A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.I.38.191/2019/4.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró
A kérelmező: Magyar Szocialista Párt
Képviselője: Steiner és Kuthán Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Kuthán Viktória ügyvéd)
Az eljárás tárgya: önkormányzati választási ügy
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 416/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 416/2019. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A magánszemély Kifogástevő kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a választási eljárásáról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-ára és 151. § (1) bekezdésére hivatkozással a ... Kft., mint az „Újbuda” elnevezésű sajtótermék kiadója (a továbbiakban: Kiadó) ellen a 2019. szeptember 25-én megjelent XXIX. évfolyam 18. számában elkövetett jogsértés miatt. Álláspontja szerint a hivatkozott lapszám sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét, valamint a 148. § (4) bekezdését. Kifogásához a vitatott lapszám mellett csatolta a szeptember 11-én megjelent 17. számot, továbbá mindkét lapszámhoz mellékelt szórólapokat.
[2] Az FVB 207/2019. (IX. 26.) számú határozatával a kifogást elutasította. A lapszámban megjelenő cikkek és szórólapok vizsgálata után arra a megállapításra jutott, hogy az Önkormányzat szórólapja a Ve. 140. §-ában meghatározott kampányeszköznek nem tekinthető, mivel az az elmúlt ciklus önkormányzati eredményeit mutatja be. A határozat indokolása szerint a szórólapon a jelenlegi választáson a jelenlegi polgármesteri tisztet betöltő, a FIDESZ-KDNP színeiben induló polgármesterjelölt az Önkormányzat képviseletében jelenik meg. Az Újbuda c. kiadvány becsatolt lapszámaival kapcsolatban rögzítette, hogy a Ve. 2. § c) pontjában megjelölt, a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségét kimondó alapelv sérelmét megállapítani nem lehetett. Ugyan a kifogásolt lapszámokban a polgármester valóban több esetben szerepel, azonban mindenkor az Önkormányzat által szervezett hivatalos rendezvényeken, programokon, az Önkormányzat képviseletében. Rögzítette továbbá, hogy a 2019. szeptember 25-i lapszám valamennyi, az önkormányzati és a nemzetiségi választásokon induló jelöltet és jelölő szervezetet bemutatja, tehát a két egymást követő lapszám vizsgálata alapján az esélyegyenlőség sérelme nem áll fenn.
[3] A Budapest XI. kerület jogerősen nyilvántartásba vett polgármesterjelöltje, mint Beadványozó fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB.) támadott határozatával az FVB döntését a saját határozatában foglalt indokolással helyben hagyta. Eszerint az újságban közzétett tartalom politikai hirdetés jellege bizonyíték hiányában nem volt megállapítható, és a támadott cikkek egyetlen esetben sem voltak kapcsolatba hozhatók a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választásával. Ugyanis azokban a közelgő választásokról, a polgármester jelöltségéről vagy jelölő szervezetéről sem konkrétan sem közvetetten nem történt utalás. Álláspontja szerint azok önkormányzati feladatellátásról szóló tájékoztatásként értékelhető írások. Hangsúlyozta, hogy „Hoffmann Tamás Újbuda polgármestereként” került feltüntetésre, így a megjelenített tartalom ebben az esetben sem értékelhető Hoffmann Tamás polgármesterjelölt terveiként vagy elért eredményeiként történő bemutatásnak. Kiemelte, hogy szinte minden esetben szövegszerűen is megjelenik, hogy a prezentált eredmény az Önkormányzat által elért, megvalósított fejlesztés, közvetlen és közvetett utalás sem található arra, hogy ezek az eredmények a polgármester eredményei lennének. Leszögezte, ezen megjelenések számosságukra való tekintet nélkül jogszerű tartalmak, amelyeknek közzététele a választási kampányban az eljárási alapelvek sérelme nélkül megvalósulhatott. Megítélése szerint a kifogásolt cikkek mögött mindig megtalálható volt a releváns, helyben hírértékkel bíró, közérdeklődésre számot tartó közéleti esemény. Ennél fogva sem a választási kampány körében értékelhető tartalom, sem a polgármesteri, azaz a „nem jelölti” tevékenységről szóló beszámolók tekintetében nem állapítható meg aránytalanság, vagy olyan eltolódás, amely alkalmas lenne a jelöltek közötti esélyegyenlőség megbontására. Hangsúlyozta továbbá, hogy a választási kampány körében értékelhető cikkben valamennyi jelölt számára azonos feltételek mentén biztosította a lap a bemutatkozás lehetőségét, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nem állapítható meg.
[4] A Kúria megkeresésére az érdekelt Kiadó – az előírt határidőben – akként nyilatkozott, hogy az NVB határozatának helybenhagyását kéri, mivel az megalapozott, a lapszámokban nem valósult meg jogsértés.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[5] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte oly módon, hogy a Kúria az érdemi vizsgálat alapján a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 152. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a jogsértés ismétlődő jellegére figyelemmel a Kiadóra szabjon ki bírságot.
[6] Érintettségét arra alapította, hogy mint jelölő szervezet Budapest Főváros XI. kerület területét képező választókerületben- más jelölő szervekkel közös-jelölteket állított.
[7] Hangsúlyozta, hogy az „Újbuda” újság kizárólagosan önkormányzati tulajdonban álló kiadó által közpénz felhasználásával kiadott sajtótermék, mely XXIX. évfolyam 17. számának 1.,4.,5.oldalán „Közösen a Közösségért” című cikkben a jelenlegi polgármester és polgármesterjelölt „Újbuda veled épül” választási szlogenje, illetve elért eredményeinek hangsúlyozása azt sugallja amennyiben újra polgármester lesz a nyugdíjasok számára milyen kedvezmények megadására kerül sor, és az önkormányzat által szervezett burgonyavásárt hirdető reklámban a polgármester fényképének és szlogenjének szerepeltetése azt a látszatot kelti, hogy a vásárt nem az önkormányzat, hanem a polgármesterjelölt szervezte.
[8] Ugyanilyen tartalmak jelentek meg a XXIX. évfolyam 18. számának 3.és 5. oldalán, illetve az újsághoz csatolt szórólap első oldala azt a látszatot kelti, hogy az elért eredmények a polgármesterjelölt eredményei, ezzel a választók befolyásolását célozzák. Nézete szerint az NVB a bizonyítékok értékelésénél jogsértő módon figyelmen kívül hagyta, hogy minden esetben feltűnik a polgármesterjelölt akár neve, aláírása, közéleti szereplése, ígéretei újabb megválasztására esetére és különösen fényképe. Ezen tartalmak önkormányzati feladatellátás körébe tartozó minősítése jogszerűtlen, a tartalom összeállítás a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét sérti.
[9] A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. Azt jelenti, hogy a jogintézményekkel célhoz és tartalomhoz kötötten élhetnek annak címzettjei. Ezzel összefüggésben hivatkozott a 18/2008 (III.12) AB. határozatban, illetve a Kúria több ezzel foglalkozó döntéseiben foglaltakra. Nézete szerint a sajtótermék kiadója a Ve. 142. §-ban foglaltakra hivatkozva azon cél elérésére törekszik, hogy a jelenlegi polgármestert minél több alkalommal szerepeltesse, választási szlogenjét az olvasók megismerjék, képmásával minél több alkalommal találkozzanak, megválasztása esetére szóló ígéreteit olvashassák. Utalt a jogalkalmazásra előírt, az Alaptörvény 28. cikkében is rögzített „józan ész” elvére és abba ütközőnek tartotta az ilyen tartalommal történő megjelenítést. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzati feladatellátásról szóló való beszámolásnak kampányidőszakban is meg kell felelnie a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt választási alapelveknek. Azáltal pedig, hogy az újság 12. oldalától már nem polgármesterként, hanem jelöltként is megjelenik Hoffmann Tamás, a választópolgárok számára a két minőség összekeveredik és nem válik elkülöníthetővé. Ezzel összefüggésben utalt a Kúria Kfv.III.37.236/2018/4. számú határozatban a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja kapcsán kifejtettekre. A bírság kiszabás kapcsán hangsúlyozta, hogy a sajtótermék a választási kampány jelentős részében jogsértő tevékenységet folytatott, annak megállapítása indokolt.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan.
[11] A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a kérelmező érintettségét elfogadva a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta.
[12] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Ve. 222. § (1) és (2) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem az NVB másodfokú határozata ellen, a fellebbezési jog kimerítését követően a kifogást tevő, és a fellebbező személyeitől eltérően a kérelmező által került benyújtásra. Mivel a bírósági felülvizsgálat tárgya a másodfokú határozat, az abban foglalt döntés támadható, az NVB által alkalmazott jogszabályi körben. A Ve. 225. § csak új tények, új bizonyítékok hivatkozását teszi lehetővé, az új jogszabálysértésekre való hivatkozást nem. (Kvk.I.37.494/2014/2. Kvk.II.37.500/2014/6.) Mindebből következően a bírósági felülvizsgálat iránti eljárásban nem hivatkozható olyan új jogszabálysértés, amely nem volt a másodfokú eljárás tárgya, vagy egyáltalán nem volt az eljárás tárgya. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja megsértésére korábban nem hivatkoztak, erre irányuló fellebbezés hiányában nem volt a másodfokú eljárás tárgya, ezért ez a jogsértés érdemben nem volt vizsgálható. Így a Kúria nem bírálhatta el a felülvizsgálati kérelem [2-13] pontjában megjelenő érveléseket, mert ezek a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja sérelmével összefüggésben kerültek előterjesztésre.
[13] A Kúria megállapította, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt esélyegyenlőség érvényesítése kapcsán külön indokolást a kérelmező nem terjesztett elő, csupán a tartalmak megjelölése során hivatkozott ennek megsértésére. Az NVB részéről a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben határozatának [45-48], [51-52] pontjaiban elvégzett újság tartalmi elemzése a Kúria megítélése szerint jogszerű volt. Helytállóan helyezkedett arra az álláspontra, hogy a polgármester az önkormányzati feladatellátás, tevékenység kapcsán jelent meg az újságban, ettől elkülönítve. Az, hogy a lapszám egyes cikkeiben megjelent szlogenje, a cikkek tartalmát is figyelembe véve még nem valósítja meg az esélyegyenlőség sérelmét a másik jelöltekkel szemben. Az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelv kapcsán a Kúria hangsúlyozza, hogy ennek megsértése csak akkor állapítható meg, ha a kifogásolt kiadvány kiemelten csak egy jelölttel, vagy jelölőszervezettel összefüggő cikkeket tartalmaz, indokolatlan előnyt biztosítva ezzel annak a jelöltnek vagy jelölőszervezetnek. A 2019. szeptember 25-i lapszám 12-17. oldalain „Választás 2019.” cím alatt, a választásra vonatkozó információk mellett, a jelenlegi polgármester a többi jelölttel együtt, azonos terjedelemben mutatkozott be a közelgő választással összefüggésben. Mindezekre figyelemmel a kérelmező által említett alapelvi jogsérelem a kifogásolt újságszámok és szórólapok kapcsán nem állapíthatók meg.
[14] A Kúria azt állapította meg, hogy az NVB nem sértett jogszabályt, ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[16] A felülvizsgálati kérelem nem alapos, ezért a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdés szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási illeték viselésére köteles a kérelmező a Ve. 228.§ (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630.§ (5) bekezdés, valamint a Kp. 35.§ (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 101.§ (1) bekezdésében, 102.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
[17] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. október 8.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró