Kvk.I.39.354/2022/5. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.354/2022/5.

A tanács tagjai:

dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla előadó bíró,
dr. Hajnal Péter bíró

A kérelmező: Kétfarkú Kutya Párt ( )

Képviselője: Dr. T. Tóth Balázs ügyvéd ( )

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2022. március 21. napján kelt 187/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 187/2022.  számú határozatát helybenhagyja.

A közigazgatási nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Iroda (továbbiakban: NVI) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 277. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, valamint az országgyűlési képviselők általános választásán és az azzal közös eljárásban lebonyolított országos népszavazáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási és népszavazási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, a fővárosi és megyei kormányhivatal választásokkal összefüggő informatikai feladatai ellátásának részletes szabályairól, valamint a közös eljárásban használandó nyomtatványokról  szóló 3/2022. (I.11.) IM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 22. § (1) bekezdés s) pontja szerint postai úton megküldte a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok számára - annak kivételével, aki a szavazási levélcsomag személyes átvételét kérte - a szavazási levélcsomagot.

[2] A szavazási levélcsomagok postai úton történő kézbesítéséről az NVI valamennyi belföldi és külföldi cím tekintetében, így Szerbia esetében is - a Magyar Posta Zrt.-vel 2020. július 20-án kötött, 201335081/KÜÉI számú Partneri Szerződés és A Postai Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei című dokumentumban foglaltak szerint - a Magyar Posta Zrt. közreműködésével gondoskodott. A szerbiai címekre történő szavazási levélcsomag kézbesítését, a szavazási levélcsomagokat a Magyar Posta Zrt. egyetemes postai szolgáltatás keretében 2022. március 9-én és március 18-án elsőbbségi küldeményként átadta az állami Szerb Posta részére. A küldemények címzettekhez való kézbesítése ezt követően az állami Szerb Posta feladata volt.

[3] Beadványozó 2022. március 18-án 15:19-kor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB) a Ve. 208. §-a alapján az NVI jogszabálysértő tevékenysége miatt. Előadta, hogy a Szerb Köztársaság területén a szavazási levélcsomagokat nem a posta vagy más szállítmányozási társaság kézbesítette, hanem azokat a Vajdasági Magyar Szövetség (a továbbiakban: VMSZ), mint politikai párt juttatta el a választópolgárokhoz. Erre vonatkozóan bizonyítékként megjelölt egy internetes cikk linket és beszámolt három olyan konkrét esetről, amely szerinte a sajtóértesülést támasztja alá.

[4] Az első személy úgy nyilatkozott, hogy a szavazási levélcsomag kézbesítését a lakcímére kérte, ennek ellenére 2022. március 15-én a VMSZ egyik aktivistája kereste fel a lakóhelyén, közölte a párthoz való kötődését és azt, hogy ő intézi a szavazási levélcsomagok kiosztását és begyűjtését, illetve azt a tájékoztatást adta részére, hogy választójoggal ő nem rendelkezik. A nyilatkozó határozott kérelmére került sor másnap levélcsomagjának a VMSZ aktivista általi kézbesítésére, és az átadás során az aktivista politikai kampánytevékenységet is kifejtett.

[5] A második nyilatkozattevő előadta, hogy 2022. március 13-án Facebookon kapott üzenetet, amelyben a falu polgármesterének felesége értesítette arról, hogy a szavazási levélcsomagja megérkezett és jelezte, hogy azt hol veheti át. Az üzenet “szavazási kötelezettséget” említett. Az átvétel helyszínén tapasztalta, hogy az “irodában egy nagy asztalon ABC-sorrendbe volt rakva falunk összes választópolgárának szavazási levélcsomagja”. A postai kézbesítést hiányoló kérdésére azt a felvilágosítást kapta, hogy „most így van megszervezve”. „A postás nem vinné ki addig, amire vissza kell adni.”

[6] Egy harmadik nyilatkozó is megerősítette, hogy a levélcsomagot részére nem a posta, hanem két állampolgár szállította ki.

[7] Beadványozó kifejtette, hogy a választási eljárásban kiemelt jelentősége van a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség érvényre juttatásának [Ve. 2. § (1) bekezdés c) pont] és e kötelezettség magára az államra is vonatkozik, amely a választások lebonyolításának kereteit adja. E körben idézte az Alkotmánybíróság 63/2008. (IV.30.) AB határozatában kifejtetteket. Nézete szerint sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvására, a c) pontja szerinti esélyegyenlőségre vonatkozó és az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve, valamint az NVI tevékenységére vonatkozó - a Ve. 53. §-ában foglalt - rendelkezések azzal, hogy a szavazási levélcsomagot egy politikai párt képviselője kézbesítette, illetve az, hogy a politikai párt irodájában volt lehetőség azok átvételére. Érvelése szerint az a tény, hogy jelentős számú választási levélcsomag volt megtalálható a politikai párt irodájában, azt bizonyítja, a jogsértés mértéke is jelentős volt. Szerinte azzal, hogy a szavazási levélcsomagot a VMSZ kezelte, illetve a választópolgárokról listát is készített, a VMSZ megismerte a levélben szavazók névjegyzékében szereplő adatainak egy részét és ez az adattovábbítás sérti a Ve.  76. § (3) bekezdés b) pontja és a Ve. 155. § (1) bekezdése rendelkezéseit. Hangsúlyozta, hogy nem ismer olyan rendelkezést, amely a névjegyzéki adatok VMSZ általi kezelését lehetővé tenné.

[8] Azáltal, hogy nem közvetlenül a címzettnek, hanem a VMSZ számára kézbesítették a szavazási levélcsomagot, továbbá a választópolgárok számára nem postai szolgáltató kézbesítette a szavazási levélcsomagot, az NVI megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket, az 53. § (2) bekezdésben rögzített követelményeket, a 76. § (3) bekezdés b) pontját és a 277. § (1) bekezdését. A jogsértést súlyosbítja az a körülmény, hogy az általa ismertetett esetben a szavazási levélcsomagot kézbesítő VMSZ aktivistája politikai kampánytevékenységet is kifejtett a jelenlegi kormánypártok érdekében.

[9] Beadványozó a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogsértés tényének megállapítását; b) pontja szerint a jogsértő további jogsértéstől való eltiltását; valamint a d) pont alapján bírság kiszabását kérte. A további jogsértéstől való eltiltás körében azt is kérte, hogy az NVB tiltsa el az NVI-t a szavazási levélcsomagoknak a VMSZ-en keresztüli kézbesítésétől, kivéve azon állampolgárok esetében, akik a szavazási levélcsomag kézbesítését kifejezetten a VMSZ címére kérték. A bírság körében hivatkozott arra, hogy az NVI a választások lebonyolításában kiemelt jelentőséggel bíró szervezet, az általa elkövetett jogsértésnek súlya van.

A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai

[10] Az NVB - utalva az NVI 2022. március 21-én érkezett összefoglaló feljegyzésére is - a szavazási levélcsomag kézbesítését érintően a Ve. 277. § (1) bekezdésére és a Vhr. 22. § (1) bekezdés s) pontjára hivatkozással azt rögzítette, hogy az NVI-nek - abban az esetben, ha a levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgár úgy nyilatkozott, hogy az általa megjelölt postai címre kéri a levélcsomag kézbesítését, akkor - postai úton szükséges megküldenie a szavazási levélcsomagot. Az NVI ennek oly módon tett eleget, hogy a levélcsomagok kézbesítésére - a köztük fennálló szerződés alapján - a Magyar Posta Zrt.-t bízta meg. A Magyar Posta Zrt. pedig a szerződésben vállalt kötelezettségének az állami Szerb Posta közreműködésével tett eleget, mert 2022. március 9. és 18. napjain elsőbbségi küldeményként adta át a szavazási levélcsomagokat a Szerb Posta számára.

[11] Az NVI-nek a Ve. -ben a levélcsomag megküldése tekintetében rögzített kötelezettsége egyrészt abban állt, hogy az általa kézbesítésre szánt és a Magyar Posta Zrt.-nek átadott szavazási levélcsomagokon feltüntetett kézbesítési cím - a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok kérelme folytán - a központi névjegyzékben szereplő postai címnek feleljen meg, másrészt megfelelő gondossággal kellett kiválasztania azt az egyetemes postai szolgáltatást végző társaságot, amely gondoskodik a levélküldemények kézbesítéséről. Az NVB álláspontja szerint az ügyben arra vonatkozóan nem merült fel semmilyen adat, hogy a levélcsomagok címzése eltért volna a központi névjegyzékben szereplő postai címektől, illetve ne megfelelő gondossággal járt volna el az NVI a postai szolgáltató kiválasztásánál, hiszen kizárólag a Magyar Posta Zrt.-vel, azaz a Magyarországon az egyetemes posta szolgáltatói feladatokat egyedüliként ellátó társasággal kötött szerződést. A kifogásban írtakkal szemben nem merült fel olyan adat, hogy az NVI a VMSZ számára küldte meg a levélcsomagokat, illetve a VMSZ-t bízta meg azok kézbesítésével. Az NVI a Ve.-ben foglalt kötelezettségének eleget téve - az elvárható módon - intézkedett a levélcsomagok postai úton való megküldéséről.

[12] Az sem volt megállapítható, hogy az NVI bármilyen módon kapcsolatban állt volna a VMSZ-szel, ekként semmilyen formában nem szolgáltatott adatokat a VMSZ számára az érintett választópolgárok központi névjegyzékben szereplő adatairól. E körben a beadványozó részéről körülírt magatartás és a felhívott Ve. 76. § (3) bekezdés b) pontja között nincs semmilyen összefüggés.

[13] A fentiekre figyelemmel rögzítette, hogy az NVI nem sértette meg a Beadványozó által megjelölt Ve. rendelkezések egyikét sem, ezért a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasította.

A bírósági felülvizsgálati kérelem és az érintett nyilatkozata

[14] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Kúria a kifogásban foglaltaknak helyt adva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, és alkalmazza a Ve. 218. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket.

[15] Érintettségét arra alapította, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jelölő szervezet, amely országos listát állított és az elkövetett jogsértés a leadott szavazatok számára és jogaira közvetlenül kihat.

[16] A támadott határozatot két okból tartotta jogszabálysértőnek, egyrészről az NVB nem vizsgálta meg és nem bírálta el a Beadványozó Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogszabálysértés tényének megállapítására vonatkozó kérelmét, másrészről nem állapította meg az NVI felelősségét. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a Ve. 214. § (1) bekezdése szerint az NVB-nek a „kifogásról” kell döntenie, ezért a kifogásban foglalt valamennyi kérelemről érdemben kell döntést hoznia. Ez következik az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésben szabályozott, a kérelmezőt megillető tisztességes eljáráshoz való jogból is. A jogszabálysértés tényének megállapítása független a Ve. 218. § (1) bekezdés b)-d) pontokban felsorolt, csak a jogsértő személy ismerete esetében alkalmazható jogkövetkezményektől.

[17] Kifogásolta a határozat [39] bekezdésében az NVI gondosságát megállapító állítást, mert az NVI a Ve. 277. § (1) bekezdésében őt terhelő - a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c)
és e) pontja szerinti alapelvek figyelembevétele melletti - levélcsomag jogszabálysértő megküldésének következményeitől nem mentesülhet a polgári jogviszonyokra jellemző felelősségi formára való hivatkozással. A postai kézbesítésre irányuló polgári jogi jogviszony nem gondossági, hanem eredmény-jellegű kötelem, amelynek lényege a levél kézbesítése, mint eredmény elérése. Az NVI-t terhelő levélcsomag megküldésére vonatkozó kötelezettség nem teljesül, ha az nem a posta által kerül a címzettnek kézbesítésre.

[18] Az NVI akkor sem mentesülhet a felelősség alól, ha Ve. -ben előírt levélcsomagok kézbesítésére vonatkozó feladatot polgári jogi jogviszony keretében kellene vizsgálni. Ennek kapcsán hivatkozott a BDT.2009.2074. számon közzétett, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ctv.) előírt szabály érvényesülését gátló informatikai rendszer hibájával kapcsolatban kifejtett döntésre. Szerinte a kérdés lényege az, hogy mentesülhet-e a felelősség alól az NVI az általa igénybe vett közreműködő szervezet tevékenységére hivatkozással.  Miután a Ve. nem határoz meg kivételt és az NVI számára kimentési okokat a kézbesítésre vonatkozóan, a kézbesítés hibájáért a Ve. által kötelezett NVI felelőssége állapítható meg. Arra is utalt, hogy a Ve. nem írja elő kötelezően a Magyar Posta Zrt. szolgáltatásának igénybevételét, csupán a postai út tekintetében határoz meg kötelezettséget, így az NVI-nek lehetősége lett volna más szolgáltatót igénybe venni a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (továbbiakban: Posta tv.) 3. § (1) bekezdésével és 8. §-ával összhangban.

[19] A Szerb Posta közreműködése esetén rendelkezésre álltak további minőségbiztosítási intézkedések, pl. kötbér kikötése, a kézbesítés menetének ellenőrzése.

[20] Kifogásolta továbbá, hogy a határozat nem tartalmazott a Beadványozó által előterjesztett bizonyítékokra vonatkozó értékelést, pedig három nyilatkozat is csatolásra került a kézbesítés szabálytalanságára vonatkozóan. Kiemelte továbbá, hogy a választás lebonyolítása az állam objektív intézményvédelmi kötelezettségéből fakad. Az 1/2013. (I. 7.) AB határozat [54] pontja alapján „a választójog olyan alapjog, amely kizárólag az arra vonatkozó szabályozásban megnyilvánuló állami közreműködés révén érvényesülhet, vagyis gyakorlásának feltételeit, körülményeit az állam biztosítani hivatott.” Ez alól az objektív intézményvédelmi kötelezettség alól az állami szervek nem bújhatnak ki magánjogi felelősségre való hivatkozással.

[21] A Kúria 3. sorszámú végzésével tájékoztatta a NVI-t arról, hogy a Ve. 228. §-a folytán alkalmazandó, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)  157. § (13) bekezdése és a 2. § (6) bekezdése értelmében 2022. március 26. napján 13.00 óráig nyilatkozatot tehet a bírósági felülvizsgálati kérelemre.

[22] Az NVI észrevételében előadta, hogy nem alapos az a kérelmezői állítás, hogy az NVB ne bírálta volna el teljeskörűen a kifogást. A kifogás az NVI magatartásának megítélését kérte, amely vonatkozásában az NVB állást foglalt, megállapította, hogy az NVI nem sértette meg a felhívott jogszabályokat. Az NVB az NVI felelősségét nem polgári jogi szabályok alapján ítélte meg, hanem a Ve. 277. §. (1) bekezdésében írt kötelezettség teljesítését vizsgálta és ezzel kapcsolatban értékelte az NVI-nek a Magyar Posta Zrt.-vel fennálló szerződéses jogviszonyát. Az NVB az NVI közjogi (választójogi) felelősségéről döntött. A kérelmező összemossa az állami intézményvédelmi felelősséget, illetve az abból levezethető általános állami felelősséget a Ve. 277. § (1) bekezdésében írt kötelezettség teljesítéséből eredő felelősséggel. Megítélése szerint az NVI sajtóközleménye nem értékelhető az ügyben új bizonyítékként, ugyanis az csupán a kifogásban írtakra reagál. Az NVI-nek a levélcsomagok VMSZ útján történő kézbesítésétől való eltiltásával kapcsolatban pedig rámutatott, hogy közokirattal igazoltan a leveleket postai szolgáltató útján küldte el a választópolgároknak.

A Kúria döntése és jogi indokai

[23] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos.

[24] A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a kérelmező érintettségét elfogadta, a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta.

[25] A Kúria rámutat arra, hogy a választási ügyekben eljáró NVI, NVB és az NVB határozatok felülvizsgálatának jogszerűségét végző Kúria közjogi szempontból kötelesek a választási ügyben releváns tények vizsgálatára és értékelésére, az eljárás során számukra a Ve. rendelkezései irányadók.

[26] A Kúria és az NVB előtti eljárásban eldöntendő kérdés az volt, hogy az NVI eleget tett-e a Ve. 277. § (1) bekezdésében és a Vhr. 22. § (1) bekezdés s) pontjában írt szavazási levélcsomag megküldésére vonatkozó kötelezettségének azzal, hogy a Magyar Posta Zrt.-vel kötött szerződés alapján a magyar postát bízta meg a névre szóló levélcsomagok kézbesítésével. Lehet-e a már hivatkozott előírásokat akként értelmezni, hogy nem elengedő levélküldeményként kézbesítésre átadni azokat, hanem a küldemények tényleges kézbesítését is köteles az NVI ellenőrizni, a kézbesítés folyamatát - akár szúrópróbaszerűen - végigkövetni, mert csak ezzel tesz eleget a szavazási levélcsomag megküldési kötelezettségének.

[27] Míg a Ve 277. § (1) bekezdése csak a szavazási levélcsomag megküldésének kötelezettségét fogalmazza meg, addig a Vhr. a kötelezettség teljesítésének módját is meghatározza, mikor kimondja annak postai úton való teljesítését.

[28] A Kúria leszögezi, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 6. § (1) bekezdése értelmében a jogszabály területi hatálya Magyarország területére terjed ki.  A Jat. 6. § (3) bekezdése szerint a jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (5) és (6) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki. Ezzel összhangban mondja ki a Posta tv. 1. § (1) bekezdése, hogy a törvény hatálya a Magyarország területén nyújtott vagy igénybe vett postai szolgáltatásokra, a postai szolgáltatókra, a postai szolgáltatást felhasználókra, valamint a postai ágazat irányításában részt vevő szervekre terjed ki. Az 1. § (2) bekezdése rendelkezik a postai küldeményekkel kapcsolatos, nemzetközi viszonylatú postai szolgáltatások tekintetében a törvény rendelkezéseinek alkalmazásáról, mikor kimondja, hogy annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi közjogi szerződés, különösen az Egyetemes Postaegyesület 1964. évi július hó 10. napján Bécsben aláírt Alapokmányának kihirdetéséről szóló 1967. évi 26. törvényerejű rendelet alapján kötött nemzetközi közjogi szerződés, vagy ezek rendelkezése szerint megkötött külön megállapodás eltérően nem rendelkezik.

[29] Az NVI a Vhr.-ben meghatározott módon postai szolgáltatás igénybevételével teljesítette a szavazási levélcsomag megküldését, ennek során az egyetemes postai szolgáltatásnyújtásra jogosult Magyar Posta Zrt.-vel kötött szerződésre is figyelemmel adta postára elsőbbségi levélküldeményként a szavazási levélcsomagokat Szerbiába. A Szerbiába történő kézbesítéskor pedig a Posta tv. 1. § (2) bekezdésére kellett figyelemmel lenni.

[30] Az Egyetemes Postaegyesület Egyetemes Postaegyezménye és Végrehajtási Szabályzata tartalmazza a nemzetközi postaszolgálatra vonatkozó közös szabályokat és a levélpostára vonatkozó rendelkezéseket. Ezek az okiratok minden tagországra kötelezőek, így Magyarországra és Szerbiára nézve is. A 2012. évi CXIII. törvénnyel kihirdetett Egyetemes Postaegyezmény 2. cikke 1. pontjának 2. mondata írja elő a tagországoknak azt a kötelezettségét, hogy közöljék azoknak a kijelölt szolgáltatóknak a nevét és címét, akiket hivatalosan kijelöltek a postai szolgáltatások elvégzésének biztosítására és területükön az Egyesület Okirataiból eredő kötelezettségek teljesítésére. Ez Magyarországon a Magyar Posta Zrt, míg Szerbiában a Szerb Posta (https://www.posta.rs/). Mindebből következően alaptalan a kérelmezőnek az az állítása, hogy az NVI-nek bármilyen választási lehetősége lett volna más postai szolgáltató kijelölésére.

[31] Egyetért a Kúria azzal az NVB állásponttal, hogy az NVI a Ve.-ben és a Vhr.-ben előírt kötelezettségét maradéktalanul és szabályszerűen teljesítette azáltal, hogy a postai küldeményeket átadta a Magyar Posta Zrt.-nek kézbesítésre. Az Egyezmény 12. cikk 1. pontja szerint a tagországoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a kijelölt szolgáltatóik biztosítsák a levélpostai küldemények felvételét, feldolgozását, szállítását és kézbesítését. A jogszabályok megfogalmazásából nem következik semmiféle utánkövetési kötelezettség, annak ellenőrzése, hogy a Szerb Posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően jár-e el. A jogszabályok területi hatályából következően az NVI-nek nincs ellenőrzési jogosultsága egy más állam joghatósága alá tartozó szerv működésére, ezáltal nincs lehetősége a kézbesítés kapcsán a Ve. alapelvei érvényesülésének vizsgálatára, számonkérésére sem. Ily módon az NVB a határozatában alappal állapította meg, hogy az NVI nem sértette meg a kifogásban ezzel összefüggésben megjelölt Ve. rendelkezéseket.

[32] Nem osztja a Kúria azt a kérelmezői érvelést sem, hogy az NVB polgári jogi felelősségi szempontból vizsgálta volna az NVI eljárását. A Magyar Posta Zrt. gondos kiválasztásával kapcsolatos határozati értékelés nem jelenti azt, és nem is lehet úgy érteni, hogy polgári jogi felelősség szempontjából ítélte meg az NVB az NVI eljárását. A határozat pontosan és helyesen idézi a szavazási levélcsomag feladása kapcsán az NVI részéről követendő szabályrendszert, aminek az NVI magatartása megfelelt. Egyetért a Kúria az NVI észrevételében kifejtett azon állásponttal, hogy a kérelmező összemossa az NVI konkrét jogszabályban előírt kötelezettség teljesítése iránti felelősségét az objektív intézményvédelmi kötelezettséggel.

[33] Nem értelmezhető az NVI eljárásának megítélésekor a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben említett Ctv. alkalmazása kapcsán keletkezett BDT sem, így annak vizsgálatát a Kúria mellőzte. Téves az az álláspontja is, hogy az NVB nem bírálta el teljeskörűen a kifogást. A kifogás az NVI szavazási levélcsomagok kézbesítése kapcsán, kifejezetten az NVI felelősségének a megállapítását kérte, (kifogás 5. pont második bekezdés), nem pedig absztrakt, az elkövető személyétől független jogszabálysértés megállapítását, így nem volt helye a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásának.

[34] Miután jogsértés az NVI eljárása kapcsán nem volt megállapítható, a szerb postai kézbesítés szabályai megszegésének megítélése pedig nem tartozik az NVB hatáskörébe, ezért helytállóan járt el az NVB mikor a kifogást elutasította.  Emiatt nem kerülhetett sor a Beadványozó bizonyítékainak értékelésére sem, hiszen a nyilatkozatok tartalma nem hatott ki, nem befolyásolta az NVI eljárás szabályszerűségének megítélését. A nyilatkozatok kizárólag azt tanúsíthatták volna, hogy nem a Szerb Posta kézbesítette a nyilatkozók részére a küldeményeket, amely nem hozható összefüggésbe az NVI eljárásával, ezért azok értékelésétől jogszerűen tekintett el az NVB. Éppen ezért a jelen ügyben nincs jelentősége a kérelmező által hivatkozott NVI sajtóközleménynek sem.

[35] A kérelmező által a Ve. 277. § (1) bekezdése kapcsán kifejtett értelmezés a szabályozás olyan mértékű kitágítását valósítaná meg, ami már nem jogértelmezési, hanem contra legem jogalkalmazási, tulajdonképpen jogalkotási tevékenységet jelentene, amire sem az NVB, sem pedig a Kúria nem jogosult.

[36] Mindezekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[37] Az NVI teljesíti a Ve. 277. § (1) bekezdésében írt, szavazási levélcsomag megküldési kötelezettségét, mikor a levélküldeményeket átadja a Magyar Posta Zrt. részére megküldésre. Nem köteles követni a küldemények sorsát, és kutatni, hogy azokat a címzetteknek szabályszerűen kézbesítették-e.

Záró rész

[38] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

[39] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdés szerint megállapított 10.000 Ft összegű felülvizsgálati illeték, a kérelmező Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja szerinti személyes illetékmentessége folytán a Kp. 35. § (1) bekezdése, a Pp. 101. § (1) bekezdése és a 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.

[40] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. március 28.

dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke
dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró
dr. Hajnal Péter s.k. bíró