A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.39.245/2022/3.
A tanács tagjai:
dr. Hajnal Péter a tanács elnöke
Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró
A kérelmező: dr. Harangozó Tamás Attila (…)
Képviselője: Litresits Ügyvédi Iroda (…)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2022. február 25. napján kelt 97/2022. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 97/2022. számú határozatát részben eltérő indokolással helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, Horváth István, a 2022. évi országgyűlési képviselő-választáson a választókerületben ismételten a FIDESZ-KDNP egyéni képviselőjelöltje (a továbbiakban: Jelölt). A Jelölt a Klebelsberg Központ elnökének társaságában 2022. február 15-én digitális eszközök ünnepélyes átadásán vett részt. Az eszközök a Széchenyi Terv Plusz keretében indított „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt keretében lettek beszerezve és kiosztva. A rendezvényről a … internetes oldal is tájékoztatást adott. A Jelölt saját Facebook oldalán 2022. február 15-én, 18:32 órakor a következők szerint számolt be az eseményről: „Az országban elsőként a …i … Gimnázium 145 tanulójának és 10 tanárának adtuk ma át azokat a laptopokat, amelyek a tanulást, tanítást segítik. … iskoláiban további 400, a megyében pedig összesen több mint 1600 notebook átadása történik meg a következő hetekben. A laptopokat Magyarország Kormánya biztosítja a tanulóknak, tanároknak. Célunk, hogy a digitális oktatás mindenki számára elérhető legyen. Az országban összesen 560 ezer tanuló és 55 ezer pedagógus kap laptopot a 201 milliárd forint összegű projekt keretében. A pénzből az iskolák digitális felszereltségének fejlesztése is megvalósul. Magyarország előre megy, nem hátra!”. A Jelölt a Facebook bejegyzéshez három fényképfeltelt csatolt, amelyeken a háttérben a Széchényi Terv Plusz molinója látható, két képen előadás hallgatósága, egyen pedig laptopokat bemutató egészségügyi maszkban lévő személyek szerepelnek.
[2] Kérelmező, mint a Tolna megye 1. számú választókerületében induló, a Demokratikus Koalíció, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Momentum Mozgalom, Magyar Szocialista Párt, LMP- Magyarország Zöld Pártja és Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezetek közös egyéni jelöltje, 2022. február 17-én a Tolna Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) kifogást nyújtott be a Jelölttel szemben. Álláspontja szerint a Jelölt …i …Gimnáziumbéli tevékenysége és annak a Facebook oldalán való megjelenítése sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságára, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, továbbá a Ve. 208. §-a alapján (mint a választásra irányadó jogszabályként) alkalmazandó, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdését. Bizonyítékként megjelölte a kifogásban hivatkozott cikk internetes elérhetőségét, a Jelölt közösségi oldalának, illetve kifejezetten a február 15-i eseményről beszámoló bejegyzésének a linkjét. Hivatkozott arra, hogy a „Magyarország előre megy, nem hátra!” mondat kampányszlogen.
[3] Az OEVB a kifogást a 4/2022. (II. 20.) számú határozatában a Ve. 215. § c) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Indokolása szerint a Jelölt az eseményen országgyűlési képviselői minőségében és nem a 2022. évi országgyűlési választás képviselőjelöltjeként vett rész, továbbá kérelmező nem jelölt meg olyan jogszabályt, amely megalapozná az OEVB eljárását.
[4] A kérelmező fellebbezése alapján eljáró Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) megállapította, hogy a kifogással érintett személy és tevékenysége nem tartozik a Ve. 142. §-ának hatálya alá, a vélelmezett jogsértés vizsgálatára, így a kifogás elbírálására az OVB-nek volt hatásköre. Eltérő álláspontja miatt azonban nem vizsgálódott érdemben, ezért azt a másodfokú eljárás keretében, az NVB-nek kellett elvégezni. Az érdemi vizsgálat alapján az NVB a 2022. február 25. napján kelt 97/2022. számú határozatával az OVB határozatát megváltoztatta és a kifogást elutasította.
[5] Kitért arra, hogy az NVB előtt már több esetben volt szükség az egymással konkuráló jogviszonyok elemzésére, azaz annak vizsgálatára, hogy hogyan járhat el tevékenysége során az a jelenlegi országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, aki a folyó választási eljárásban egyben jelölt vagy jelöltként indulni szándékozó személy. Ekkor a tevékenység végzésének vizsgálata alapján dönthető el, hogy az adott személy eljárása kimeríti-e a kampánytevékenység fogalmát, vagy sem. Alkalmazandónak tartotta az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X. 30.) AB határozata, amelyben a testület visszautalt a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatra.
[6] A határozat indokolásának [30] pontja szerint az NVB megvizsgálta a rendelkezésére álló bizonyítékokat, így a … internetes újságcikkét és a Jelölt Facebook bejegyzését. Azok alapján megállapította, hogy a Jelölt az újságcikkben, mint a választókerület országgyűlési képviselője szerepel, a Facebook bejegyzésében ő maga nem utalt arra, hogy a folyó választási eljárásban jelöltként kíván indulni, jelölő szervezeteit nem említi, illetve azokhoz kötődő motívum, így például azoknak a választási eljárásban használt emblémája sem jelenik meg. A Jelölt az eseményen, mint a 2018. évi országgyűlési képviselők általános választásának a FIDESZ-KDNP jelöltjeként mandátumot szerzett képviselő vett részt.
[7] Az országgyűlési képviselők feladat- és hatáskörét vizsgálva az NVB megállapította, hogy azt egzakt módon sem jogszabály, sem az Alaptörvény nem határozza meg. Mindenképp ide sorolható azonban a választókerület érdekében végzett lobbi tevékenység, illetve a választókerület életének releváns eseményein való részvétel. A Jelöltnek, mint a kormányzó FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt 2018. évi választásokon mandátumot szerzett képviselőjének a Kormány projektjének végrehajtásában (eszközök átadásában) való részvétele önmagában nem kifogásolható. Figyelemmel azonban a folyó választási eljárásra, ahol a kérelmező által is bizonyítottan, a Jelölt ismét meg kívánja mérettetni magát, fontos figyelemmel lenni arra, hogy nevezett országgyűlési képviselőként végzett tevékenysége és a képviselőjelöltként folytatott kampánytevékenysége egymástól jól elkülöníthető legyen.
[8] Az NVB a bizonyítékok értékelése során az indokolás [34] pontjában a … cikkéről azt állapította meg, hogy abban nem szerepel jelölti vagy jelölő szervezeti szlogen, embléma vagy egyéb, a választási eljárással összefüggésbe hozható elem. A közösségi oldalon, ahol a Jelölt, mint országgyűlési képviselő szerepel, a hivatkozott bejegyzés nem utal jelölti minőségére, vagy az őt támogató jelölő szervezetekre. Az abban szereplő, „Magyarország előre megy, nem hátra” jelmondatot a kérelmező a kormánypártok szlogenjének nevezi, annak bizonyítására azonban, hogy ezt a folyó választási eljárásban jelölő szervezetként használják, nem utal és bizonyítékot sem hoz rá. Az is megállapítható, hogy a bizonyítékként megjelölt cikkben és bejegyzésben nincs olyan un. áthallásos megjegyzés, amely igazolná azt, hogy a Jelölt a 2018. évi választásokon elnyert képviselői minőségében végzett tevékenységét összefüggésbe kívánja hozni a folyó országgyűlési képviselőválasztással, és megjelenése valójában bujtatott jelölti kampánytevékenység lenne. Az NVB további indokolása szerint az ezzel ellentétes álláspont azt eredményezné, hogy az országgyűlési képviselő a választási kampány idején a következő Országgyűlés alakuló ülésig fennálló jogviszonya utolsó három hónapjában már semmilyen, e jogviszonyához kötődő tevekénységet nem folytathatna, amely által a közhivatal viseléséhez való jog gyakorlása is korlátozás alá eshetne.
[9] Kiemelte, hogy a Jelölt kifogásban sérelmezett, 2022. február 15-i tevékenysége nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, annak célzata nem a folyó választási eljárásban a választópolgári akarat befolyásolása volt, ennél fogva a kifogásban hivatkozott jogszabálysértések megállapítására nincs mód.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[10] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Kúria a kifogásban foglaltaknak helyt adva állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el Horváth Istvánt, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjelöltjét a további jogszabálysértéstől és a szándékos jogsértés miatt szabjon ki bírságot.
[11] Érintettségét arra alapította, hogy a Tolna Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága 2/2022. (II. 16.) OEVB határozata szerint jogerősen nyilvántartásba vett jelölt, így a választókerület területén elkövetett jogsértés kihat választási esélyeire és jogaira.
[12] Álláspontja szerint a Jelöltnek a digitális eszközök ünnepélyes átadásán való részvétele kampánytevékenység volt. Egyrészt maguknak a számítástechnikai eszközök egész országra kiterjedő kormányzati programban való megvalósítására a 2020 óta tartó COVID pandémiás időszakban, pont most a kampányidőszakban került sor, mint azt … EMMI köznevelésért felelős államtitkár úr alábbi Facebook bejegyzése - … - is igazolja. A programra a Jelöltnek ráhatása nem volt, ahhoz semmilyen módon nem kötődik aktív országgyűlési képviselői tevékenységén keresztül, amit egyébként az NVB sem állít. Ezért nem lehet irányadónak tekinteni egyébként az NVB által megjelölt 3257/2019. (X. 30.) AB határozatot: ott ugyanis a települési önkormányzati képviselő saját képviselői keretéből valósult meg a bemutatott beruházás. Másrészt az is igazolja az oktatási intézményben kifejtett kampánytevékenységet, hogy a sajtóhír és a facebook bejegyzés tanúsága szerint a Jelölt személyesen adta át a tanulóknak a számítástechnikai eszközöket. Ez a körülmény különösen alátámasztja a tevékenység kampányjellegét, és még nyilvánvalóbbá teszi annak jogellenességét. A Nkt. 24. § (3) bekezdése ugyanis nem csupán a választási kampánytevékenységet, hanem általánosságban minden politikai tevékenységet tilt a köznevelési intézményekben. Hivatkozott a Győri Ítélőtábla a Pk.I.25.629/2019/6. számú végzésére. A gyermekek választási ügyekben való érintettsége miatt maga az NVB is hozott már marasztaló határozatot (605/2018. számú döntés).
[13] Kérelmező hivatkozott arra is, hogy a Jelölt közösségi oldalán döntő mértékben kampánytevékenységet folytat, és ide töltötte fel az iskolai laptopátadásokról szóló bejegyzést. A felülvizsgálati kérelemében vitatta az NVB határozat [34] pontjának azon megállapítását, amely szerint nem bizonyított, hogy a „Magyarország előre megy, nem hátra” jelmondat a kormánypártok szlogenje lenne. Megadta a Jelölt Facebookján szereplő, választáshoz kapcsolódó felvételnek az elérhetőségét, amelyeken szerepel az „Előre menjünk, ne hátra” mondat. Ismertette azt a kormányfővel közös felvételhez kapcsolt közlést, amely szerint „A választási bizottság döntött: hivatalosan is országgyűlési képviselőjelöltté váltam. Köszönöm a támogatást, köszönöm a biztatást! Magyarország előre megy, nem hátra.”
[14] A Kúria 2. számú végzésével tájékoztatta a Jelöltet arról, hogy – jogi képviselővel eljárva - a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) Ve. 228. § folytán alkalmazandó 157. § (13), és 2. § (6) bekezdése értelmében 2022. március 2. napján 12.00 óráig nyilatkozatot tehet a felülvizsgálati kérelemre. A Jelölt nem élt a lehetőséggel.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A kérelmező felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[16] A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a kérelmező érintettségét elfogadta, a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta.
[17] A Ve. 225.§ lehetővé teszi a felülvizsgálati kérelemben új tényekre, új bizonyítékra való hivatkozást, azok csatolását. Így a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során eljárási okból nem zárta ki a felülvizsgálati kérelemben megjelölt linkeket, a Jelölt Facebook oldalán szereplő szlogeneket, azzal, hogy azok érdemi vizsgálatát a későbbiek szerint mellőzte.
[18] Kérelmező felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a számítástechnikai fejlesztés adott időpontra való rögzítése kampány célokat szolgál. Ez a hivatkozás azonban a kifogásnak nem volt tárgya, ott kérelmező még azt adta elő, hogy az esemény alkalmas annak közvetítésére, hogy a digitális eszközök beszerzése csak a jelenlegi kormány alatt érhető el. A késedelmes előterjesztés és a bizonyítatlanság következtében a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria ezt a kérdést érdemben nem vizsgálta.
[19] Kérelmező kifogásában akként hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti alapelvi sérelmekre, hogy azok mögötteseként az Nkt. 24.§ (3) bekezdését jelölte meg. Előadása alapján egzakt módon nem határozható meg, hogy az Nkt. 24.§ (3) bekezdése szerinti törvényi tényállás megvalósulása - A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. – kapcsán a Facebook megjelenésre a kérelmező a laptopok átadásakor történt választási alapelvi sérelmekhez kapcsolódó, azt igazoló eseményként hivatkozott, vagy pedig a közösségi oldal tartalmára nézve a Ve. alapelvi sérelmeinek önálló bekövetkezését kívánta előadni. Ezért a Kúria mindkét szempontból vizsgálta a közösségi oldalon történt megjelenést.
[20] A Jelöltnek a laptopok ünnepélyes átadásán való részvétele kapcsán a Kúria, szemben a felülvizsgálati kérelem előadásával, irányadónak tekintette az NVB határozatában is szereplő 3257/2019. (X. 30.) AB határozatot. Az kétségtelen, hogy az AB határozat a polgármesterek, vagy önkormányzati képviselők tevékenységét értékelte, de mivel a tényállás önkormányzati választáshoz kapcsolódott, nem is járhatott el másként. A választási érdekek struktúrája azonban nem tér el oly mértékben, hogy az országgyűlési képviselői választásra nézve ne lehetne következtetéseket levonni az AB határozatból. A Kúria nem tekintette a következtetések levonását megakadályozó körülménynek azt, hogy az önkormányzati képviselő saját képviselői tevékenységével összefüggésben megvalósult felújításról készített/mutatott be felvételeket, míg a Jelölt és a laptopok átadása közötti direkt összefüggés nem mutatható ki.
[21] A Kúria rámutat arra, hogy az országgyűlési képviselő magatartása mindig az adott tényállás tükrében vizsgálandó, így esetről-esetre eltérő megállapítás is lehetséges. A Jelölt a kormánypárt tagja, a „Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára” projekt koordinátora Magyarország kormánya, így a laptopok ünnepélyes átadásán a koordinátorhoz rendelendő kormánypárt tagjának jelenlétéről nem állapítható meg további körülmények vizsgálata nélkül pártpolitikai célzat. Az AB határozat [24] pontjának értelemszerű alkalmazásával megállapítható, hogy a 2018. évi választások alkalmával országgyűlési képviselővé vált Jelölt a „… kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható.”. Az NVB határozata arra is helyesen utalt, hogy a regnáló országgyűlési képviselő munkájához hozzátartozik a választókerület életének releváns eseményein való protokolláris részvétel is.
[22] A körülményeknek a kérelmező által megjelölt bizonyítékokon nyugvó további vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy magán a rendezvényen, azaz a laptopok átadása során nem volt kampánytevékenység: a felvételeken nem láthatók kampány feliratok, párt logó, a jelölt felszólalásában csak a laptopátadás projektjével foglalkozott, nem hangzott el semmilyen kampány szlogen, a … internetes oldalon való híradásban sem jelent meg ilyen információ. Ebből következően nem volt politikai kampány célú tevékenység, nem állapítható meg az Nkt. 24.§ (3) bekezdésének sérelme. Az NVB helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a helyszínen nem sérültek a Ve. kifogásban és a felülvizsgálati kérelemben is megjelölt rendelkezései. A helyszínen be nem következett politikai kampány célú tevékenység visszamenőleges igazolására a későbbi Facebook bejegyzés sem alkalmas.
[23] Az Nkt. 24.§ (3) bekezdése kétséget kizáró módon fogalmazza meg, hogy a tilalmazott politikai célú tevékenységnek a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén kell megvalósulni. Ettől az értelmezéstől a Kúria Kvk.IV.37.368/2018/2. számú végzése is csak annyiban engedett eltérést, hogy a közvetlenül az iskola előtt folytatott propaganda tevékenységet még az intézmény területével kapcsolatba hozhatónak tekintette. A Kúria a jelen perben egyetértett az NVB határozatának indokolásával, mely szerint sérelmezett, 2022. február 15-i tevékenysége nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek. Az esemény Facebookon való megjelenés pedig semmilyen módon nem hozható összefüggésbe a nevelési-oktatási intézmény helyiségeivel, területével, így az Nkt. 24.§ (3) bekezdésre alapított jogsértésből nem lehet a Ve. alapelvi sérelmeire következtetni. Arra pedig, hogy a közösségi oldalon való, jelen eljárásban érintett megjelenés a Ve. rendelkezéseivel önállóan milyen kapcsolatba hozható, a kérelmező nem tett részletesen indokolt előadást. A Kúria ezért nem tekintette a Facebook bejegyzés miatt önállóan megállapíthatónak a Ve. rendelkezéseinek megsértését.
[24] A közösségi oldal a jelen eljárásban a [19] pont szerinti kettős megközelítés egyik esetében sem releváns, ezért a Kúria érdemben nem vizsgálta, hogy a Facebook oldalon megjelenő jelmondat választási szlogen vagy sem, azonban ugyanezen irrelevancia okán a vonatkozó indokolást mellőzte az NVB határozat [34] pontjából.
[25] Mindezekre tekintettel Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján, az indokolás fentiek szerinti korrekciójával, helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[26] Országgyűlési képviselő esetében csupán csak arra tekintettel, hogy az újabb választáson is jelöltként részt vesz, a kampány időszakban nem korlátozható általános jelleggel a közhivatal viseléséhez való jognak az egyes rendezvényeken való megjelenésben megnyilvánuló gyakorlása. A korlátozhatóságot mindig az adott tényállásra tekintettel kell vizsgálni.
Záró rész
[27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 229. § (2) bekezdése alapján nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban, a Ve. 228. § (2) bekezdésére tekintettel a Kp. 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[28] A felülvizsgálati kérelem nem alapos, ezért a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdés szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási illeték viselésére köteles a kérelmező a Ve. 228.§ (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630.§ (5) bekezdés, valamint a Kp. 35.§ (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 101.§ (1) bekezdésében, 102.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
[29] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. március 3.
dr. Hajnal Péter a tanács elnöke
Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró
dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró