A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.I.38.018/2019/4.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró
A kérelmező:
Képviselője: Ember& Halasi Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 337/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 337/2019. számú határozatát helybenhagyja.
Az eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A ... (továbbiakban: érintett) görög nemzetiségi szervezet 2019. augusztus 27-én kérte jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét a Fővárosi Választási Bizottságtól (a továbbiakban: FVB) a görög nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásán. Az FVB az érintettet a 84/2019. (VIII. 28.) számú határozatával 2019. augusztus 28-án nyilvántartásba vette, mivel a bejelentés megfelelt a jogszabályi követelményeknek. A kérelmező a nyilvántartásba vétel ellen fellebbezéssel élt, mert álláspontja szerint az érintett nem görög nemzetiségi szervezet, mivel „jelen szervezetnek sem a hatályos, 2018-ban elfogadott, sem bármelyik korábbi alapszabályában nem esik szó a görög nemzetiség képviseletéről." A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 301/2019. számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította, miután azt a kérelmező a törvényes határidő lejárta, azaz 2019. augusztus 31-én 16.00 után nyújtotta be.
[2] Az NVB az érintett által – a görög országos nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán – állított listát a támadott határozatával nyilvántartásba vette.
[3] Az érintett észrevételében elsődlegesen a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasítását, másodlagosan az NVB döntésének helyben hagyását kérte. Vitatta a kérelmező érintettségét azon az alapon, hogy a támadott határozat rá nézve rendelkezést nem tartalmaz. Érdemében arra hivatkozott, hogy a lista nyilvántartásba vételi eljárásban az NVB a jelölő szervezet nyilvántartásba vételi feltételek teljesülését már nem vizsgálhatja.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[4] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, az érintett által állított lista nyilvántartásból való törlését kérte.
[5] Érintettségét arra alapította, hogy alapszabálya értelmében a hazai görögség érdekeinek védelmében és javára tevékenykedik, jelölő szervezetként nyilvántartásba vették. Ezzel kimerítette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 222. § (1) bekezdés szerinti érintettség követelményét.
[6] Nézete szerint az NVB határozatának meghozatalakor nem vizsgálta az érintettnek a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Nektv.) 2. § 14. pontjában írtaknak való megfelelését, erre figyelemmel a határozat sérti a Nektv. 58. § (1), 60. § (2) bekezdésében foglaltakat is. Állította továbbá, hogy a határozat meghozatala során sérült a Ve. 2. § (1) a.) pontjában írt a választás tisztaságának megóvását, és az e.) pontban írt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást előíró alapelv. Hangsúlyozta, hogy a Ve. 132. §-ba ütköző módon járt el a választási bizottság, mikor a törvényi feltételeknek nem megfelelő szervet vett nyilvántartásba. Kérelmét valamennyi jogszabálysértéshez kapcsolódóan részletesen indokolta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan.
[8] A Kúria a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a kérelmező érintettségét elfogadva a felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta.
[9] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet arra tekintettel vizsgálta, hogy az NVB az érintett által állított lista nyilvántartásba vételéről döntött, nem pedig a jelölő szervezet nyilvántartásba vételéről. Az érintettet az FVB a 84/2019. (VIII. 28.) számú határozatával vette nyilvántartásba, a határozat ellen előterjesztett fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasították. A Kúria álláspontja szerint a lista nyilvántartásba vételi eljáráskor már nem kell az NVB-nek vizsgálnia az érintett jelölő szervezeti megfelelőségét, miután azt egy korábbi, megelőző eljárásban már elfogadták. Az NVB-nek azt kellett megvizsgálni, hogy az állított lista megfelelt-e a Nektv. 60. § (2) bekezdésében foglalt, a listaállítás feltételéül szabott törvényi követelményeknek. Ezen követelmények teljesítését a kérelmező nem vitatta, hanem áttételesen a jelölő szervezeti minőség hiánya okán sérelmezte a fenti jogszabályhely megsértését.
[10] Hasonlóképpen érvelt a kérelmező az alapelvek sérelmével kapcsolatban is, azokat nem a lista nyilvántartásba vétele kapcsán, hanem a listát állító érintett nyilvántartásba vételével összefüggésben vélte megsértettnek. A már fentebb kifejtettek értelmében a Kúria sem vizsgálhatja az érintett jelölő szervezeti minőségét, így az ezzel kapcsolatos jogszabálysértések vizsgálatát a Kúria mellőzte. A kérelmező a listaállítással összefüggésben érdemi jogszabálysértést pedig nem terjesztett elő.
[11] A Kúria azt állapította meg, hogy az NVB nem sértett jogszabályt, ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[12] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[13] A kérelmezőt az Itv. 5. § (1) d) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg akkor, ha az 5. § (2) bekezdésének megfelelően igazolja, hogy az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Igazolási kötelezettségének a kérelmező eleget tett, erre figyelemmel az illetéket az állam viseli.
[14] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. szeptember 19.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró