Kvk.I.39.275/2022/4. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.I.39.275/2022/4.

A tanács tagjai:

dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,
dr. Hajnal Péter bíró

A kérelmező: Tóth Endre (…)

Képviselője: dr. Halász Árpád Ügyvédi Iroda (…..)

Érintett: Papp Zoltán (…)

Képviselője: dr. Bíró Norbert Tibor egyéni ügyvéd (…)

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat

A felülvizsgált jogerős határozat: a Fővárosi Választási Bizottság 6/2022.(III.03.) FVB határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Választási Bizottság 6/2022.(III.03.) FVB számú határozatát az indokolás pontosításával helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Budapest 18. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán a 6/2022. (II.25.) számú határozatával nyilvántartásba vette a Budapest 18. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületének egyéni képviselőjelöltjeként a Megoldás Mozgalom jelölő szervezet jelöltjét, Papp Zoltánt (a továbbiakban: Jelölt).

[2] Kérelmező fellebbezéssel támadta ezen határozatot, arra hivatkozással, hogy annak meghozatala során az OEVB nem győződött meg arról, hogy az ellenőrzést végző választási iroda megfelelően értékelte-e az ajánlások jogszerűségét.

A Fővárosi Választási Bizottság határozata

[3] A fellebbezést a Fővárosi Választási Bizottság (a továbbiakban. FVB) a 6/2022.(III.03.) számú határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolása szerint 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon. Az érintettség követelménye fogalmilag a fellebbezés kapcsán is ugyanazt jelenti, mint a bírósági felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában, melyek esetében széleskörű kúriai és AB gyakorlat alakult ki. A Kúria döntéshozatali gyakorlata során nem értékelte önmagában az érintettség igazolásának azt a tényt, hogy a bírósági felülvizsgálat benyújtója az  volt, akinek a kifogását elutasították. A Kvk.III.37.182/2014/3. számú végzésében megállapította, hogy a „(...) a természetes személy kérelmező kérelmében nem hivatkozott az üggyel kapcsolatos érintettségére, illetőleg nem jelölt meg olyan körülményt, amely alapján érintettségére következtetni lehetett volna. A kérelmező érintettségére a rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan semmilyen adat nem utal. Ezek alapján a Kúria megállapította, hogy a kérelmező nem igazolta jogorvoslati jogosultságát.” Ezt az álláspontot az Alkotmánybíróság is megerősítette 3296/2014. (XI. 11.) AB végzésében, amely szerint „a Ve. jogorvoslati rendszerében, a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges érintettséget előíró szabályozás értelmetlenné válna és kiüresedne, ha bárki, aki a Ve. szerinti kifogássál él vagy fellebbezést nyújt be, erre a tényre hivatkozva mintegy automatikusan megszerezné a szükséges érintettséget.” (ABH 2014, 2838). A Kúria további határozataiban is kifejtette, hogy ha a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében az érintettségére nem hivatkozott, nem jelölt meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből az érintettségére következtethetni lehetett volna, és ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem volt megállapítható, akkor a felülvizsgálati kérelmet a bíróságnak érdemi vizsgálat nélkül vissza kell utasítani (Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2.).

[4] Az FVB határozatát a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. § (1), 223. § (3) és 224. § (3) bekezdésére alapította. Hivatkozott arra, hogy a fellebbezést azért kellett a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjának megfelelően érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, mert nem tartalmazta a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[5] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az FVB határozatának akkénti megváltoztatását kérte, hogy kerüljön sor a Jelölt nyilvántartásba vételének elutasítására. Hivatkozott arra, hogy az FVB határozata nem tartalmazza a Ve. 46. § d) pont dd) alpontban foglalt tartalmi elemeket, a Jelölt nyilvántartásba vételéről szóló elsőfokú határozat nem felel meg az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. tv. 6. §-ának, sérti továbbá a Ve. 122. §-át, 125. – 127. §§-ban foglaltakat.

[6] A továbbiakban önmagára, mint az OEVB 1/2022.(II.15.) határozatával a Budapest 18. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben nyilvántartásba vett jelöltre hivatkozva adta elő, hogy álláspontja szerint miért jogszabálysértő az FVB határozata, miért kellett volna fellebbezését érdemben elbírálni.  Kérelmének [27] pontjában kitért arra, hogy érintettségét a az előadottakkal igazolta.

[7] Indokai között hivatkozott arra, hogy a Jelölt nyilvántartásba vétele során a Választási Iroda nem megfelelően tett eleget a Ve. 125. § (5) bekezdésében foglalt ellenőrzési kötelezettségének. Amennyiben az ellenőrzést megfelelően elvégezte volna, úgy az érvényes ajánlások száma nem érte volna el a nyilvántartásba vételhez szükséges ötszáz darabot. Egyébként a nyilvántartásba vételre vonatkozó határozat az érvényesnek elfogadott ajánlások számát sem tartalmazza.

[8] Az FVB másodfokú határozata kapcsán előadta, hogy fellebbezése tartalmazta a Ve. 224. § (3) bekezdése által előírt elemeket. A Ve. 221. § (1) bekezdés kapcsán arra hivatkozott, hogy a Ve. 135. § (1) bekezdésen alapuló, a Nemzeti Választási Iroda által vezetett közhiteles jelölti nyilvántartás alapján a választási szervek számára köztudomású, hogy a kérelmező, mint jelölt az ügyben érintett természetes személy. A mögöttes szabályként alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 112. § alapján a közhiteles nyilvántartás adatainak igazolására nem kötelezhető a kérelmező.  Megjegyezte, hogy az FVB nem is a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjára alapította másodfokú határozatát.

[9] A Kúria 2. számú végzésével tájékoztatta a Jelöltet arról, hogy – jogi képviselővel eljárva - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) Ve. 228. § folytán alkalmazandó 157. § (13), és 2. § (6) bekezdése értelmében 2022. március 9. napján 11.00 óráig nyilatkozatot tehet a felülvizsgálati kérelemre. A Jelölt a határidőben előterjesztett nyilatkozatában a nyilvántartásba vétel körülményeire, jogszabálysértés hiányára hivatkozva kérte az FVB határozatának helybenhagyását.  

A Kúria döntése és jogi indokai

[10] A kérelmező felülvizsgálati kérelme nagyobb részben nem alapos.

[11] A kérdés összefüggésére tekintettel a Kúria együttesen vizsgálta a kérelmező Ve. 221. § (1) és 222. § (1) bekezdés szerinti érintettségét.

[12] A Ve. 2018. szeptember 1. napjától hatályos 221. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be. A Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. 

[13] A Ve. szabályozásának megváltozása következtében már nem csupán a Ve. 222. § szerinti bírósági felülvizsgálat során, hanem a fellebbezés benyújtására is csak az adott ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. Az érintettség jogintézménye mindkét jogorvoslati típus esetén azonos tartalommal bír. A Kúria az Alkotmánybíróság 3081/2014.(IV.01.) döntésére is figyelemmel már a választási ügyek minden típusára nézve megfogalmazta, hogy az érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire, azaz az érintettség kimutatható, közvetlen és nyilvánvaló (pl. Kvk.II.37.111/2014.2., Kvk.I.37.493/2014/3., Kvk.III.37.182/2014/3., Kvk.IV.37.196/2014/2., Kvk.I.37.439/2014/2., Kvk.V.37.489/2014/2., Kvk.V.37.985/2019/6., Kvk.VI.38.250/2019/4. számú végzés).  A Kúria a Kvk.I.37.513/2019/2. számú végzés [15] és [16] pontjában fogalmazta meg az egyedi elbírálás követelményét, azt, hogy az adott ügyben való érintettséget mindig esetről esetre kell eldöntenie a jogorvoslati kérelmet elbíráló szervnek.

[14] Végzéseiben a Kúria azt a követelményt is megfogalmazta, hogy a jogorvoslati kérelem előterjesztője az ügyben való érintettségét a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg igazolja.   Az ő kötelezettsége, hogy az érintettségét alátámasztó bizonyítékokat rendelkezésre bocsássa, azt helyette - jogszabályi lehetőség hiányában - sem a Választási Bizottság, sem a bíróság nem pótolhatja (Kvk.V.37.985/2019/6. számú végzés). Az érintettség kérdésében nincs lehetőség hivatalbóli bizonyításra, a valószínűsítés hiányának következményeit a kérelmező viseli  (FVB határozatában megjelölt Kvk.III.37.182/2014/3. számú végzés).

[15] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdés a) pontja alapján a Ve. 228. § (2) bekezdés szerinti eljárásra a Kp. szabályai az irányadók. A választási ügyekben is értelemszerűen, a sommás eljárás keretei között alkalmazandóak tehát a Kp. bizonyításra vonatkozó normái. A Kp. 78. § (1) bekezdése előírja, hogy a bizonyításra a polgári perrendtartás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Így nincs eljárási akadály a Pp. kérelmező által hivatkozott, igazolást nem igénylő adatokra vonatkozó 112. §-ának alkalmazása előtt: A bíróság nem kérheti a féltől olyan azonosító vagy egyéb adat igazolását, amelyet az érintett szerv az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírt kötelezettsége alapján közzétett, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak kell tartalmaznia. E rendelkezést a természetes és nem természetes személy e törvény szerinti azonosító adatainak közlése esetén is alkalmazni kell.

[16] Hivatkozása során kérelmező figyelmen kívül hagyta, hogy a Pp. ezen rendelkezése az adat igazolása alól mentesíti a felet, de az alól már nem, hogy ne is hivatkozzon erre a jogszabály által rendszeresített közhiteles nyilvántartásban szereplő, érintettségét igazoló adatra, azaz jelölti minőségére.  A szükséges adatot a Pp. alapján is közölnie kell az arra hivatkozó félnek. Ez az elvárás összhangban áll a választási ügyekben kialakult gyakorlattal. Mint azt az előzőekben már felidézte a Kúria, a kérelmezőt érintettségének valószínűsítése terheli. Ennek a követelménynek pedig azon adatokra történő utalással tehet eleget, amelyek legalább is valószínűsítik, hogy a választási ügy, a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira.

[17] Felülvizsgálati kérelmében kérelmező eleget tett az érintettségét igazoló, az általa relevánsnak tekintett Pp. 112. § szerinti adat-szolgáltatási kötelezettségének akkor, amikor előadta, hogy az OEVB 1/2022.(II.15.) határozatával a Budapest 18. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben nyilvántartásba vett jelölt. Jelöltként tehát maga is ugyanazon választókerületben lett nyilvántartásba véve, mint a Jelölt, jogi helyzetére a választó kerületi jelölek száma pedig nyilvánvaló kihatással van, előadásai – a további feltétel fennállása esetén – érdemben vizsgálhatók lennének. A Ve. 222. § (1) bekezdésen alapuló érintettség elfogadásához azonban nem csupán az OEVB határozata tekintetében, hanem az FVB határozata vonatkozásában is fenn kell állni az érintettségnek. Mivel megállapítható, hogy az FVB határozatához vezető fellebbezést kérelmező terjesztette elő, érintettségét a Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdés körében teljeskörűen elfogadta.

[18] Az is megállapítható azonban, hogy akkor, amikor az OEVB-nek a Jelölt nyilvántartásba vételéről rendelkező határozatát támadta, kérelmező semmilyen adatot nem közölt érintettségéről. A fellebbezésben a következőképpen határozta meg önmagát: „Alulírott Tóth Endre  … (születési adatok, lakcím, kézbesítési cím) … kérelmező …”. Ennek alapján pedig az FVB helytállóan következtetett arra, hogy a kérelmező semmilyen formában nem igazolta érintettségét, amely esetben a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye.

[19] A Ve. 231. § (1) bekezdés szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a) nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be, … d) nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.

[20] Felülvizsgálati kérelmében kérelmező hivatkozott arra is, hogy az FVB nem a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontjára alapította másodfokú határozatát, a d) pontban megjelölt Ve. 224.§ (3) bekezdés szerinti tartalmi követelményeknek pedig eleget tett. Az FVB határozat indokolásából megállapítható, hogy az FVB döntését kérelmező érintettségének hiányára alapította, a Ve. 224.§ (3) bekezdés szerinti követelményekre – a kérelem alapját képező jogszabálysértés, a kérelem benyújtójának lakcímére és személyének azonosítására vonatkozó adatok – nem tett megállapítást. Ez azonban nem változtatja meg az alapul szolgáló tényállást: a fellebbezés benyújtásakor kérelmező nem igazolta érintettségét, mely esetben a Ve. 231.§ (1) bekezdés a) pontja alapján is érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani a fellebbezést.

[21] Mindezekre tekintettel a Kúria az FVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján, az indokolás pontosításával helybenhagyta. A helybenhagyásra tekintettel a Kúria nem vizsgálta a kérelmezőnek és a Jelöltnek a Jelölt nyilvántartásba vételi körülményeivel kapcsolatban előadott indokait.

A döntés elvi tartalma

[22] A kérelmező érintettsége akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire, azaz az érintettség kimutatható, közvetlen és nyilvánvaló.

[23] A jogorvoslati kérelemben a jelölti státuszon alapuló érintettségre akkor is hivatkoznia kell a kérelmezőnek, ha azt egyébként tartalmazza a Nemzeti Választási Iroda által vezetett jelölti nyilvántartás. 

Záró rész

[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

[25] A felülvizsgálati kérelem nem alapos, ezért a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdés szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási illeték viselésére köteles a kérelmező a Ve. 228.§ (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630.§ (5) bekezdés, valamint a Kp. 35.§ (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 101.§ (1) bekezdésében, 102.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

[26] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. március 9.

dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke
Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró
dr. Hajnal Péter bíró