Kvk.I.38.318/2019/2. számú határozat

A Kúria
v é g z é s e

Az ügy száma: Kvk.I.38.318/2019/2.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró
   
A kérelmező: Sz. H. M.

Képviselője: dr. Kővári Gergő Benjámin Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Kővári Gergő Benjámin)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az eljárás tárgya: önkormányzati választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 487/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria az NVB 487/2019. számú határozatának felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, támadott részében a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Pécsi Ítélőtábla Pk.III.50.029/2019/7. számú végzésével elrendelt megismételt önkormányzati választás kapcsán egy természetes személy 2019. november 13-án kifogást nyújtott be a Várfölde Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 26/2019. (XI.10.) HVB számú, az eredmény megállapítására vonatkozó jegyzőkönyvbe foglalt határozata ellen. Kifogástevő kérte a választási bizottságtól, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 242. § (1) bekezdés b) pontja és a 307/N. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg a választás eredményét. Előadta, a HVB-nek nem hatásköre azon kérdésben állást foglalni, hogy mely személyek tekinthetők idegennek a választás során, továbbá irreleváns, hogy a jogi tények tisztázása érdekében a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást folytat.

[2] A kifogás elbírálása során a Zala Megyei Területi Választási Bizottság (a továbbiakban: TVB) a 93/2019. (XI. 15.) számú határozatában megállapította, hogy a Ve. 221.§ (2) bekezdése alapján fellebbezés benyújtására nincsen lehetőség jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen. A Ve. 242. § (1) bekezdése alapján a választási szerv hallgatása miatt kifogás benyújtására van lehetőség, amelyet a felettes választási szerv, jelen esetben a Zala Megyei Területi Választási Bizottság jogosult elbírálni. A Ve. 307/N. § (1) bekezdésére való hivatkozás helytálló volt, tekintettel arra, hogy a szavazóköri eredmény összesítését követően további feltételként írja elő a jogszabály a választás eredményének megállapítását. Ezen feladatát ugyanakkor nem teljesítette a HVB, ezért a TVB a szavazóköri jegyzőkönyvek adatai alapján megállapította a polgármester és az egyéni listás képviselő választás eredményét.

[3] A TVB határozat ellen a kérelmező és N. V. E. magánszemély külön-külön nyújtott be fellebbezést, melyeket a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB)  együttesen bírált el. Ennek eredményeként a 487/2019. számú, 2019. november 20. napján kelt határozatával a TVB 93/2019. (XI. 15.) számú határozatát részben megváltoztatta, a HVB 26/2019. (XI. 10.) számon hozott jegyzőkönyvbe foglalt döntése elleni részében a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, a határozat egyéb rendelkezéseit helybenhagyta.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[4] A kérelmező magát polgármesterként megjelölve, és arra hivatkozva, hogy a Ve. 221.§ (1) bekezdés szerinti-, az ügyben érintett természetes személy, felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben az NVB határozatának a TVB határozatára kiterjedő hatályon kívül helyezését azért kérte, mert maga a választás is jogszabálysértő volt. Hivatkozott a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) és c) pontjának sérelmére, és előadta, a szavazás során a papíron betelepített „lakosok” megsértették a Ve. 2.§ (1) bekezdés b) pontját. A megismételt eljárásban ugyanazon anomália következett be, mint ami a jogszabálysértés alapja volt az előző választáson.

A Kúria döntése és jogi indokai

[5] A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra alkalmatlan.

[6] Az NVB 487/2019. számú határozatának a másik természetes személyt érintő része nem tárgya jelen bírósági felülvizsgálatnak. Ezért a Kúria jelen eljárásban az NVB 487/2019. számú határozatának ezen természetes személyhez kapcsolódó részét nem érintette.

[7] A Ve. azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. A fellebbezés és bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a Ve. 221. § (1) és 222. § (1) bekezdéseinek rendelkezése értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. Mindkét jogorvoslati szinten feltétele tehát az érdemi befogadásnak az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. Az érintettség vizsgálata kapcsán nincs helye hivatalból bizonyításnak, annak igazolása a kérelmezőt terheli.

[8] A kérelmező a Kúria előtt tévesen hivatkozott érintettsége kapcsán a Ve. 221.§ (1) bekezdésére, de a szabályozás azonos tartalmára tekintettel ez nem volt akadálya az érintettség Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti vizsgálatának.

[9] Az érintettség csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az elbírálás során irányadó szempontok tekintetében az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, 3082/2014. (IV.1.) AB számú és 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben hangsúlyozta: „A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönti el.” A Kúria több esetben szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy az érintettség kérdését mindig a konkrét tényállás függvényében, az egyedi körülményeket figyelembe véve kell vizsgálni. Az ügyben való érintettség tehát akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire.

[10] A beadványok előterjesztőinek jogi státusza többféle minőségben megnyilvánulhat – pl. jelölt, jelölőszervezet, választó –, és egy-egy tényálláshoz ezen eltérő státuszuk függvényében eltérő módon viszonyulhatnak, státuszukból eredő érintettségük az eljárás egyes szintjein eltérő lehet. A Kúria előtti választási ügyben elengedhetetlen a konkrét tényálláshoz igazodó konkrét érintettség vizsgálata.

[11] A Kúria előtt az eljárás iratainak részét képező Pécsi Ítélőtábla Pk.III.50.029/2019/7. számú végzéséből ismert, hogy a kérelmező a 2019. évi önkormányzati választásokon polgármester jelölt volt. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét azonban nem ebben a minőségében, hanem polgármesterként terjesztette elő, és azt semmilyen módon nem igazolta, hogy a polgármesteri tisztség betöltőjeként, mennyiben lenne érintett az önkormányzati választásban, polgármesteri tisztségét mennyiben befolyásolja az NVB 487/2019. számú határozata. Azt sem tárta fel, hogy természetes személyi minőségében mennyiben sérül joga, jogos érdeke, jogi helyzete.

[12] A Kúria Kvk.I.37.597/2014/5. és Kvk.III.37.503/2014/3. számú döntéseiben is megtestesülő egységes gyakorlata szerint a Ve. 222. § (1) bekezdésében előírt érintettség, figyelemmel a korábbiakra is, csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli. A kérelmező ennek a követelménynek nem tudott megfelelni, ezért érintettségének hiányában a Kúria bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 222. § (1) bekezdése és 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Záró rész

[13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[14] Az érdemi elbírálás hiányában az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57.§ (1) bekezdése a) pontja alapján illetékmentes.

[15] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019. november 28.

dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró