Kvk.I.39.381/2022/3. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.381/2022/3.

A tanács tagjai:

Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró
Dr. Hajnal Péter bíró

A kérelmező: FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség (……..)

A kérelmező képviselője: Biczi és Turi Ügyvédi Iroda (………., ügyintéző ügyvéd: Dr. Biczi Tamás)

Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 238/2022. számú határozatának bírósági felülvizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 238/2022. számú határozatát helybenhagyja.

A közigazgatási nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] ………. választópolgár (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 23. napján 14 óra 59 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvására, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvek megsértésére hivatkozva. Előadta, hogy Dorosz Dávid képviselőjelölt (a továbbiakban: Jelölt) Facebook közösségi oldalán megjelenő tartalmakat a kampányidőszakban is folyamatosan fizetett hirdetések népszerűsítik. A mellékletként csatolt képernyőfotók tanúsága szerint 2022. február 17. óta több mint 254 443 forint értékben jelent meg olyan hirdetés a Jelölt közszereplői oldalán, amelynek finanszírozója a közösségi oldal hirdetéstárának adatai szerint a …….. internetes honlap (a továbbiakban: Honlap). Álláspontja szerint ezzel a Jelölt és a Honlap olyan tevékenységet folytatnak, amely az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott, a kampánykeret-korlátozására vonatkozó rendelkezések megkerülésére irányul. A Kifogástevő bizonyítékként képernyőfelvételeket csatolt.

[2] A Kifogástevő rámutatott arra, hogy a Ve. nem tartalmaz ilyen jellegű tevékenységre vonatkozó rendelkezést, azonban a választási eljárás alapelveinek sérelme alátámasztható, mivel a Kftv. megsértésével a Jelölt a többi képviselőjelölt számára nem elérhető előnyhöz jut. A Honlap, mint együttműködő külső finanszírozó igénybevételével a Jelölt olyan lehetőséget kapott a Kftv. szerinti költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. A Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggése kapcsán kialakult - a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 98/2022. és 129/2022. számú határozatában, valamint ez utóbbit helybenhagyó kúriai végzésben (Kvk.III.39.264/2022/4.) megnyilvánuló - gyakorlatot, miszerint a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre, nem tartotta fenntarthatónak. A választási joggyakorlatból analóg példaként utalt a nevelési intézményekben folytatott választási kampánnyal összefüggésben a Kúria Kvk.37.395/2014/2. számú határozatára, amely rögzíti, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének képviselőjelöltek általi, kampányidőszakban történő megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására. Kifejtette, hogy a Kftv. jelen ügyben látható sérelme egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására. Kérte, hogy az OEVB állapítsa meg, hogy a Jelölt és a vele együttműködő külső finanszírozó (a kormanytvaltok.hu honlap) megsértették a Ve. 2. § a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket azáltal, hogy a Jelölt internetes kampányát a Kftv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében külső finanszírozó igénybevételével folytatták, valamint kérte a Jelölt és a külső finanszírozó Honlap eltiltását a további jogszabálysértéstől.

[3] Az OEVB a 28/2022. (III. 25.) számú határozatával a kifogást elutasította, megállapította, hogy az nem alapos. Hivatkozott a hasonló tényállás mellett folyó választási eljárásban hozott döntésre, amely ellen jogorvoslati kérelem nem érkezett. Hivatkozott továbbá az NVB 98/2022. és 129/2022. számú határozatára, valamint a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésére. Ismertette, hogy mind az NVB, mind a Kúria következetes joggyakorlatot folytat a tekintetben, hogy a választási bizottságok a kifogás tárgyát képező ügyekben hatáskör hiányában nem járhatnak el. Ezt az álláspontot az OEVB osztotta és a kifogást - érdemi vizsgálatot követően - elutasította.

Az NVB határozata

[4] Az OEVB 28/2022. (III. 25.) számú határozatával szemben dr. Tuzson Bence Balázs képviselőjelölt (a továbbiakban: Fellebbező) által benyújtott fellebbezés folytán eljárt NVB a 2022. március 30. napján meghozott 238/2022. számú határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta és a kifogást - hatáskör hiányában, a Ve. 215. § d) pontja alapján - érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[5] A határozat indokolásában elsődlegesen rögzítette, hogy a Fellebbező által kifogásolt joggyakorlat nem egyedi, hiszen a 98/2022., a 129/2022., a 204/2022. és a 217/2022. NVB számú határozataiban ugyanilyen tényállás alapján eljárva hozott döntéseket, továbbá a Kúria sem csupán egyetlen végzésben rendelkezett arról, hogy a Kftv. rendelkezéseinek megsértésén alapuló és ehhez kapcsolódóan a választási eljárási alapelvekbe ütközést állító kifogás elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. Ennél fogva a kúriai joggyakorlat is kiforrottnak tekinthető. Az NVB a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú és Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatát irányadó, követendő joggyakorlatnak tekintette, erre figyelemmel állapította meg, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

[6] A Kftv. 8. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján megállapította, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) jogosult eljárni. A Kftv. hatálya alá tartozó személyi kör vizsgálata kapcsán megállapította, hogy az az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) és a MÁK részére állapít meg számos feladat- és hatáskört, amely szervezetek azonban nem minősülnek a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek. A választási szervek közül a Kftv. kizárólag az NVB és a Nemzeti Választási Iroda számára határoz meg feladat- és hatáskört; előbbinél az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán, az utóbbinál adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozóan. Megállapította, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Emellett pedig a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozatában foglaltak alapján rögzítette, hogy az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja.

[7] Az NVB álláspontjának alátámasztásaként hivatkozott a Kúria Kvk.VI.39.270/2022/2. számú végzésére is, amely - a Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzést megerősítve - kimondta, hogy a Kftv. nem minősül olyan választásra irányadó jogszabálynak, amely közvetlenül érint választási anyagi és eljárásjogi szabályokat és önmagában az a tény, hogy a finanszírozási szabályok megsértéséhez kapcsolódóan a Ve. egyes alapelvi rendelkezéseinek megsértésére hivatkozik a kérelmező, nem alapozza meg azt, hogy kifogása e részének elbírálására az NVB hatáskörrel rendelkezne.  

[8] A Kifogástevő előadása kapcsán, miszerint a Kúria és az NVB joggyakorlatával szemben arra a jogi álláspontra helyezkedett, hogy az „nem fenntartható”, az NVB a határozatában rögzítette, hogy maga és a Kúria is a Kifogástevő által analógiaként felhívott - az Nkt. említett rendelkezésének a sérelmét az alapelvi rendelkezések sérelmével együttesen megállapító - Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzés ismeretében hozta meg a fentiekben hivatkozott döntéseit. A Kúria jelen ügyben alkalmazott Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntése kapcsán az NVB felhívta a figyelmet arra, hogy „az mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz, rendes jogorvoslattal nem támadható és annak az NVB általi felülvizsgálatára nincs mód”. A Kvk.II.37.395/2014/2. számú végzéssel összefüggésben az NVB megállapította, hogy „[…] az abban az esetben alkalmazott jogszabály (Nkt.) jelentős eltérést mutat tárgyi ügyhöz képest. Az Nkt. 24. § (3) bekezdése ugyanis egy általános tiltó rendelkezést tartalmaz a nevelési-oktatási intézményekben folytatott politikai tevékenységgel kapcsolatban, mely megsértésének megítélői választási kampányidőszakban a választási bizottságok. Ezt a Ve. különös részében rögzített jogorvoslati hatásköri szabályok írják elő. Ezzel szemben Kifogástevő által felhívott Kftv. megsértése esetében a Kftv. nem a választási bizottságokat nevesíti eljáró szervként, hanem a Magyar Államkincstárt. Ennél fogva a Bizottság Kifogástevőnek az Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntéstől való eltérésre vonatkozó érvelését nem tartotta alaposnak.”. Az NBV a határozatában ismertetett joggyakorlattal egyezően azt állapította meg, hogy nem foghatott hely a Kifogástevő azon - az Nktv. kapcsán érvényesülő joggyakorlatra alapított - érvelése, amely a Ve. alapelveinek sérelmét megállapíthatónak tekinti a Kftv. szabályainak a megsértése okán. Mindezek alapján rámutatott, hogy az OEVB ugyan helyesen állapította meg a tényállást, azonban tévesen minősítette akkor, amikor azt érdemben vizsgálta. Rögzítette, hogy az OEVB 28/2022. (III. 25.) számú határozatát nem az okszerű fellebbezésre tekintettel, hanem a határozatában bemutatott kiforrott joggyakorlatra figyelemmel változtatta meg oly módon, hogy a kifogást hatáskör hiányában a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A bírósági felülvizsgálati kérelem

[9] A kérelmező a 2022. április 2. napján 16 óra előtt jogi képviselő útján elektronikusan benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az NVB határozatának a megváltoztatását, a jogsértés tényének a megállapítását. Az érintettségét arra alapította, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jelölő szervezetként a 40/2022. (I. 27.) NVB számú határozattal nyilvántartásba vették és az érintett választókerületben jelöltet állított.  

[10] A bírósági felülvizsgálati kérelem indokaként hivatkozott arra, hogy a Kúria rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel az Nkt. és a Kftv. rendelkezéseinek választási eljárási alapelvek sérelmére vezető megsértése, megkerülése egységes és helyes joggyakorlatba terelhető. Álláspontja szerint jelen ügyben a hatáskör elvetése azt eredményezi, hogy a Kftv. alkalmazása során elkövetett jogsértésekkel szerzett előny a választási eljárás során jogszerűen megtartható, az a választás eredményének jogerős megállapításáig, és - a jogerőnek köszönhetően - azt követően sem reparálható, továbbá azt az üzenetet is megfogalmazza, hogy a választók megtévesztése a választási eljárásban elfogadható.

[11] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében sérelmezte az NVB határozatában a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésére vonatkozó figyelemfelhívást, miszerint „[…] az mindenkire nézve kötelező megállapításokat tartalmaz, rendes jogorvoslattal nem támadható és annak az NVB általi felülvizsgálatára nincs mód”. Nézete szerint az NVB utolsó kúriai gyakorlat követését jelentő gyakorlata félreértésen alapul, ugyanis a Kúria döntése nem normatív erejű, kötelező alkalmazása kimerül a konkrét ügyben. Kifejtette, hogy hasonló ügyekben hivatkozható, azonban, ha egy adott ügyben megállapított tényállás és az ahhoz kapcsolódó jogi érvelés eltérő irányú döntést indokol, úgy az NVB, mint jogszabályoknak alárendelt szerv, jogosult a korábbi kúriai döntés irányától eltérni. Hangsúlyozta, hogy a Kifogástevő nem a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú határozata felülvizsgálatát kérte az NVB-től, hanem az abban megnyilvánuló joggyakorlat fenntartása ellen érvelt. Rámutatott, hogy a joggyakorlat akár jelentős fejlődése nem jogellenes és az a Kúria választási gyakorlatában is utolérhető.

[12] A kérelmező álláspontja szerint az NVB úgy hozta meg határozatát, hogy a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzésében foglalt kérelemmel való hasonlóság miatt elmulasztotta a tényállás tényleges vizsgálatát. Kifejtette, hogy amennyiben a megállapítani kért jogsértéseknek csak egy része nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe, az nem vezethet automatikusan a kifogás elutasításához. Kiemelte, hogy a választási eljárás alapelveinek sérelmére való hivatkozás nem vethető el egy teljesen igazolhatatlan, a kérelmező szándékának meghatározására irányuló vélelem alapján (az NVB határozat 62. pontja szerint „azon tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja”), ahhoz a megállapított tényállásból kell következtetést levonni. Bírósági felülvizsgálati kérelmében új bizonyítékokra is hivatkozott, amelyek megerősítik, hogy a Jelölt közösségi oldalas kampányának átvállalt finanszírozása zajlik. A Jelölt külső finanszírozó által vett hirdetései továbbra is aktívak, ezáltal a kampányanyagok hirdetési összege 2022. március 22. és 28. között kb. 967.000 forinttal emelkedett, így a hirdetésekre elköltött teljes összeg az elmúlt 30 napban kb. 1.330.000 forint, ezért nélkülözhetetlennek tartja a választási eljárás törvényes rendjének helyreállítását és a kifogásban kért jogkövetkezmények alkalmazását.  

[13] A kérelmező hangsúlyozta, hogy a kifogás nem a Kftv. rendelkezései megsértésének, hanem annak megállapítására irányult, hogy megbomlott a választási eljárás esélyegyenlősége, ami egy jelölt kampányának jogkerülő jellegére vezethető vissza, továbbá az átvállalt kampányfinanszírozással a választókat is megtévesztik. A megállapítható tényállás - hasonlóan a 177/2022. (III. 16.) NVB határozatban foglaltakhoz - felveti ugyan a választási eljáráson kívüli szabályok sérelmét (a Kftv. szabályai megsértését a kifogásban megjelöltek szerint), de egyértelműen enélkül is helytáll a választási eljárás alapelveinek sérelmére történő hivatkozás. Rámutatott, hogy az NVB a határozatában azonban kizárólag a Kftv. választásra irányadó szabály-jellegét elemezte, azt azonban nem vizsgálta, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e azt a megállapítást, miszerint a Honlap nem önálló politikai véleményformáló entitás, hanem egy finanszírozó szervezet, így közösségi oldalon folytatott reklámtevékenysége nem valamely jelölt melletti kiállás, hanem magának a jelöltnek a kampánya.

[14] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelem további részében kifejtette, hogy álláspontja szerint miért sérült a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti választás tisztaságának, c) pontja szerinti esélyegyenlőségnek, és e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak az alapelve. Hivatkozott arra, hogy az NVB határozata alapján nem világos az Nkt. és a Kftv. közötti különbségtétel alapja az alapelvi sérelmek szempontjából. Az Nkt. alkalmazása szempontjából a különös részi hatásköri felhívást tévesnek tartja, mivel ott az Nkt. megjelölése nem szerepel és az Nkt. sem hívja fel a Ve.-t. Álláspontja szerint a hivatkozott kúria határozat (Kvk.III.37.608/2019/4.) lényege, hogy önmagában alapelvsértő a választási eljárásban az Nkt. 24. § (3) bekezdésének a megsértése. Előadta, hogy a Kifogástevő és a Fellebbező is arra a joggyakorlati ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy az Nkt. sérelme megalapozza a Ve. alapelvi sérelmének megállapítását, míg a Kftv. - amely pusztán formállogikai szempontból is közelebb áll a választási szabályokhoz - sérelme nem alkalmas alapelvi sérelem megállapításához. Rámutatott, hogy nemcsak az Nkt., hanem a Kftv. is konkrét tilalmat fogalmaz meg azáltal, hogy a 7. § (3) bekezdés b) pontjában jogellenessé nyilvánítja az 5 millió forintot meghaladó kampánykiadásokat az egyéni képviselőjelöltek vonatkozásában, különbségtétel tehát ezen az alapon nem tehető. Súlyosabb tévedésnek tartja ugyanakkor azt, hogy sem az Nkt., sem a Ve. nem tartalmaz rendelkezést a köznevelési intézményekben folytatott politikai tevékenység tilalmának megszegése tárgyában a választási bizottságok hatáskörének megállapítására, ilyen jogszabályhelyet maga az NVB sem nevez meg. Erre figyelemmel továbbra is fennáll az ellentmondás a joggyakorlat tekintetében.

[15] A kérelmező előadta, hogy jelen ügy szempontjából nem a Kftv. hatásköri szabályai relevánsak, mert azok más ügyekre, a kampánykiadások utólagos elszámolására vonatkoznak. A választási bizottságok hatásköre nem erre vonatkozóan, hanem a választási eljárási alapelvek törvénysértő gyakorlat folytán bekövetkezett sérelme kapcsán állapítható meg. Álláspontja szerint az NVB e fontos szempontot figyelmen kívül hagyta, így nem fogalmazott meg jogértelmezést arra vonatkozóan, hogy a választásra irányadó törvények - amelybe beletartozik mind az Nkt., mind a Kftv. - sérelme milyen viszonyban áll a Ve. alapelveivel, utóbbiak sérelme mikor, milyen törvénysértés esetén állapítható meg. 

[16] A Kúria a 2. sorszámú végzésével tájékoztatta a Jelöltet arról, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozóan - jogi képviselővel eljárva - nyilatkozatot tehet. A Jelölt a rendelkezésre álló határidőben nyilatkozatot nem tett.

A Kúria döntése és jogi indokai

[17] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme - a következők szerint - nem alapos.

[18] A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a kérelmező érintettségét elfogadta, a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta.

[19] A Ve. 225. §-ának rendelkezése lehetővé teszi a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tényekre, új bizonyítékra való hivatkozást. Erre figyelemmel a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálása során eljárási okból nem zárta ki a kérelmező által megjelölt újabb bizonyítékokat, azonban azok érdemi vizsgálatát - a későbbiek szerint megállapított hatáskör hiányára tekintettel - mellőzte.

[20] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, hogy a jogalkalmazó szervek részéről a hatáskör elvetése üzenet a jogsértésekkel megszerzett előnyök megtarthatóságára nézve, és a Kúria rendelkezik eszközökkel a helyes joggyakorlat kialakítására. Ezzel összefüggésben a Kúria rámutat arra, hogy az igazságszolgáltatási feladatokat ellátó bíróságok jogalkalmazási tevékenységük során az Alaptörvényben foglaltak szerint, valamint az Alaptörvény 25-28. cikke alapján megalkotott, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 2. § (2) bekezdésének megfelelően biztosítják a jogszabályok érvényesülését. A Kúria sem választási, sem más ügyekben nem üzeneteket fogalmaz meg, nem jelenségeket vizsgál, hanem az adott ügyben releváns jogszabályok alkalmazásával dönt az előtte vitássá tett kérdésekben. A joggyakorlat egységének biztosítása is kizárólag a jogszabályi keretek között lehetséges, alkalmazva az Alaptörvény 28. cikkének azon rendelkezését, amely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik; a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni; az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

[21] A Kftv. preambuluma, valamint a Kftv.-hez fűzött Általános indokolás alapján a jogszabály megalkotását egyaránt motiválta a Ve. választások tisztaságára, az esélyegyenlőség biztosítására, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás feltételeire vonatkozó követelményrendszere, valamint a korrupció elleni hatékony fellépés elvárása a kampányfinanszírozás átláthatóvá és ellenőrizhetővé tételén keresztül. A Kftv. ezen társadalmi elvárásoknak való megfelelését célozza az indokolás szerint az Alaptörvényben és a Ve.-ben rögzített kampányszabályokon kívül egy olyan szabályozás, amely megfelelő nagyságrendű, ugyanakkor átlátható forrást biztosít a pártok számára programjuknak a választók számára történő bemutatásához, miközben a választás évében nem lesznek jogosultak a pártok az éves működési támogatásra. Megállapítható, hogy a Kftv. és a Ve. szabályainak egymástól való koncepcionális különbözőségét, elkülönültségét a Kftv. indokolásából kitűnő jogalkotói cél is tartalmazza.

[22] A Kftv. szabályainak áttekintésével az is megállapítható, hogy a választási kampány költségeinek ellenőrzésére vonatkozó 8-9. § rendelkezései olyan eljárási határidőket alkalmaznak, amelyeket a Ve. hatálya alatt folyó sommás eljárás keretei között nem lehet megtartani. A Kftv.-ben a kampányköltségek tételes vizsgálatára hatáskörrel rendelkezőként nevesített MÁK-ról és ÁSZ-ról is megállapítható, hogy nem a Ve. 3. § 15. pontja szerinti választási szerv, azaz nem a választási bizottság és nem választási iroda; ennek inverz következménye, hogy a választási szervek sem vehetik magukra saját eljárásukban MÁK és az ÁSZ feladat- és hatáskörét. A Kftv. ezen rendelkezései sem támasztanak tehát alá olyan jogértelmezést, amelynek alapján az OEVB, majd az NVB rendelkezne hatáskörrel a Kftv. szabályainak közvetlen alkalmazására.

[23] A jelen választási ügyben tehát a bírósági felülvizsgálati kérelem alapján nem indokolható a Kftv. értelmének az NVB által definiáltaktól eltérő meghatározása, a jogszabályokon alapuló döntések meghozatala során pedig a Kúria a fentiek szerint nem lehet tekintettel arra, hogy határozata alapján a felek, az érintettek vagy mások milyen feltételezésekre jutnak. A Kftv. és a Ve. kapcsolatának meghatározását, értelmezésüket ezen kérelmezői hivatkozás nem befolyásolja.

[24] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében sérelmezte azt is, hogy az NVB határozat tévesen tekintette mindenkire kötelezőnek a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú döntését. A kérelmező ezen előadása az előzőekben kifejtettekre tekintettel megalapozott. Választási ügyben a jogszabályi keretek között meghozott bírósági határozatok csak a tényállásbeli és alkalmazandó jogszabályok szerinti azonosság folytán lehetnek irányadóak az NVB számára.  A Kúria a kötőerő kapcsán utal arra, hogy a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel a Kúria ítélkező tanácsát a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai döntés köti, amelytől csak jogegységi eljárás kezdeményezésével, előzetes döntéshozatali indítvány benyújtásával térhet el, azonban ez a kötőerő az azonos jogkérdés tekintetében áll fenn. Jelen ügyben megállapítható azonban, hogy maga az NVB határozat sem a Kúria határozatainak automatikus alkalmazására, hanem az azokban kifejtett jogértelmezés kötőerejére hivatkozott, ezért a Kúria a továbbiakban azt vizsgálta, kimutatható-e a szükséges tényállásbeli azonosság jelen választási ügy és a Kvk.III.39.264/2022/4. számú egyedi határozat között.

[25] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmének kereteit meghatározza a választási ügyet eredményező kifogás tartalma, attól eltérni, új indokokat bevezetni a későbbiekben nem lehet. A Kifogástevő a kérelmét egyértelműen fogalmazta meg: „Kérem a Tisztelt Választási Bizottságot, állapítsa meg, hogy Dorosz Dávid képviselőjelölt (a továbbiakban: Jelölt) és a vele együttműködő külső finanszírozó (…….) megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában meghatározott alapelveket azáltal, hogy a képviselőjelölt internetes kampányát az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében a külső finanszírozó igénybevételével folytatták. Kérem továbbá, hogy Jelöltet és a ……. külső finanszírozót a további jogsértéstől eltiltani szíveskedjen.”

[26] A kifogásban előadott kérelem kifejezetten hivatkozik Kftv. szerinti rendelkezés megsértésére, attól nem választható el, így az alapján - szemben a bírósági felülvizsgálati kérelemben előadottakkal - nem kerülhet sor direkt módon a Ve. alapelvi sérelmének vizsgálatára. Ez a vizsgálat csak akkor folytatható le, ha megállapítható a kampánykeret-korlátozás szabályának megkerülése. Mindaddig, amíg nincs a Kftv. 7. § (1) bekezdése szerinti törvényi tényállásnak megfeleltethető történeti tényállás, nem lehet áttérni a Ve. alapelvi sérelmeinek a vizsgálatára. Helytállóan járt el az OEVB, majd az NVB azáltal, hogy először a Kftv. alkalmazhatóságának kérdését elemezte, a bírósági felülvizsgálati kérelem eltérő hivatkozása megalapozatlan. A Kúria itt utal arra, hogy dogmatikai szempontból a Kftv. szerinti eljárásnak a hatáskör gyakorlója általi lefolytatása tekinthető ún. előkérdésnek, azaz a választási ügy eldöntésére kiható előzetes kérdésnek, de a választási eljárás már hivatkozott sommás jellege nem teszi lehetővé ilyen típusú eljárás eredményének a bevárását.

[27] A Kftv. választási ügyekben való alkalmazásának kérdését a Kúria a Kvk.III.39.264/2022/4. számú végzés mellett már a Kvk.VI.39.270/2022/2., a Kvk.III.39.363/2022/3., a Kvk.V.39.373/2022/5. és a Kvk.VI.39.377/2022/3. számú végzésekben is vizsgálta. Valamennyi esetben közös a jogszabályi környezet áttekintését követően levont azon következtetés, hogy a Kftv. egyértelmű szabályokat és eljárásrendet rögzít a kampányköltségek átláthatóvá tétele érdekében, pontosan meghatározva és elhatárolva az egyes állami szervek ehhez kapcsolódó hatásköreit. A Kftv. nem a Ve. 1. §-ában definiált választásra irányadó jogszabály, és az OEVB-hez egyáltalán nem, míg az NVB-hez a jelen ügyet érintően nem telepít hatáskört. A Kftv.-nek az NVB által megjelölt, a választási kampány költségeinek korlátozására, illetve a választási kampány költségeinek elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályai alapján a Kftv. alkalmazását lehetővé tevő hatáskör hiányát a jelen ügyben is meg kellett állapítani, hatáskör hiányában a kampánykeret-korlátozás megkerülésére vonatkozó tényállás sem állítható fel. Tényállás hiányában annak a Ve. alapelveire gyakorolt hatása sem vizsgálható. Ugyancsak a Kftv. szerinti kampányfinanszírozás választási ügyben való alkalmazásához szükséges hatáskör hiánya következtében nincs hatással a kérelem elbírálására, miként vehetők figyelembe más választási ügyekben az Nkt. szabályai.

[28] A Kúria a kérelmező által az Nkt. szabályai kapcsán kifejtett érvelés tekintetében arra a következtetésre jutott, hogy nincs olyan tényállásbeli és jogkérdés szerinti azonosság, amely a bírósági felülvizsgálati kérelemben hivatkozott joggyakorlati ellentét fennállását megalapozná. Tény, hogy a kérelmező által nevesített Kvk.II.37.395/2014/2. számú kúriai végzésben foglaltak szerint az Nkt. 24. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megszegése elvezetett a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek sérelmének a megállapításához, ez azonban a Kftv. megszegése következményével nem állítható párhuzamba. A kérelmező arra helytállóan mutatott rá, hogy az Nkt. és a Kftv. is konkrét tilalmat fogalmaz meg, azonban azt már nem vette tekintetbe, hogy az Nkt. szerinti jogsértés megállapítására a Ve. 139. és 141. §-ának rendelkezésére figyelemmel és annak folytán került sor, mivel annak vizsgálata nincs más szerv hatáskörébe telepítve, azaz a jogsértés megállapítható volt a választási bizottság hatáskörében, míg a Kftv. szerinti jogsértések megállapítására - amely a fent kifejtettek szerint a Ve. alapelvi rendelkezése megsértésének vizsgálatához, de már a tényállás megállapításához is szükséges - a Kftv. kötelező hatásköri szabályokat rendel, ezáltal az Nkt. és a Kftv. szerinti jogsértés megállapítása és a Ve. szabályaival való összefüggése egymással nem paralel. 

[29] A Kifogástevő kérelme alapján lefolytatandó eljárásban alkalmazandó jogszabály és releváns tényállás azonos a Kúria Kvk.III.39.264/2022/4. számú, és ezt követő végzésekben fennálló releváns tényállással és jogkérdéssel, ezáltal nem sértett jogszabályt az OEVB, majd az NVB akkor, amikor a Kúria ezen végzésében lefektetett elméleti alapvetéseket követte. A kampánykeret-korlátozás vizsgálatát lehetővé tevő hatáskör hiányában tényállás nem állapítható meg, így miként arra már utalt a Kúria, a Ve. keretei között az sem vizsgálható, hogy ez mennyiben hatna ki a választás tisztaságára, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra.

[30] A fentiekre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[31] A választási eljárásban a választási bizottságoknak nincs hatásköre a Kftv. szerinti kampánykiadásokat korlátozó rendelkezések megkerülésének vizsgálatára, ezért ahhoz kapcsolódóan a Ve. alapelveinek sérelme érdemben nem vizsgálható

Záró rész

[32] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdésében, 229. § (1) és (2) bekezdésében, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésében, 151. § (1) bekezdésében és 157. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül bírálta el.

[33] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott 10.000 (tízezer) forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték - a kérelmezőt az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján, az Itv. 5. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben megtett nyilatkozatra figyelemmel megillető teljes személyes illetékmentességre - a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.  

[34] A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. április 6.

Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke,
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró,
Dr. Hajnal Péter s.k. bíró