Kvk.I.39.353/2022/8. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.353/2022/8.

A tanács tagjai:

Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

A kérelmező: Párbeszéd Magyarországért Párt (…)

A kérelmező képviselője: Dr. Tordai Csaba ügyvéd (…)

Az ügy tárgya: a Nemzeti Választási Bizottság választási ügyben hozott 185/2022. számú határozatának bírósági felülvizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 185/2022. számú határozatát helybenhagyja.

A közigazgatási nemperes eljárási illeték az állam terhén marad.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A … (….; a továbbiakban: beadványozó) az általa működtetett … elnevezésű országos lineáris médiaszolgáltatásában az arra jogosultak részére országos népszavazási politikai reklámok és országgyűlési képviselők választásához kapcsolódó politikai reklámok közzétételét biztosítja akként, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 54/2022. számú határozata alapján a 2022. április 3. napjára kitűzött népszavazás kampányidőszakában a Kormány és az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok egyenként 18 perc 45 másodperc időtartamban jogosultak közzétenni politikai reklámjukat, míg az NVB 126/2022. számú határozata alapján a pártlistát állító jelölő szervezetek politikai reklámjának közzétételére a 2022. évi országgyűlési választások kampányidőszakában pártlistánként 39 perc 10 másodperc áll rendelkezésre.

[2] A Magyar Szocialista Párt (a továbbiakban: MSZP), a Demokratikus Koalíció (a továbbiakban: DK), a Jobbik Magyarországért Mozgalom (a továbbiakban: Jobbik), a kérelmező és az LMP – Magyarország Zöld Pártja (a továbbiakban: LMP) országos népszavazáshoz kapcsolódó politikai reklámot rendeltek meg a beadványozótól. A beadványozó részére a kérelmező 2022. március 8. napján juttatta el a reklámfilmjét, amely 2022. március 11. és 20. között kerül sugárzásra, minden nap, mindhárom idősávban; az LMP 2022. március 1. napján juttatta el reklámfilmjét, amely 2022. március 12. és 23. között kerül sugárzásra minden nap, mindhárom idősávban; a Jobbik 2022. március 1. napján juttatta el a reklámfilmet, amely 2022. március 21. és április 2. között kerül sugárzásra minden nap, mindhárom idősávban; a DK 2022. március 2. napján juttatta el a reklámfilmet, amely 2022. március 24. és április 2. között kerül sugárzásra minden nap, mindhárom idősávban.

[3] A beadványozó 2022. március 17. napján 22 óra 15 perckor kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 151. §-a és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 79. § (4) bekezdése alapján az MSZP, a DK, a Jobbik, a kérelmező és az LMP jogszabálysértő tevékenysége miatt. Kifogásában előadta, hogy az országgyűlési képviselők választásához és az országos népszavazáshoz kapcsolódó politikai reklámokat az arra jogosultaktól befogadja, ugyanakkor a politikai reklámfilmek megrendelésekor a reklámozó köteles megjelölni, hogy a megrendelés az országos népszavazási vagy az országgyűlési képviselők választásához kapcsolódó politikai reklám közzétételére vonatkozik. A Ve. 209. § (2) bekezdésére figyelemmel tájékoztatta az NVB-t a [2] bekezdésben megjelölt politikai reklámok megrendelési és közzétételi adatairól, továbbá előadta, hogy megítélése szerint az MSZP, a DK, a Jobbik, a kérelmező és az LMP országos népszavazáshoz kapcsolódó politikai reklámként az országgyűlési választáshoz kapcsolódó politikai reklámok közzétételét rendelte meg az országos népszavazáshoz kapcsolódó politikai reklámok részére fenntartott időkeret terhére. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 32. § (3) bekezdése alapján - amely szerint „A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel. Amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.” - kifejtette, hogy eleget tesz törvényi kötelezettségének és közzéteszi a jogosultak által országos népszavazáshoz kapcsolódó politikai reklámként megjelölt és megrendelt, de tartalmában és üzenetében az országgyűlési választáshoz kapcsolódó politikai reklámokat, azonban álláspontja szerint az MSZP, a DK, a Jobbik, a kérelmező és az LMP eljárása sértheti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Bizonyítékként csatolta a DK, a Jobbik, a kérelmező és az LMP reklámfilmjeit, azok közzétételéről szóló megrendelőket és a megrendelő mellékletét képező „Videókísérő lap” elnevezésű dokumentumot.

Az NVB határozata

[4] Az NVB a 2022. március 21. napján meghozott 185/2022. számú határozatában (a továbbiakban: NVB határozat) a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy a DK, a Jobbik, a kérelmező és az LMP megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét azzal, hogy országos népszavazási politikai reklámként olyan politikai reklám közzétételét kérte beadványozótól, amely tartalmában az országgyűlési képviselők választásához kapcsolódik, egyúttal a jogsértőket eltiltotta a további jogsértéstől. Az MSZP vonatkozásában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

[5] Az NVB a kifogás benyújtásának határidejére a Ve. 209. §-ának a folyamatos jogsértésre irányadó (2) bekezdésében foglalt rendelkezését alkalmazta. Megállapította, hogy a kérelmező és az LMP tekintetében a kifogás benyújtásának idején is folyik a sérelmezett politikai reklámok közzététele, így a kifogás benyújtása határidőben történt. A Jobbik és a DK vonatkozásában rögzítette, hogy a közzététel 2022. március 21-én és 24-én kezdődik, így szintén megtartott a jogorvoslati határidő, ugyanis a beadványozónak az Nsztv. 1. § (1) bekezdése és a Ve. 147/F. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 147/A § (6) bekezdése miatt - mivel bizonyított, hogy e két párt benyújtotta politikai reklámja közzétételére vonatkozó megrendelését - a kifogás benyújtásának időpontjában is fennálló kötelezettsége van e politikai reklámok közzétételére.   

[6] Az NVB a határozat indokolásában jelen ügy szempontjából fontos körülményként rögzítette, hogy 2022. április 3. napján, az országgyűlési képviselők általános választásának napján, a Kormány által kezdeményezett négy kérdésben országos népszavazás megtartására is sor kerül, az Nsztv. 65. § (2) bekezdése alapján úgynevezett közös eljárásban. A közös eljárásról az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXVII. törvény (Módtv.) folytán a Ve. is rendelkezik, de annak a választási kampányra vonatkozó VIII. fejezetét a módosítás nem érintette, így a politikai reklám közzétételére jogosult alanyi kör, továbbá a politikai reklám tartalma nem mutat azonosságot az országos népszavazáshoz és az országgyűlési választáshoz kapcsolódó politikai reklámok esetén. Az NVB a becsatolt videofájlok és a megrendelőlapok alapján megállapította, hogy alapos volt a kifogás állítása azzal kapcsolatban, hogy a kérelmező, a Jobbik, az LMP és a DK népszavazási politikai reklám jogcímén valójában az országgyűlési választással kapcsolatos politikai reklám közzétételére kötelezte a beadványozót, mint médiaszolgáltatót. E szervezetek formálisan eleget tettek ugyan az Nsztv. 1. § (1) bekezdése és a Ve. 147/F. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó 147/A. §-ban írt követelményeknek, valamint az Nsztv. 69. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mivel az Nsztv. 69. § (1) bekezdése és az NVB 54/2022. számú határozata alapján jogosultak népszavazási politikai reklám közzétételére, erre vonatkozó igényüket időben bejelentették és a reklámfilmet időben a beadványozó rendelkezésére bocsátották, azt feliratozták, nyilatkoztak arról, hogy milyen időtartamban, milyen napon és milyen idősávban kérik annak közzétételét, azonban azzal, hogy tudatosan, az országos népszavazáshoz kapcsolódó megrendelésként tüntették fel a tartalmában az országgyűlési választáshoz kapcsolódó reklámjukat, megvalósult a Ve. 2. § (1) bekezdésének sérelmét jelentő joggal való visszaélés, mivel a népszavazáshoz kötődő politikai reklám közzétételének jogát nem annak céljával összhangban használták.

[7] Az NVB a határozat indokolásában az MSZP vonatkozásában rámutatott, hogy a beadványozó bizonyítékot nem csatolt, ezért a Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást az MSZP jogsértése tekintetében érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.

A bírósági felülvizsgálati kérelem és a beadványozó nyilatkozata

[8] A kérelmező a 2022. március 24. napján 15 óra 36 perckor elektronikus úton benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának a Ve. 231. § (5) bekezdés a) [helyesen: b)] pontja alapján történő megváltoztatását, a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. A bírósági felülvizsgálati kérelem indokaként előadta, hogy a beadványozó politikai reklám közzétételének megrendelése miatt nyújtotta be a kifogást, illetve a támadott határozat is amiatt marasztalta el a kérelmezőt, hogy „politikai reklám közzétételét kérte”. Rámutatott, hogy a beadványozó a kifogásában maga hivatkozott arra, hogy a jelölő szervezetek mikor juttatták el hozzá a reklámfilmeket (a Jobbik és az LMP 2022. március 1-jén, a DK 2022. március 2-án, a kérelmező 2022. március 8-án). Álláspontja szerint a reklám közzétételének kérése, illetve annak megrendelése nem folyamatos, hanem egyszeri mozzanat, a megrendelés, illetve a kérés megküldésében áll, azzal befejezetté válik, így a jogorvoslati határidő a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján az egyes jelölő szervezetek vonatkozásában 2022. március 4-én, 5-én, illetve 11-én lejárt. Hangsúlyozta, hogy erre figyelemmel a beadványozó 2022. március 18. napján előterjesztettnek minősülő kifogása elkésett, így azt a Ve. 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. Megjegyezte, hogy a reklámok tartalmát a beadványozó a reklámfilmek hozzá történő eljuttatásakor megismerte, így minden adott volt számára ahhoz, hogy ha azok megrendelésével kapcsolatban aggálya van, akkor a Ve. 209. § (1) bekezdése szerinti határidőben jogorvoslati kérelmet terjesszen elő.

[9] A kérelmező előadta, hogy azt értelemszerűnek tartja, hogy egy politikai reklám lineáris médiaszolgáltatásban való közzététele miatt annak közzétételétől kezdődően a Ve. 209. § (1) bekezdése szerinti három napon belül van helye kifogás előterjesztésének, ugyanakkor jelen esetben nem a közzététel, hanem a közzététel megrendelése miatt nyújtotta be a beadványozó a kifogását, így az elkésett, ezáltal az NVB határozat a Ve. 209. § (1) bekezdésébe és 215. § b) pontjába ütközik.

[10] A Kúria a 2-5. sorszámú végzéseivel tájékoztatta a beadványozót, a DK-t, a Jobbikot és az LMP-t arról, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozóan - jogi képviselővel eljárva - nyilatkozatot tehetnek. A beadványozó a rendelkezésre álló határidőben előterjesztette nyilatkozatát, míg az érintett jelölő szervezetek nyilatkozatot nem tettek.

[11] A beadványozó jogi képviselővel eljárva előterjesztett nyilatkozatában előadta, hogy a politikai reklám közzétételére létrejövő jogviszony folyamatos, amely a reklám megrendelésével kezdődik, és vagy annak visszautasításával, vagy a politikai reklámok közzétételének befejeztével zárul. Rámutatott arra, hogy a tárgyi ügyben a megrendelt politikai reklámok közzététele még nem fejeződött be, így a kifogás elkésettsége fogalmilag kizárt. Hangsúlyozta, hogy a jogorvoslati határidő kezdete nem a sérelmezett tevékenység kezdő időpontja, hanem az az utolsó időpont, amikor a sérelmezett állapot még fennáll.   

A Kúria döntése és jogi indokai

[12] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme - a következők szerint - nem alapos.

[13] A Ve. 222-225. §-ai tartalmazzák a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtására vonatkozó alapvető szabályokat. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet benyújtani. A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelemben eljárásjogi jogszabálysértésre, a kifogás elkésettségére hivatkozott, ezért a Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a támadott NVB határozatot - a bírósági felülvizsgálati kérelem kereteire tekintettel - kizárólag ezen eljárásjogi szempontból vizsgálta felül, a reklámok tartalmi minősítését nem kellett vizsgálni. A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a beadványozó határidőben terjesztette-e elő a kifogását, vagy a kérelmező által kifejtett szempontokra figyelemmel az elkésett.

[14] Az Alkotmánybíróság a IV/647/2022. számú ügyben hozott határozatában a Ve. kifogás benyújtásának határidejére vonatkozó 209. §-a rendelkezéseinek a Kúria által - eltérő tényállás mellett, sajtótermék megjelenésével összefüggésben - kifejtett értelmezése tekintetében rögzítette, hogy a Kúria a Ve.-ben foglalt követelményeken túlmenően további feltételeket nem állapíthat meg, a jogalkalmazó nem írhatja felül a jogszabály tartalmát. Rámutatott továbbá arra, hogy a kifogás a Ve. vizsgált szabályozásában hatékony jogorvoslat, így az ügyben eldöntendő eljárási szakjogi kérdés hátterében ott áll a jogorvoslathoz való alapjog is, ezáltal a törvényértelmezés során tekintettel kell lenni a hatékony jogorvoslathoz való alapjog érvényesíthetőségére is. Az Alkotmánybíróság által kifejtett ezen alapvetéseket a Kúria jelen eljárásban is irányadónak tartotta.

[15] A Ve. 147/A. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató a jelölő szervezet által megjelölt napon és idősávban köteles a politikai reklámot közzétenni. E közzétételi kötelezettség a Ve. 147/A. § (6) bekezdése értelmében akkor terheli a médiaszolgáltatót, ha a jelölő szervezet legkésőbb a közzétételt megelőző harmadik napon átadja az általa készített politikai reklámot. E rendelkezéseket az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint - amely a hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részének az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel való alkalmazását írja elő - alkalmazni kell az országos népszavazáshoz kapcsolódó politikai reklámra is. Az Mttv. 32. § (3) bekezdésének utolsó mondata („Amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.”) szintén előírja a politikai reklámra vonatkozó közzétételi kötelezettséget.

[16] A Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a beadványozó a kifogást - a kérelmező hivatkozásával szemben - nem a politikai reklám közzétételének megrendelése miatt, hanem a kifogás tárgyában megjelöltek szerint „a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlás körében” nyújtotta be. A kifogásban ismertette a politikai reklám közzétételének rendjét, így a politikai reklám közzétételére rendelkezésre álló időtartam meghatározását, a vitatott politikai reklámok közzétételére vonatkozó megrendelések adatait, a törvényi rendelkezésből eredő közzétételi kötelezettséget, a konkrét esetben az általa tapasztalt - megítélése szerint fennálló - eltérést a politikai reklám megrendelése (országos népszavazáshoz kapcsolódó politikai reklám) és tényleges tartalma (választáshoz kapcsolódó politikai reklám) között, végül rögzítette, hogy álláspontja szerint „Ez az eljárás” sértheti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, azaz a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. A beadványozó tehát a kifogásban - annak ellenére, hogy nevesítette a politikai reklámok közzétételének a megrendelését, a megrendelés adatait és a politikai reklámfilmek részére történő eljuttatásának a dátumát - nem egy mozzanatra, hanem „eljárásra”, azaz a politikai reklám közzétételének a folyamatára utalt. Az NVB tehát a kifogást a tartalmának megfelelően egy folyamatos tevékenységként vizsgálta, és ennek megfelelően a jogorvoslati határidőre helyesen alkalmazta a Ve. 209. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést.

[17] A Kúria kiemeli, hogy a politikai reklám közzététele - az arra vonatkozóan fennálló közzétételi kötelezettség folytán - egy folyamat, amelyben a közzététel kérése (a megrendelés) és a közzététel teljesítése egymással szerves egységet képez, ugyanannak a folyamatnak - a politikai reklám közzétételének - összefüggő részelemei. Mivel a politikai reklám megrendelése a beadványozó számára közzétételi kötelezettséget keletkeztet, így a folyamat a politikai reklám közzétételével válik befejezetté. Ennélfogva a kérelmező téves értelmezés mentén fejtette ki, hogy a politikai reklám közzétételének kérésével, annak megrendelésével valósul meg a jogszabálysértés, ami egyszeri mozzanattal befejezetté válik.

[18] A Ve. 209. § (1) bekezdése egy adott cselekménnyel elkövetett jogszabálysértés esetére irányadó jogorvoslati határidő számítására vonatkozó szabályokat tartalmazza, így annak, valamint azzal összefüggésben a Ve. 215. § b) pontjának a megsértésére - az előzőekben kifejtettek szerint - alaptalanul hivatkozott a kérelmező. A folyamatosan fennálló tevékenység esetére a Ve. 209. § (2) bekezdése szerinti jogorvoslati határidő számítás érvényesül, amely alapján az elkésettség nem áll fenn, a beadványozó - miként azt jelen eljárás során tett írásbeli nyilatkozatában is kifejtette - határidőben benyújtotta a kifogását. Azáltal, hogy a kifogás tárgyát képező jogszabálysértésre a Ve. 209. § (2) bekezdése az irányadó, jelen ügy tényállása kapcsán a politikai reklám lineáris médiaszolgáltatásban való közzététele miatt annak közzétételétől kezdődő határidő számításra és a Ve. 209. § (1) bekezdésének ekként való alkalmazására is alaptalanul hivatkozott a kérelmező. A kérelmező ez utóbbi érvelése tekintetében a Kúria egyébiránt megjegyzi, hogy a Ve. 209. § (1) bekezdése nem is utal a közzététel kezdetére, hanem a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől rendeli a kifogás benyújtására nyitva álló határidő számítását.

[19] A fentiekre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát - a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján - helybenhagyta.

A döntés elvi tartalma

[20] A politikai reklám közzétételének megrendelése és a törvényi kötelezettség folytán teljesített közzététel a közzétett politikai reklámmal megvalósuló jogsértés tekintetében nem különíthető el egymástól, ezáltal olyan folyamatosan fennálló tevékenységet eredményeznek, amely tekintetében a jogorvoslati határidőre a Ve. 209. § (2) bekezdésének a rendelkezése alkalmazandó. A jogorvoslati határidőnek a közzététel megrendelésétől való számítása a hatékony jogorvoslathoz való alapjog érvényesíthetőségét korlátozná.

Záró rész

[21] A Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdésében, 229. § (1) és (2) bekezdésében, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (5) bekezdésében, 151. § (1) bekezdésében és 157. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel közigazgatási nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, tárgyaláson kívül bírálta el.

[22] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. § (1) bekezdés s) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 45/A. § (5) bekezdésében meghatározott 10.000 (tízezer) forint összegű közigazgatási nemperes eljárási illeték - a kérelmezőt az Itv. 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján, az Itv. 5. § (2) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati kérelemben megtett nyilatkozatra figyelemmel megillető teljes személyes illetékmentességre - a Kp. 35. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (6) bekezdése alapján az állam terhén marad.  

[23] A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. március 28.

Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke sk.,
Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró sk.,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró sk.