A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.39.411/2022/3.
A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: Magyar Szocialista Párt
(……….)
A kérelmező képviselője: Dr. Enyedi Krisztián ügyvéd
(………..)
Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 300/2022. számú határozatának bírósági felülvizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 300/2022. számú határozatát helybenhagyja.
A közigazgatási nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A ………… (a továbbiakban: Kamara) 2022. április 1. napján „Fontos üzenet Orbán Viktortól, Magyarország miniszterelnökétől” tárgyú e-mail üzenetet küldött az info@nak.hu e-mail címről a Kamara tagságának. Az e-mail üzentként megküldött levelet Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökeként írta alá. A „Tisztelt Honfitársam! Tisztelt Gazdálkodó!” megszólítással kezdődő levél a következőket tartalmazta:
„Fontos ügyben írok Önnek. A szomszédunkban kitört háború Magyarország sorsára is hatással van. Jelenleg a legfontosabb, hogy megőrizzük hazán békéjét és biztonságát. Vannak, akik a háború pártján állnak és feszültséget szítanak, ezért továbbra is stratégiai nyugalomra van szükség.
Amikor háború zajlik a szomszédban, akkor nem kísérletezhetünk vagy bizonytalankodhatunk, és ami a legfontosabb: nem beszélhetünk félre. Most nem hibázhatunk, és nem engedhetünk meg magunknak egyetlen rossz döntést sem.
Ebben a háborúban mi, magyarok semmit sem nyerhetünk, viszont mindent elveszíthetünk.
Ahhoz, hogy megőrizhessük közösen elért eredményeinket, nekünk a jövőben is azokat az értékeket kell követnünk, amelyek Magyarországot az elmúlt tizenkét esztendőben sikerre vitték. A nemzeti kormány ezért továbbra is kiáll a magyar gazdák érdekeiért és elkötelezett a magyar föld megvédése mellett.
Őrizzük meg közösen hazánk békéjét és biztonságát!”.
[2] A Kamara, mint feladó által a Kamara e-mail címéről megküldött e-mailt kamarai tagsági minőségére tekintettel ……………….. (………………..) (a továbbiakban: Kifogástevő) is megkapta 2022. április 1. napján 10 óra 22 perckor.
[3] A Kifogástevő 2022. április 2. napján 12 óra 40 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), amelyben arra hivatkozott, hogy a Kamara a 2022. évi országgyűlési választások választási eljárásában 2022. április 1. napján megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt (a választás tisztaságának megóvása, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás) alapelvi rendelkezéseket, továbbá a Ve. 149. §-ának tételes rendelkezését. A kifogás mellékleteként csatolta a hozzá e-mailben érkezett levelet teljes terjedelemben. Rámutatott, hogy a Kamarának közhatalmat gyakorló szervezetként - a Kúria gyakorlata szerint - az országgyűlési választási kampányban semlegesnek kell lennie. Sérelmezte, hogy a kör-e-mail az elmúlt tizenkét év „nemzeti kormányának” további fennmaradására, a kormánypártok támogatására buzdít két nappal az országgyűlési választás időpontja előtt. Kifejtette, hogy nem tartozik a Kamara feladat- és hatáskörébe politikai kampányüzenetek közzététele, így nem járhatott el rendeltetésszerűen. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) rendelkezései alapján rámutatott arra, hogy a Kamara közfeladata ellátása során, valamint igazgatási jogköri tagjegyzék-kezelési jogosultsága alapján elérheti a kamarai tagságot, azonban a tagok elérése, adatainak kezelése nem terjedhet ki politikai kampánytevékenységre. Álláspontja szerint a Kamara a Ve. rendelkezéseinek megsértésével folytatott közvetlen politikai kampánytevékenységet. A jogosulatlan kampánytevékenységre tekintettel kérte a Kamara jogsértésének a megállapítását a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti alapelvek és a 149. §-ában foglalt rendelkezés tekintetében, valamint a Kamara eltiltását a további jogszabálysértéstől és bírság kiszabását a választási kampány szabályainak megsértése miatt.
Az NVB határozata
[4] Az NVB a 2022. április 3. napján meghozott 300/2022. számú határozatával a kifogást érdemben megvizsgálta és a Ve. 220. §-a alapján elutasította. A határozat indokolásában rögzítette, hogy a Kamara a Nak tv.-ben meghatározott jogállási szabályok alapján nem sorolható a Ve. 142. §-ának hatálya alá. A levél tartalmi vizsgálata során rámutatott arra, hogy azt nem a Kamara elnöke, hanem Magyarország miniszterelnöke jegyzi, így a Kormány tevékenysége körében is vizsgálni kellett, hogy a Ve. 142. §-a hatálya alá tartozik-e, ugyanis állami szervnek minősül. Amennyiben a levél tartalma alapján kimutatható, hogy azt a Ve. 142. §-ának hatálya alá tartozó tevékenység körében adták ki, azaz nem minősül kampánytevékenységnek, akkor a Kamara általi továbbítás sem tudható be a Ve. 141. §-a és 149. §-a szerinti tevékenységnek.
[5] Az NVB a határozat meghozatala során a levél tartalmi vizsgálatát az Alkotmánybíróság IV/665/2022. számú határozatában [ami 3130/2022. (IV. 1.) AB határozatként jelent meg, (a továbbiakban: AB határozat)] foglalt megállapítások alapulvételével végezte. Megállapította, hogy a miniszterelnök a levelet nem a FIDESZ-KDNP pártlistájának első helyét betöltő jelöltként, hanem kormányfőként írta alá. Rámutatott arra, hogy az Alkotmánybíróság hasonló tárgyú, a Kormányzati Tájékoztatási Központ által kiküldött, az ukrajnai háborús helyzetről tájékoztató levél kapcsán, az Alaptörvény 15. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére is figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy a Kormány tájékoztatási feladata körébe tartozik az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás, továbbá hogy a Kormány nem a választási kampány lényegét illetően fogalmazott meg egy kampányüzenetet, hanem olyan, minden állampolgárt érintő és mindenki számára releváns és fontos közéleti kérdésben nyilvánult meg, amelyre az ismert háborús körülmények okán éppen a kampányidőszakban került sor. Az AB határozatban foglaltak szerint a hírlevélben semmilyen utalás nem történt a választásokra (erre a megszólításból is következtetett), és a vitatott közlés a tartalma alapján önmagában nézve nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem csupán közérdekű célt szolgált, ezáltal a Kormány intézményvédelmi kötelezettsége körében kifejtett tájékoztatási kötelezettségének tett eleget, így az adott esetben a Kormány levelére a Ve. 142. §-ának a rendelkezését kellett volna alkalmazni.
[6] Az NVB - határozatának [40] pontjában foglaltak szerint - megállapította, „hogy jelen ügyben is az állapítható meg, amelyet az Alkotmánybíróság állapított meg a korábbi esetben. A sérelmezett levél célja az állampolgárok egy szűkebb körének, a magyar gazdák tájékoztatása volt.”. A tájékoztatás aktualitását és indokát a magyar gazdákat is érintő, a háború okán fennálló sajátos körülmények, a rendkívüli háborús helyzet adta. Megállapította, hogy a levélben nincs szó a 2022. évi országgyűlési választásokról, sem valamely jelölt vagy jelölő szervezet privilegizálásáról. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a miniszterelnök által jegyzett levél a Ve. 142. §-a szerint minősül és az nem tekinthető a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek. Ebből adódóan a Ve. 149. §-ának a sérelmét sem állapíthatta meg, mivel ahhoz két konjunktív feltétel egyidejű megvalósulása szükséges, azonban jelen esetben nem állapítható meg a kifogásolt levélről, hogy az kampányanyag lenne, ezért annak megküldése, a konjunktív feltételek okán közvetlen kampánynak sem értékelhető. Rámutatott arra, hogy ennél fogva a Kamara adatkezelése a Ve. szabályai szerint nem vizsgálható, így az választási alapelvi jogsértést sem valósíthat meg.
A bírósági felülvizsgálati kérelem
[7] A kérelmező a 2022. április 6. napján 15 óra 32 perckor jogi képviselő útján elektronikusan benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az NVB határozatának a megváltoztatását, a kifogásban foglaltaknak helyt adva a jogsértés tényének a megállapítását, a Kamara eltiltását a további jogszabálysértéstől, valamint a szándékos jogsértés miatt bírság kiszabását. Az érintettségét arra alapította, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán - a 15/2022. NVB számú határozattal jogerősen nyilvántartásba vett - jelölő szervezet, minden országgyűlési egyéni választókerületben más jelölő szervezetekkel közös jelöltet, illetve listát állított, a kifogás tárgyává tett jogsértés pedig mind saját, mind az általa indított képviselőjelöltek választási esélyeire és jogaira is kihat.
[8] A bírósági felülvizsgálati kérelem indokaként előadta, hogy az NVB határozatában is hivatkozott AB határozat szerint a jogalkalmazóknak az adott cselekmény összes körülményét figyelembe kell venni a Ve. 141. § szerinti kampányidőszakban folytatott tevékenység és a Ve. 142. §-a szerinti jogszabályokban meghatározott feladat során végzett tevékenység elhatárolása körében. Ennek során a kormányzati kommunikáció a választások idején fennálló háborús helyzetben sajátos megítélés alá eshet. Az NVB által hivatkozott eset azért minősült az Alaptörvénnyel összhangban állónak, mert az az Alkotmánybíróság megítélése szerint sajátos körülmények között, rendkívüli háborús helyzetben az aktuálpolitikai helyzetről történő és első kézből adódó hiteles tájékoztatás volt.
[9] A kérelmező sérelmezte, hogy az NVB az AB határozatra hivatkozott ugyan, azonban elmulasztotta a kifogás tárgyává tett levél tartalmának és a tájékoztatás körülményeinek az AB határozatban megkövetelt teljeskörű feltárását és mérlegelését. Álláspontja szerint a levél kifogás tárgyává tett szövegrésze nem feleltethető meg az AB határozatban foglalt követelményeknek, mivel az nem az aktuálpolitikai helyzetről ad tájékoztatást, hanem a kormány elmúlt 12 évben kifejtett tevékenységének szubjektív értékelését tartalmazza és egy konkrét kötelezettségvállalásokat nélkülöző elvi, politikai nyilatkozatot foglal magában a magyar gazdák érdekei és a magyar föld megvédése iránti elkötelezettségről. Hangsúlyozta, hogy a levél követendőnek tartott értékekre utaló szövegrésze nyilvánvalóan nem áll összefüggésben az Ukrajnában fennálló háborús helyzettel, az elmúlt 12 év kormányzati tevékenységének értékelése és a követendőnek tartott értékekre vonatkozó kinyilatkoztatás aktuálpolitikai dimenziója a 2022. április 3-ai választással összefüggésben áll fenn. Álláspontja szerint az AB határozatban foglalt követelmények alapján az NVB-nek éppen ezt az aktuálpolitikai körülményt kellett volna mérlegelési körébe vonnia és fel kellett volna ismernie, hogy a kifogás tárgyává tett szöveg nem egy választási kampánytól független aktuálpolitikai tájékoztatás, hanem az aktuálpolitikai helyzetre, azaz a választási kampányidőszakra figyelemmel alkalmas a választói akarat befolyásolására, ezért a Ve. 140. §-a szerint kampányeszköznek minősül. A tényállás elégtelen feltárásával és értékelésével az NVB megszegte a Ve. 43. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét.
[10] A kérelmező előadta, hogy az NVB-nek meg kellett volna állapítania, hogy a levél kiküldése közvetlen politikai kampánynak minősül, a Kamara pedig nem jogosult választási kampánytevékenység folytatására, a kifogásban előadott jogi érvekre figyelemmel. Kiemelte, hogy a Kúria (kifogásban hivatkozott) Kvk.I.37.888/2016/3. számú határozata szerint még a Kormány sem jogosult a népszavazás szervezőjeként folytatott kampányában olyan közhatalom gyakorlójaként rendelkezésére álló adatbázisokat használni, ami a kampányban résztvevő más személyek számára nem elérhető, a választási eljárás szabályain kívül eső adatbázis használata pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőségen túl az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvével is ellentétes. Rögzítette, hogy emiatt az NVB a Ve. 14. § (1) bekezdéséből és 218. §-ából következően köteles lett volna a kifogásnak helyt adni és a jogsértés következményét levonni. Álláspontja szerint az NVB a tényállás elégtelen feltárásával és a megállapított tények helytelen értékelése miatt nem lépett fel a Kamara jogszerűtlen tevékenységével szemben, így a Ve. 2. § (1) bekezdés szerinti választás tisztaságának megóvása alapelvét is megszegte.
[11] A Kúria a 2. sorszámú végzésével tájékoztatta a Kamarát arról, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozóan - jogi képviselővel eljárva - nyilatkozatot tehet. A Kamara a rendelkezésre álló határidőben nyilatkozatot nem tett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme - a következők szerint - nem alapos.
[13] A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a kérelmező érintettségét elfogadta, a bírósági felülvizsgálati kérelmet megvizsgálta.
[14] A Ve. 222-225. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 223. § (3) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell az annak alapját képező jogszabálysértés megjelölését. A bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elég a kifogásban megjelölt jogsértésre hivatkozni, hanem a választási bizottság döntésének jogszabálysértő jellegét kell megjeleníteni és bizonyítani. A Kúria ugyanis alapvetően nem a kifogásról dönt, hanem a választási bizottság döntésének jogszerűségéről, ezért kiemelkedően jelentős szerepe van, hogy a kérelmező milyen jogszabálysértésre hivatkozva és milyen indokolással támadja a választási bizottság határozatát.
[15] A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemről való döntés során a közigazgatási perekre vonatkozó perrendi szabályokat - a Ve.-ben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése szerinti rendelkezési elv alapvető jelentőségű a jogvita kereteinek meghatározásához, ezáltal rögzülnek azok a korlátok, hogy a bíróság milyen jogsérelmet, mely bizonyítékok alapján vizsgál. A kereseti kérelemhez kötöttség elve megfelelően irányadó jelen eljárásban is, ezáltal a Kúria az NVB határozatát a bírósági felülvizsgálati kérelem korlátai között vizsgálhatja.
[16] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében nem vitatta, hogy a Ve. 141. §-a és 142. §-a szerinti tevékenység elhatárolása során a kormányzati kommunikáció a választások idején fennálló háborús helyzetben sajátos megítélés alá eshet, az NVB határozat tekintetében jogsértésként a tényállás feltárás hiányoságát és ebből fakadóan a mérlegelés nem megfelelő voltát állította. A Kúria rámutat arra, hogy az NVB a kifogás tárgyává tett levél tartalmát és a tájékoztatás körülményeit az AB határozatban foglaltak szerint, az ott számba vett szempontok vizsgálata alapján értékelte. Az AB határozatban foglaltakra figyelemmel relevánsnak tekintett tények alapján állapította meg, hogy „A sérelmezett levél célja az állampolgárok egy szűkebb körének, a magyar gazdák tájékoztatása volt. A jogszabályon alapuló, a Kormány feladatkörét közvetlenül érintő, a Ve.-ben kifejezetten nevesített kampányeszköznek nem minősülő, aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs közlés (tájékoztatás) aktualitását és indokát a magyar gazdákat is érintő, a háború okán fennálló sajátos körülmények, a rendkívüli háborús helyzet adta. Ennél fogva a Miniszterelnök levelének a Kamara által a gazdáknak való megküldése összességében és elsődlegesen az a gazdák tájékoztatása érdekében került sor.”
[17] A Kúria úgy értékelte, hogy a Ve. 43. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a döntéshozatalhoz szükséges tényállást az NVB tisztázta. Ennek során az AB határozatban foglaltaktól nem tért el, azonban az eltérés szükségességét a kérelmező hivatkozásai nem is támasztották alá. Ugyancsak nem támasztották alá a kérelmező által előadottak az NVB okszerűtlen mérlegelését, és ezáltal a határozat jogszabálysértő voltát.
[18] A Kúria hangsúlyozza, hogy a kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében annak nem adta indokát, hogy az AB határozat alkalmazásának ne lett volna helye, ezáltal nem cáfolta, hogy az NVB határozat meghozatala, a kifogás elbírálása során az AB határozat analóg alkalmazására sor kerülhetett. A kérelmező erre irányuló kérelme hiányában az AB határozat alkalmazási feltételei fennállását a Kúria nem vizsgálhatta. Az NVB kifogásra adott válaszát határozatának jogi indokolása tartalmazza, amelyben a kifogásban kifejtett érvelésre - az AB határozatban foglaltak szerint - reagál. A bírósági felülvizsgálati kérelemben a kérelmező olyan hivatkozást nem tett, hogy az NVB által határozatának alapjául figyelembe vett AB határozat a konkrét ügyben miért ne lenne alkalmazható.
[19] A Kúria a kérelmező által kifejtett érvek alapján a Ve. alapelvi sérelmének vizsgálatát nem végezhette el. Az AB határozat alapján meghozott NVB határozat kapcsán a bírósági felülvizsgálati kérelem a tényállás tisztázás hiányosságát és az elvégzett mérlegelést vitatta, ugyanakkor a tényállás releváns elemei és a mérlegelés szempontjai meghatározásának az AB határozat analóg alkalmazása képezte az alapját, ez utóbbit azonban a bírósági felülvizsgálati kérelem nem vitatta. A Kúria a kérelemhez kötöttségre figyelemmel nem állíthatott fel teóriákat és végezhetett elemzést arra nézve, hogy a kifogás elbírálása során az AB határozat analóg alkalmazásának feltételei adottak voltak-e. Ezt a kérelmezőnek kellett volna bemutatnia felülvizsgálati kérelmében, amivel adós maradt, így érdemi vitatás hiányában a Kúria ezirányú vizsgálatot nem folytathatott. Az NVB az AB határozatban vizsgált szempontokat értékelte, azokból az AB határozatban foglaltaknak megfelelő következtetésre jutott, a bírósági felülvizsgálati kérelem keretei között az NVB határozat jogszabálysértő volta nem volt megállapítható.
[20] A választási eljárás szabályain kívül eső adatbázis használata körében előadott érvekkel összefüggésben a Kúria egyrészt rámutat arra, hogy a kifogásolt levél NVB határozat szerinti minősítése mellett az NVB helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a Kamara tevékenységének és a levél továbbításának vizsgálata szükségtelen, másrészt a kérelmező által a kifogásra utalással hivatkozott Kvk.I.37.888/2016/3. számú határozat alapját képező tényállással (ahol a Kormány egyben a népszavazás szervezője is volt) nem áll fenn olyan azonosság, amely folytán az ott levont következtetés jelen egyedi ügyre is alkalmazható lenne.
[21] A fentiekre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[22] A kérelmező felülvizsgálati kérelmének hiányosságait a Kúria nem pótolhatja a felülvizsgálati eljárásban, nem végezheti el azt a tartalmi elemzést, ami a kérelem elbírálásához szükséges.
Záró rész
[23] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdésében, 229. § (1) és (2) bekezdésében, a Kp. 124. § (5) bekezdésében, 151. § (1) bekezdésében és 157. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül bírálta el.
[24] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott 10.000 (tízezer) forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték - a kérelmezőt az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján, az Itv. 5. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben megtett nyilatkozatra figyelemmel megillető teljes személyes illetékmentességre - a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.
[25] A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. április 10.
Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke,
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró