A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.39.412/2022/3.
A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet tanács elnöke
dr. Heinemann Csilla előadó bíró
dr. Hajnal Péter bíró
A kérelmező:
A kérelmező képviselője: dr. Hüttl Tivadar ügyvéd
Az ügy tárgya: A Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 300/2022. számú határozatának bírósági felülvizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 300/2022. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint nemperes felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Egy magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) arra hivatkozással, hogy a Kamara (a továbbiakban: Kamara) a 2022. évi országgyűlési választások választási eljárásában 2022. április 1-jén megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása, c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, továbbá az e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, valamint a Ve. 149. §-át azzal, hogy az info@nak.hu e-mail címről „Fontos üzenet Orbán Viktortól, Magyarország miniszterelnökétől” tárgyú e-mail üzenetet küldött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagságának, köztük részére, mint kamarai tagnak. Az e-mail „Tisztelt Honfitársam! Tisztelt Gazdálkodó!” megszólítással kezdődött, Orbán Viktor aláírásával végződött és az abban szereplő „Ahhoz, hogy megőrizhessük közösen elért eredményeinket, nekünk a jövőben is azokat az értékeket kell követnünk, amelyek Magyarországot az elmúlt tizenkét esztendőben sikerre vitték. A nemzeti kormány ezért továbbra is kiáll a magyar gazdák érdekeiért és elkötelezett a magyar föld megvédése mellett.” szövegrész az elmúlt tizenkét év „nemzeti kormányának” további fennmaradására, a kormánypártok támogatására buzdít két nappal az országgyűlési választás időpontja előtt.
[2] A Kamara jogállását szabályozó 2012. évi CXXVI. törvényre történő utalással kifejtette, hogy a Kamara közhatalmat gyakorló szerv és mint ilyennek a Kúria irányadó gyakorlata szerint az országgyűlési választási eljárásban semlegesnek kell lennie. A Kamara feladat-és hatáskörébe nem tartozik politikai kampányüzenetek közzététele, így nem járhatott el rendeltetésszerűen és egyben jogosulatlanul folytatott közvetlen politikai kampánytevékenységet. Ezzel megvalósult a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség sérelme is, tekintettel arra, hogy a szóban forgó kampánytevékenység során kizárólag a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek, illetve azok miniszterelnök-jelöltjének kampányüzenetét továbbította.
[3] Nem vitatta, hogy a Kamara közfeladatának ellátása során, valamint igazgatási jogköri tagjegyzék-kezelési jogosultsága alapján elérheti a kamarai tagságot, de a tagok elérése és a tagok adatainak kezelése a Kamara közfeladatához kötött, így nem terjedhet ki politikai kampánytevékenységre. Hivatkozott a Ve. 140 -141. §-ára valamint a közvetlen kampánytevékenység folytatására vonatkozó 149. §-ára és ezzel összefüggésben a Ve. 89. § (1) bekezdésére. Rögzítette, hogy ez utóbbi jogszabályi rendelkezés ad garanciát a választópolgárnak arra, hogy a kéretlen politikai kampánycélú megkeresésekkel szemben rendelkezzen azok letiltásáról. Azonban a Ve. 89. § (1) bekezdése szerinti garanciális jogosultság gyakorlására nincs lehetősége a Kamara tagjának, nem tud védekezni a részére a Kamarától érkező kampányüzenettel szemben. A Kamara a kifogásolt cselekmény megvalósításával a Ve. 149. §-a megsértésével, a kampánytevékenység végzésének feltételéül szabott Ve. 89. § szerinti garancia érvényesülési lehetősége nélkül folytatott közvetlen politikai kampánytevékenységet.
[4] Sérült a választás tisztaságának alapelve, mert közfeladatot ellátó szerv folytatott kampánytevékenységet, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elve, mert a Kamara kör-e-mailben küldött üzenete által két jelölő szervezet jogszerűtlen előnyhöz jutott, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve, mert a Kamara rendeltetésellenes és jogosulatlan adatkezelést valósított meg azzal, hogy a kamarai tagság nyilvántartott névjegyzékét kampánytevékenységre használta fel. Hangsúlyozta, hogy az adatbázisban szereplő elektronikus elérhetőségek felhasználására kizárólag célhoz kötötten jogosult a Kamara, a közvetlen választói akarat befolyásolásra irányuló kampánytevékenység megvalósításával jogosulatlan használat történt.
[5] Fenti álláspontjának alátámasztására kúriai döntésekre hivatkozott, és összegző értékelése szerint megállapítható, hogy a Kamara a kifogásolt cselekmény megvalósításával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontban foglalt alapelveit is.
[6] Kérte a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a Kamara jogsértésének megállapítását, további jogszabálysértéstől való eltiltását és bírság kiszabását. A bírság összegének megállapításakor annak figyelembevételét indítványozta, hogy a jogsértő kampánytevékenységet egy nagy taglétszámú köztestület végzi, melynek hatósági ügyekben országos hatásköre- és illetékessége van, tagjai Magyarország teljes területén élnek, ekként a jogsértő kampányüzenet országszerte számos választópolgárhoz eljutott, így mind földrajzi, mind személyi értelemben rendkívül kiterjedt mértékben valósult meg.
[7] Az NVB a 300/2022. számú határozatával a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította. Azt nem vitatta, hogy a Kamara hatósági feladatot is ellátó köztestület, melynek azért tulajdonított jelentőséget, mert a Ve. 142. §-a szűk körben, de bizonyos szervek esetében tevékenységüket - feltéve, hogy az jogszabályon alapul - kiveszi a Ve. hatálya alól. Rögzítette azonban, hogy a Kamara a Kamaratv.-ben foglalt jogállási szabályainál fogva nem sorolható a Ve. 142. §-a szerinti körbe.
[8] Vizsgálta, hogy a sérelmezett levél tartalma kimerítette-e a Ve. 141. §-ában foglalt rendelkezést, vagyis alkalmas volt-e a választópolgári akarat befolyásolására vagy legalább megkísérlésére, vagy sem. Ezzel összefüggésben kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy levél aláírója nem a Kamara Elnöke, hanem Magyarország Miniszterelnöke volt, mert rá vonatkozik a Ve. 142. §-a szerinti kivétel szabály. Ha a levél tartalma alapján kimutatható, hogy az a Ve. 142. §-ának hatálya alá tartozó tevékenység körében került kiadásra, akkor a Kamara általi továbbítása sem tudható be a Ve. 141. §-a és 149. §-a szerinti tevékenységnek.
[9] A levél tartalmi minősítését az Alkotmánybíróság IV/665/2022. számú határozatában foglalt [ami 3130/2022. (IV.1.) AB határozatként jelent meg] megállapításokra figyelemmel végezte el. Elsőként azt hangsúlyozta, hogy sérelmezett levél aláírója Magyarország Miniszterelnöke volt, aki ugyan a folyó választási eljárásban a FIDESZ-KDNP pártlistájának első helyén szereplő jelölt, de a levelet nem ebben a minőségében, hanem kormányfőként írta. Idézte az Alkotmánybíróság azon megállapítását, hogy az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésében, az állam számára előírt intézményvédelmi kötelezettség letéteményese a Kormány, amely az állampolgárok irányába zajló kormányzati tájékoztatást végez. Nézete szerint jelen esetben a tájékoztatás kötelezettjeként a Kormányfő a vizsgálat alá vont levélben egy aktuálpolitikai, közéleti helyzetről, a Magyarországgal szomszédos országban Ukrajnában zajló háborús helyzetről adott tájékoztatást, és e háborús helyzettel összefüggésben a magyar föld és a magyar gazdák védelmével kapcsolatos kormányzati álláspontot fejtette ki.
[10] Hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság hasonló tárgyú, a Kormányzati Tájékoztatási Központ által kiküldött levél kapcsán megállapította, hogy az Alaptörvény 15. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a Kormány tényleges szerepköre, kommunikációs és egyéb funkciója is kifejezetten komplex, különösen háborús helyzetben. Egy olyan előre nem várt, rendkívüli és az állampolgárok biztonságérzetét alapjaiban meghatározó helyzetben, amikor Magyarország közvetlen szomszédságában háború van, az állampolgároknak joguk van tudni, a Kormánynak pedig az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére is visszavezethetően kötelessége közölni, mi az álláspontja a kialakult helyzetről. Nem következik egyetlen jogszabályi rendelkezésből sem az, hogy tilos volna a Kormánynak a kampányidőszakban az állampolgárokat tájékoztatnia. Éppen ellenkezőleg: az Alaptörvényből és a fent ismertetett jogszabályokból az következik, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének, jelen esetben a Kormánynak, a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva, a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a Kormány nem a választási kampány lényegét illetően fogalmazott meg egy kampányüzenetet, hanem olyan, minden állampolgárt érintő és mindenki számára releváns és fontos közéleti kérdésben nyilvánult meg, amelyre az ismert háborús körülmények okán éppen kampányidőszakban került sor.
[11] Nyomatékosította, hogy jelen ügyben is azonos helyzet áll fenn, mint amit az Alkotmánybíróság a korábbi esetben rögzített. A sérelmezett levél célja az állampolgárok egy szűkebb körének, a magyar gazdák tájékoztatása volt. A jogszabályon alapuló, a Kormány feladatkörét közvetlenül érintő, a Ve.-ben kifejezetten nevesített kampányeszköznek nem minősülő, aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs közlés (tájékoztatás) aktualitását és indokát a magyar gazdákat is érintő, a háború okán fennálló sajátos körülmények, a rendkívüli háborús helyzet adta. Ennél fogva a Miniszterelnök levelének a Kamara által a gazdáknak való megküldése összességében és elsődlegesen a gazdák tájékoztatása érdekében került sor. Abban nem került megemlítésre az országgyűlési választás, sem valamely jelölt vagy jelölő szervezet. A Miniszterelnök által jegyzett levél a Ve. 142. §-a szerint minősült és az nem volt a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek tekinthető. A Kamara által a Miniszterelnök levelének a tagok részére megküldése közérdekű célt szolgált. Ebből adódóan viszont nem állapítható meg a Ve. 149. §-ának sérelme sem.
[12] A jelen ügy Kérelmezője is előterjesztett a Kifogástevő kifogásában szereplő tényállással megegyező tényállás alapján azonos tartalmú kifogást. Az NVB a Ve. 217. § (2) bekezdésére tekintettel azt önállóan nem bírálta el, hanem az Elnök NVB/389-5/2022. iktatószámon tájékoztatásként megküldte a Kifogástevő ügyében hozott érdemi döntést a Kérelmezőnek.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[13] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, a kifogásban foglaltaknak helyt adó döntés meghozatalát kérte. Érintettségét arra alapította, hogy aranykalászos gazdaként tagja a Kamarának, és mint kamarai tag a kifogásolt levelet 2022. április 1-én 8.19 perckor, anélkül, hogy ahhoz hozzájárult volna, ő is megkapta.
[14] Hivatkozott arra, hogy a Kúria töretlen gyakorlata alapján a közhatalmat ellátó szervezeteknek az országgyűlési választási eljárásban semlegesnek kell lenniük. A Kamara a kifogásolt cselekmény megvalósításával kampánytevékenységet folytatott, mellyel megsértette az Ve. 2. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjába foglalt alapelveket, valamint a Ve. 149. §-át, ugyanis az abban felhívott a kampánytevékenység végzésének feltételéül szabott Ve. 89. § szerinti garancia érvényesülésének lehetősége nélkül folytatott közvetlen politikai kampánytevékenységet.
[15] Sérült a választás tisztaságának alapelve, mert közfeladatot ellátó szerv folytatott kampánytevékenységet, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elve, mert a Kamara kör-e-mailben küldött üzenete által két jelölő szervezet jogszerűtlen előnyhöz jutott, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve, mert a Kamara rendeltetésellenes és jogosulatlan adatkezelést valósított meg azzal, hogy a kamarai tagság nyilvántartott névjegyzékét kampánytevékenységre használta fel. Érvelésének alátámasztására olyan kúriai döntésekre hivatkozott, amelyben a Kúria a választási eljárás szabályain kívül eső adatbázis közhatalmi jogosultságon alapuló használatát tilalmazta, illetve olyan adatbázisok használatát engedélyezte, amely a kampányban résztvevő, törvényi szinten szabályozott személyi kör számára ugyanúgy elérhető. Ezzel összefüggésben mutatta be a Kamara rendelkezésére álló tagsági adatbázisát és azok jogszerű felhasználási lehetőségét.
[16] Kérelmező felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra is, hogy nem tartozik a Kamara feladat-és hatáskörébe politikai kampányüzenetek közzététele, emiatt a Kamara nem rendeltetésszerűen járt el. A kamarai tagoknak nem volt lehetőségük a Ve. 89. § (1) bekezdése szerinti garanciális jogosultságuk gyakorlására, nem rendelkezhettek a kampányüzenetek előzetes letiltásáról. Az a körülmény pedig, hogy a kampánytevékenység során kizárólag a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek, illetve azok miniszterelnök-jelöltjének kampányüzenetét továbbították alkalmas volt a jelölőszervezetek esélyegyenlőségének megbontására. Ennek igazolására hivatkozott a Kúria Kvk. IV. 37.359/2014/2. számú döntésében foglaltakra.
[17] Előadta, hogy helyesen állapította meg az NVB, hogy a Kamara hatósági feladatokat ellátó köztestület, és ezen minőségére tekintettel semlegességre köteles. Az sem vitatott, hogy a Kamara jogállásánál fogva nem tartozik a Ve. 142. §-a szerinti körbe, így a Ve. hatálya kiterjed rá. A Ve. a kampánytevékenységre vonatkozó garanciális követelményeket, korlátokat fogalmaz meg, melynek érvényesítésére kérte a Kúriát a Kamara által küldött levéllel kapcsolatban. Vitatta azt a határozati megállapítást, hogy a Kamara közlése a Ve. 142. §-a szerinti tájékoztatásnak tekinthető, abból kiindulva, hogy a levél jegyzője nem a Kamara elnöke, hanem Magyarország Miniszterelnöke. Azzal sem értett egyet, hogy a levél küldése a Kormány tevékenysége, illetve annak közérdekű tartalma folytán nem minősül kampánytevékenységnek.
[18] Megítélése szerint azzal, hogy a Kamara küldte ki az e-mailt tagjainak, ő valósította meg a tevékenységet, nem a Kormány. Nem mentesíthető a felelősség alól a Kamara a nem általa megfogalmazott, de általa továbbított tartalomért. Ezt erősíti meg a Kúria Kvk. I. 37.394/2014/2. számú döntésében egy önkormányzati sajtótermékben „továbbközölt” üzenet kapcsán. Álláspontja szerint a hivatkozott döntéssel azonos módon állapítható meg az esélyegyenlőség sérelme, amikor egy politikai szervezet listavezető jelöltjétől származó támogató üzenetet oszt meg a tagsággal.
[19] Nem helytálló az NVB-nek az az érvelése sem, hogy különbözne a listavezetői és kormányfői minősége a Miniszterelnöknek, ekként nem állapítható meg, hogy a kifogásolt közlésben nem kampánytevékenységet folytat valamely más minőségre való hivatkozással. Tagadta, hogy a levél háborús helyzettel való összefüggésben bármilyen tájékoztatást közölne, mely a magyar földre és a magyar gazdákra vonatkozik. Szerinte információ helyett általános támogatási szándékot fejez ki a levél, éppen a gazdáktól való általános támogatás/felhatalmazás kérését fogalmazza meg. Az a mondata: „ahhoz, hogy megőrizhessük közösen elért eredményeinket, nekünk a jövőben is azokat az értékeket kell követnünk, amelyek Magyarországot az elmúlt tizenkét esztendőben sikerre vitték” valójában egy burkolt fenyegetést is tartalmaz, illetve az időre való utalással egyértelművé teszi, hogy az a jelölőszervezetek kormányzati felhatalmazásáról szól, amely a háborúhoz és a gazdákhoz semmilyen módon nem kapcsolódik, csak a két nappal később esedékes választási felhatalmazásához. Ebből kifolyólag az üzenet kampánytevékenység. Emiatt téves az NVB-nek az a meglátása, hogy a kifogásolt közlésre a hivatkozott AB határozatot kéne alkalmazni. Nem helytálló az az érvelés sem, hogy a Miniszterelnök által jegyzett levél a Ve. 142. §-a szerint minősül és az nem tekinthető a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek, noha korábban az NVB már rögzítette, hogy a Ve. 142. §-a szerinti kivételnek nem felel meg a Kamara. Állította, hogy a levezetéséből következően megvalósult a Ve. 149. §-ának a sérelme.
[20] Álláspontja szerint nem az NVB jogosult azt meghatározni és minősíteni, hogy az adott közlést milyen értelemmel olvasta és értékelte, illetve a Kamara részére kapcsolattartási célból megadott címét kampány célra felhasználják.
[21] A Kúria a 2. sorszámú végzésével tájékoztatta a Kamarát arról, hogy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre vonatkozóan - jogi képviselővel eljárva - nyilatkozatot tehet. A Kamara a rendelkezésre álló határidőben nyilatkozatot nem tett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[22] A Kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme - a következők szerint - nem alapos.
[23] A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a Kérelmező érintettségét elfogadta, a felülvizsgálati kérelmet vizsgálta.
[24] A Ve. 222-225. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell az annak alapját képező jogszabálysértés megjelölését. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemről való döntés során a közigazgatási perekre vonatkozó perrendi szabályokat - a Ve.-ben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése szerinti rendelkezési elv alapvető jelentőségű a jogvita kereteinek meghatározásához, ezáltal rögzülnek azok a korlátok, hogy a bíróság milyen jogsérelmet, mely bizonyítékok alapján vizsgál. A kereseti kérelemhez kötöttség elve megfelelően irányadó jelen eljárásban is, ezáltal a bíróság az NVB határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálhatja.
[25] A Kérelmező felülvizsgálati kérelmében alapvetően a Miniszterelnök levele NVB szerinti minősítésének és a Kamara jogosulatlan kampánytevékenységének, adathasználatának a vizsgálatát, megítélését kérte. A két kérelmi elem olyan értelemben egymásra épült, hogy ha a tájékoztató levél kampányeszközkénti minősítése nem következik be, akkor a Kamara szerepének vizsgálata szükségtelenné válik. A Kúria utal arra, hogy ezen összefüggést helyesen állapította meg az NVB.
[26] Az NVB a tájékoztató levél minősítésekor az Alkotmánybíróság IV/665/2022 számú döntésében foglaltakat tekintette irányadónak. Erre figyelemmel elvégzett elemzés után mondta ki, hogy: „A sérelmezett levél célja az állampolgárok egy szűkebb körének, a magyar gazdák tájékoztatása volt. A jogszabályon alapuló, a Kormány feladatkörét közvetlenül érintő, a Ve.-ben kifejezetten nevesített kampányeszköznek nem minősülő, aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs közlés (tájékoztatás) aktualitását és indokát a magyar gazdákat is érintő, a háború okán fennálló sajátos körülmények, a rendkívüli háborús helyzet adta. Ennél fogva a Miniszterelnök levelének a Kamara által a gazdáknak való megküldése összességében és elsődlegesen az a gazdák tájékoztatása érdekében került sor.” Az NVB ebből arra a következtetésre jutott, hogy mivel a levél nem kampányeszköz, annak megküldése nem minősülhet kampánytevékenységnek, ily módon a Kamara adatkezelése a Ve. szabályai szerint nem vizsgálható, tehát választási alapelvi jogsértést sem valósíthat meg.
[27] A Kúria rögzíti, hogy a bírósági felülvizsgálat kezdeményezése során a Kérelmezőnek - már a kifogáshoz képest - az NVB határozatának tükrében kellett volna felülvizsgálati kérelmének indokait előterjesztenie. Ahhoz, hogy a levél kampányeszközkénti minősítését a Kúria érdemben vizsgálhassa, a felülvizsgálati kérelemnek be kellett volna mutatnia a hivatkozott AB döntés tükrében azt, hogy a vitatott levél nem felelt meg az abban felsorolt kritériumoknak, a levél kapcsán nem vonható párhuzam az NVB határozatban felhívott AB döntés [38]-[41], [43]-[44] pontjaiban tett megállapításokkal. Ilyen elemzést a kérelem nem tartalmazott, csak általánosságban utalt a levél kampányeszköz jellegére, de adós maradt az AB döntés kontextusában annak bemutatásával, hogy ezt a hatást a levél mely tartalmi jellegzetessége váltja ki. A kérelem alapján nem kerülhetett sor direkt módon a Ve. alapelvi sérelmének vizsgálatára, ez a vizsgálat csak akkor lett volna lefolytatható, ha a kérelmező bemutatja azokat a különbözőségeket, amelyek az AB döntéstől eltérő minősítést megalapozzák. Másképpen szólva bemutatja, hogy az AB döntés alapját képező eset és jelen ügy tényállása között nem áll fenn érdemi ügyazonosság. A Kúria itt utal arra, hogy kötve van a felülvizsgálati kérelemben kifejtett indokoláshoz is, a Kérelmező helyett nem állíthat fel teóriákat, nem végezhet elemzést. A kérelmezőnek kellett volna bemutatnia felülvizsgálati kérelmében, hogy jelen ügy tárgyát képező levél és az AB határozat alapját képező levél tartalma között olyan szignifikáns különbség van, ami lehetővé illetőleg szükségessé teszi a két levél egymástól való eltérő minősítését, és egyben ezáltal indokolja e körülmény vizsgálatát. Ilyen összehasonlítást a kérelmező nem végzett, így erre vonatkozó érdemi vitatás hiányában a Kúria nem foglalhatott állást a megküldött levél minősítéséről és emiatt nem foglalkozhatott a Kamara közvetítői szerepének megítélésével sem.
[28] A választási eljárás szabályain kívül eső adatbázis használata körében előadott érvek kapcsán a Kúria egyrészt rámutat arra, hogy a kifogásolt levél NVB határozat szerinti minősítése mellett az NVB helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a Kamara tevékenységének és a levél továbbításának vizsgálata szükségtelen, másrészt a kérelmező által a kifogásra utalva hivatkozott Kvk.I.37.888/2016/3. számú határozat alapját képező tényállással (ahol a Kormány egyben a népszavazás szervezője is volt) nem áll fenn olyan azonosság, amely folytán az ott levont következtetés jelen egyedi ügyre is alkalmazható lenne.
[29] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján az NVB határozat jogszabálysértése nem volt megállapítható, ezért a Kúria a határozatot a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[30] A kérelmező felülvizsgálati kérelmének hiányosságait a Kúria nem pótolhatja a felülvizsgálati eljárásban, nem végezheti el azt a tartalmi elemzést, ami a kérelem elbírálásához szükséges.
Záró rész
[31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[32] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő Kérelmező köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdésében írt mértékű - illeték megfizetésére a Ve. 228. § (2) bekezdése, valamint a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. § (1) és 102. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
[33] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 10.
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke
dr. Heinemann Csilla előadó bíró
dr. Hajnal Péter bíró