (cím)

Az ügy tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező  

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 243/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 243/2018. számú határozatát helybenhagyja.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a Ve. 252. § (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján 45/2018. (III. 05.) számú határozatában megállapította, hogy a kérelmező jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó Szegedi Attila egyéni választókerületi jelölt bejelentésekor benyújtott ajánlóíveken 485 érvényes ajánlás szerepelt.

[2] Az OEVB megállapította, hogy mivel az érvényes ajánlások száma nem érte el az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 6. §-a szerinti, a jelöltséghez szükséges 500 érvényes ajánlást, a jelölt bejelentése a törvényes feltételeknek nem felel meg, ezért visszautasította a jelölt nyilvántartásba vételét.

[3] A kérelmező a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) benyújtott fellebbezésében öt tematikus csoportba osztva összesen 37 ajánlást jelölt meg, amelyeket álláspontja szerint az ellenőrzés során tévesen minősítettek érvénytelennek, továbbá megjelölt egy aláírást és egy teljes ívet, amely az ellenőrzésből a jelentés alapján kimaradt.

[4] Az NVB döntésében rögzítette, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 125. § (1) bekezdése szerint az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi. A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) elvégezte az elsőfokú eljárásban érvénytelennek minősített ajánlások ismételt ellenőrzését. Az NVI az ismételt ellenőrzés alapján módosította Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) által elkészített ellenőrzési jegyzőkönyvet és az ellenőrzés eredményéről a Ve. 127. § (3) bekezdése alapján tájékoztatta az NVB-t.

[5] Az NVB az ellenőrzés eredményéről történt tájékoztatást követően megállapította, hogy a kérelmező által megjelölt ajánlások közül az eredeti ellenőrzéshez képest további 7 felelt meg a törvényi követelményeknek, így az érvényes ajánlások száma összesen 492. További 32 esetben az OEVI által megállapított érvénytelenségi ok állt fenn, vagy attól eltérő, de az érvényességet szintén kizáró hibában szenvedtek a fellebbezésben megjelölt ajánlások. Az NVB mindezekre tekintettel megállapította, hogy a Szegedi Attila egyéni választókerületi jelölt által leadott ajánlóíveken szereplő érvényes ajánlások száma továbbra sem éri el a Vjt. 6. §-ában rögzített, a nyilvántartásba vételhez szükséges 500 érvényes ajánlást.

[6] Fentiekben rögzített indokok alapján az NVB az OEVB 45/2018. (III. 05.) számú határozatát helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem

[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy Szegedi Attilát jelöltként vegye nyilvántartásba.

[8] A kérelmező érintettsége alátámasztásául arra hivatkozott, hogy az NVB jelen felülvizsgálattal támadott határozata a kérelmező által állított egyéni jelölt nyilvántartásba vételét elutasító OEVB határozatot hagyta helyben.

[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében 17 darab ajánlás érvényességét állította az ajánlóívek számának pontos megjelölésével, arra hivatkozással, hogy bár ezen ajánlóíveken a személyi azonosító kétségkívül nehezen olvasható, de azok helyessége megállapítható.

[10] A kérelmező további 2 ajánlás érvényességét pedig arra hivatkozással kérte elfogadni, hogy vonatkozásukban az adateltérés csekély mértékű.

[11] A kérelmező szerint mindezek alapján megállapítható, hogy a jelölt érvényes ajánlásainak száma az ötszázat meghaladja, ezért a jelöltként való nyilvántartásba vételét elutasító OEVB 45/2018. (III. 05.) számú határozatot helybenhagyó, az NVB 243/2018. számú határozata a Vjt. 6. §-ába ütközik.

A Kúria döntése és jogi indokai

[12] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.

[13] A Kúria a Ve. 34. § (3) bekezdésére tekintettel a kérelmező érintettségét elfogadta.

[14] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Ve. 224.§ (3) bekezdés a) pontja, 223.§ (3) bekezdés a) pontja, valamint a 231.§ (1) bekezdés d) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elegendő jogszabálysértésre hivatkozni, meg kell jelölni a jogszabálysértés indokát is, azaz azt, hogy a felülvizsgálni kért határozat az adott jogszabályt miért, hogyan és mivel sértette meg.

[15] A felülvizsgálati kérelemben jogszabálysértésként hivatkozott Vjt. 6. §-a szerint az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább ötszáz választópolgár ajánlása szükséges. E jogszabályhely megsértése a Kúria álláspontja szerint kizárólag azokban az esetekben állapítható meg, ha az illetékes választási bizottság a jelöléshez ötszáz választópolgári ajánlásnál kevesebbet fogad el. Jelen ügyben az elvégzett számszaki vizsgálat eredményének jogkövetkezményét az NVB e jogszabályi előírást követve vonta le, így a hivatkozott jogsértést nem követte el.

[16] A Kúria megállapítja, hogy a felülvizsgálati kérelemben előadott és más jogszabálysértéssel nem társított azon érvelés, hogy az NVI helytelenül értékelt bizonyos ajánlásokat, nem kapcsolódik a fent megjelölt Vjt. 6.§-ához mint jogsértéshez, így más szempontú vizsgálatnak a felülvizsgálati eljárásban nem volt helye.

[17] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a alapján a felülvizsgálati eljárás illetéke az állam terhén marad a kérelmező illetékmentességi nyilatkozatára figyelemmel.

[18]  A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. március 14. napján

Dr. Tóth Kincső s.k. tanácselnök,
Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró,
Dr. Márton Gizella s.k. bíró