A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.I.37.934/2019/2.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,
dr. Balogh Zsolt bíró
A kérelmező:
Képviselője: Dr. Pataki János Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Pataki János)
Az eljárás tárgya: nemzetiségi önkormányzati választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 262/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 262/2019. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező, mint jelölő szervezet kérte nyilvántartásba vételét a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásán.
[2] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) vizsgálta, hogy a kérelmező a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 2.§ 14) pontja, 58.§ (1), valamint 60.§ (1) és (2) bekezdései szerinti jelölt- és lista állításra jogosult nemzetiségi szervezetnek minősül-e. A kérelmező által szolgáltatott adatokra tekintettel megállapította, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi választásának kitűzésekor jogerősen szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában, illetve a P4 nyomtatványon megadott adatok egyeznek a civil szervezetek nyilvántartásának adataival. A továbbiakban az NVB hivatalból beszerezte a Fővárosi Törvényszéktől a kérelmező 2016. január 1-jén és a bejelentés időpontjában hatályos, 2018. április 9-én kelt Alapszabályát.
[3] A 2016. január 1-jén hatályos Alapszabály teljes körű tartalmi elemzésével elsődlegesen azt állapította meg, hogy a célkitűzések nem tartalmazzák a Nektv. 2.§ 14) pontja szerinti követelményt. A továbbiakban a Kúria Kvk.III.37.927/2019/2. számú határozatában kifejtettekre tekintettel a tételesen megjelölt célokon túl a tevékenységre vonatkozó részeket is áttekintette, amelyekben álláspontja szerint nem szerepelnek a nemzetiség képviseletére utaló rendelkezések. Az NVB értékelése szerint az Alapszabály egyéb részei pedig kizárólag a kérelmező szervezetére, működésére, képviseletére és megszűnésére irányuló rendelkezéseket tartalmaznak, így ezeknek a figyelembevételét mellőzte a kérelmező Alapszabály szerinti céljának tartalmi értelmezésekor.
[4] Az NVB összegző álláspontja szerint a kérelmező Alapszabálya nem teljesíti a Nektv. 2.§ 14) pontjában előírt követelményt, az abban foglaltak nem értelmezhetők a nemzetiség képviseleteként. Ezért a 262/2019. számú határozatával a kérelmezőnek a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2019. évi általános választásán jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel iránti kérelmét visszautasította.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[5] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és önmagának jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét kérte. Álláspontja szerint az NVB határozata sérti az Alaptörvény XXIX. cikkét, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. tv. (a továbbiakban: Ve.) 2.§ c) és e) pontjait, a 132.§-át, továbbá a Nektv. 2.§ 14) és 15) pontját, a 4.§ (1) bekezdés c) pontját.
[6] Előadta, Alapszabálya megfelel a Nektv. 2.§ 14) és 15) pontjának, mivel konkrétan megjelöli a nemzetiségi képviseletet, amit az NVB nem is vitatott. Az elutasítás oka egy kúriai végzés, mint jogforrás olyan téves értelmezése, amit a végzés nem is tartalmaz. Amennyiben a jogalkotói akarat valóban arra irányult volna, hogy a civil szervezet csak egy bizonyos konkrét módon jelölhesse meg a nemzetiségi képviseletre vonatkozó kitételt, akkor azt a törvényben deklarálta volna.
[7] Az Alapszabály és a Kúria Kvk.III.37.927/2019/2. számú végzésének összevetésével egyébként az állapítható meg, hogy a kérelmező mind nevében, mind az Alapszabályban, a célok részletező leírásában egyértelműen, félre nem érthető módon megjelölte, hogy célja a nemzetiség képviselete, és a célok megvalósítását szolgáló tevékenységek felsorolása is megfelelt ennek. Az NVB részéről nem volt indokolt a felsorolt tevékenységek mélyebb vizsgálata. Erre a kúriai végzés meghozatala során azért került sor, mert egy konkrét kulturális célkitűzés során valóban indokolt lehet annak vizsgálata, hogy az a cél mennyiben foglalja magában az egész nemzetiség általános képviseletét.
[8] Hivatkozott arra, hogy a 2014. évi önkormányzati nemzetiségi választáson az NVB-nek nem volt kifogása jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétele ellen.
A Kúria döntése és jogi indokai
[9] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[10] A kérelmező saját jelölő szervezeti minőségét érintő kérdésben járt el, így a Ve. 1.§ c) pontja folytán a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán is irányadó Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettsége igazolt volt.
[11] A kérelmező hivatkozott arra, hogy korábbi választás alkalmával nyilvántartásba vették. Az NVB határozatának meghozatalára azonban a kérelmező 2016. évtől hatályos Alapszabálya szerint került sor. A 2014. évi állapottól való eltérést a kérelmező nem mutatta be, így a ténybeli egyezőséget/eltérést a Kúria érdemben nem vizsgálta. Tekintettel volt továbbá a Kúria arra is, hogy a jelen bírósági felülvizsgálat tárgya az NVB 262/2019. számú határozatának jogszerűsége, így a 2014. évhez kapcsolódó jelölő szervezetként való nyilvántartásba vétel esetleges jogszerűsége, vagy jogszabálysértő jellege nem képes befolyásolni a jelen határozat jogi megalapozottságát.
[12] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében hivatkozott az Alaptörvény XXIX. cikkére, melynek realizálását lehetővé tevő szabályokat törvényi szinten a Nektv. tartalmazza. A Kúria jelen tényállás kapcsán kiemeli az Alaptörvény XXIX. cikk (2) bekezdést, mely szerint a Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A szabályozás jellege folytán az önkormányzatok megalakítása a nemzetiségek számára nem kötelező, azt, hogy ezzel a lehetőséggel élnek, vagy sem, részt vehetnek-e ilyen típusú önkormányzat tevékenységében, vagy sem, a Nektv. keretei között kell vizsgálni.
[13] A Nektv. 2.§ 14) pontja a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó szabályok alkalmazása kapcsán határozza meg a „nemzetiségi szervezet” fogalmát. Ennek értelmében a Nektv. 50-72.§ alkalmazásában nemzetiségi szervezet a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában - a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve - rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete.
[14] A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Nektv. 2.§ 15) pontja a nemzetiségi egyesület meghatározásáról szól: alapszabálya szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó egyesület.
[15] A Nektv. szabályozási rendszerének áttekintése során a Kúria alkalmazta az Alaptörvény 28. cikkét. A jogszabály céljának vizsgálata során, figyelemmel az időközi jogszabály módosításokra és azok indokolásaira, a Kúria azt állapította meg, hogy míg a 15) pont a nemzetiségi kulturális autonómiával áll összefüggésben, a 14) pont kifejezetten a nemzetiségi önkormányzati képviselet viszonylatában adja meg a nemzetiségi szervezet fogalmát. A két törvényi definíció tehát két eltérő tevékenységet feltételez, így az egyiket célzó érdekképviselet nem alkalmas a másik területen való képviselet ellátására. Ennek következtében helytállóan jár el az NVB, amikor a Nektv. szerinti nemzetiségi önkormányzati választás kapcsán azt vizsgálta, tekinthető-e a kérelmező a Nektv. 2.§ 14) pont szerinti nemzetiségi szervezetnek.
[16] A nemzetiségi szervezetnek való megfelelés vizsgálatakor az NVB-nek arra kellett tekintettel lenni, hogy a kérelmező Alapszabályban rögzített céljai között szerepel-e a nemzetiség képviselete a nemzetiségi önkormányzati tevékenységben, mivel csak ebben az esetben minősülhet nemzetiségi szervezetnek, csak ilyen tevékenység folytatása esetén van lehetőség a nemzetiségi önkormányzati választásokon való jelölt állításra a Nektv. 58.§ (1), valamint 60.§ (1) és (2) bekezdése alapján.
[17] A Kúria, az NVB és a kérelmező által is hivatkozott, Kvk.III.37.927/2019/2. számú végzésében annak értelmezését végezte el, hogy az „alapszabályban rögzített cél” az adott alapszabály mely szövege/szövegrésze alapján bírálandó el, minek alapján kell meghatározni, az adott szervezet célkitűzéseinek Nektv. szerinti megfelelőségét, illetve, hogy a megfelelőség az érvényes alapszabály szerint fennáll-e. A hivatkozott végzésből kétséget kizáróan megállapítható, hogy a Kúria erre a vizsgálódásra csak abban az esetben látott lehetőséget, amennyiben az adott alapszabályban rögzített célok nem tartalmaznak kifejezett és egyértelmű rendelkezést a nemzetiségi szervezetként való eljárásra, a végzésnek nincsenek olyan megállapításai, melyek szerint az alapszabály céljait az alapszabály más rendelkezései felülírhatnák. A Kúria ezzel - szemben a kérelmező felülvizsgálati előadásával - nem szűkítette, hanem a pontatlan, hiányos célmeghatározás esetén a Nektv. szabályozási rendszerére vonatkozó jogalkotói elképzelésnek megfelelően a szervezet teljes tevékenységi köréhez képest állapította meg a nemzetiségi önkormányzati választásokon való részvételre vonatkozó cél megállapíthatóságának alapszabály szerinti kereteit.
[18] Az iratok között rendelkezésre áll a kérelmező 2011. július 12-én és 2018. április 9-én kelt Alapszabálya. A Kúria a felülvizsgálati kérelemben idézett tevékenységi körre tekintettel mindkét Alapszabály elemzését elvégezte ugyan, de rögzítenie kell, hogy a Nektv. 2.§ 14) pontja szerinti 3 éves időkorlátozásra tekintettel az NVB helyesen járt el akkor, amikor nem a 2018. április 9-én kelt Alapszabály szerint vizsgálta a kérelmező nemzetiségi szervezeti státuszát.
[19] Mind az NVB, mind kérelmező ismertette az Alapszabály szerinti célt: „Az egyesület célja a nemzetiségűek európai összefogása és integrációja, hagyományainak és kultúrájának ápolása, népszerűsítése.” Ezen cél alapján nem lehet a nemzetiségi szervezetként való megjelenésre következtetni. Mivel azonban az Alapszabály a továbbiakban tartalmazza, hogy a cél megvalósításához milyen tevékenységet folytat kérelmező, az NVB a túl általános cél konkretizálása érdekében áttérhetett ezek vizsgálatára: nemzetközi kapcsolatok építése, az itthoni és külföldi nemzetiségűek kapcsolattartásának elősegítése, szervezése, együttműködik az Európai Unió nemzetiségi politikájának népszerűsítésében, oktatás, sporttevékenységek szervezése és lebonyolítása, hagyományőrzés és a kultúra ápolása, elősegíti a közéleti szereplők képzését, felkészítését. A 2018. április 9-én kelt Alapszabály a tevékenységi köröknél a korábbihoz képest többletként tartalmazza, hogy kérelmező együttműködik önkormányzatokkal, hazai és külföldi civilszervezetekkel a indentitású emberek foglalkoztatási esélyeinek növelése érdekében. A meghatározott tevékenységekből nem következik, hogy kérelmező nemzetiségi önkormányzati választáson kívánná a nemzetiség képviseletét ellátni. Az Alapszabály további részei a kérelmező szervezetére, működésére, képviseletére és megszűnésére irányuló rendelkezéseket tartalmaznak, így ezeket az NVB figyelmen kívül hagyhatta az Nektv. 2.§ 14) pontjának való megfelelés vizsgálata során.
[20] Az NVB helytállóan állapította meg, hogy a kérelmező saját Alapszabálya szerint - a Nektv. 2.§ 14) pontja alkalmazásában - nem minősül nemzetiségi szervezetnek, így nem illeti meg a Nektv. 58.§ (1), valamint 60.§ (1) és (2) bekezdései szerinti jelölt-és listaállítás joga. A kérelmező Alapszabály nem felel meg a Nektv. követelményének, így a nemzetiségi önkormányzati választások kérdésében a kérelmezőre nem alkalmazható a Nektv. felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, a nemzetiségi képviselet általános jogosultságát megállapító 4.§ (1) bekezdés c) pontja. Ezért a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[21] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[22] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdése szerint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket. A döntés során a Kúria tekintettel volt arra, hogy a kérelmező nem nyilatkozott az Itv. 5.§ (3) bekezdésének megfelelően az 5.§ (1) bekezdés d) pontja szerinti illetékmentességről.
[23] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. augusztus 23.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró,
dr. Balogh Zsolt sk. bíró