A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.I.37.700/2019/2.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró
A kérelmező:
Képviselője: Szabó, Kocsis és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző Dr. Szabó Oszkár Levente ügyvéd)
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 139/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 139/2019. számú határozatát az indokolás részbeni mellőzésével megváltoztatja és a kérelmezőt 233.500 (kettőszáz-harmincháromezer-ötszáz) forint bírság megfizetésére kötelezi. Egyebekben helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 5.000 (ötezer) forint felülvizsgálati eljárási részilletéket, míg a fennmaradó részilleték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Magyar Szocialista Párt beadványozó előterjesztett kifogásában az Érd Megyei Jogú Város polgármestere (továbbiakban: kérelmező) polgármesteri minőségében, közpénz felhasználásával az érdi első alkalommal választó polgároknak küldött, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek által állított lista támogatására való felhívást tartalmazó levelét kifogásolta. Álláspontja szerint az sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség választási alapelvét. Megítélése szerint a kérelmező által Érd Megyei Jogú Város címerének felhasználásával küldött levél a Ve. 140. §-a értelmében kampányeszköznek minősül, tekintettel arra, hogy az a választói akarat befolyásolására, illetve annak megkísérlésére alkalmas. Utalt arra is, hogy a helyi önkormányzat választási kampányban nem vehet részt, illetve a bíróság és Alkotmánybíróság által az esélyegyenlőségi alapelv értelmezése körében kialakított gyakorlata alapján megállapítható, hogy a kérelmező sérelmezett magatartásával feladta semlegességét, beavatkozott a jelölő szervezetek közötti választási eljárásba, így megbontotta a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, hiszen a helyi közhatalom képviselőjeként a FIDESZ-KDNP-t ésszerű indok nélkül privilegizálta más jelölő szervezettel szemben. Feltételezhető az is, hogy kérelmező levelét Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata közpénzből adta fel, erre utal a boríték feladójának helyén szereplő "ÉRD A mi városunk" felirat.
[2] A fentiekre figyelemmel a beadványozó a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogsértés tényének megállapítását, a b) pontja alapján a további jogsértéstől való eltiltást, és a d) pontja alapján bírság kiszabását kérte, tekintettel a jogsértés szándékos jellegére, a jogsértéssel érintett választópolgárok, vagyis Érden lakóhellyel rendelkező, választójogával első alkalommal élő választópolgárok nagy számára, valamint közpénz jogellenes felhasználása miatt a jogsértés különösen jelentős súlyára.
[3] A Pest Megyei Választási Bizottság (továbbiakban: TVB) 12/2019. (V. 23.) határozatával a kifogást elutasította. Álláspontja szerint a kifogással támadott levelet nem közhatalmat gyakorló polgármesterként küldte kérelmező az érintetteknek, annak ellenére, hogy a tisztségét feltüntette az aláírása alatt. Döntését a 3154/2018. (V. 11.) AB. határozatra alapozta, mely kimondta, hogy a kampányban a polgármestert is megilleti a véleménynyilvánítás alkotmányban foglalt szabadsága, az a Ve. szabályai szerint nem korlátozható. A közpénz jogellenes felhasználását Beadványozó nem bizonyította, azt csupán feltételezte. A kérelmező interneten fellelhető nyilatkozatában rögzítette, hogy közpénzt nem használt fel a levél kiküldése során. A felvetett jogosulatlan adatkezelés tekintetében a TVB megállapította, hogy a Ve. 153. §-a alapján a jelölő szervezet – amelynek a kérelmező is tagja – hozzájuthatott a választópolgárok életkor és lakcím szerinti adataihoz. Az adatok jogosulatlan felhasználására vonatkozó bizonyítékot pedig a Beadványozó nem terjesztett elő.
[4] Beadványozó a TVB határozata ellen fellebbezését nyújtott be a Ve. 208. § (1) bekezdése alapján. Álláspontja szerint a TVB megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvet. A bizonyítékokat tévesen mérlegelte, helytelenül alkalmazta a hivatkozott AB. határozatot, miután kifogása arra irányult, hogy kérelmező folytathat-e kampánytevékenységet, kampánytevékenységhez felhasználhatja-e az önkormányzat erőforrásait, ezzel egyoldalúan privilegizálva a FIDESZ-KDNP jelölő szervezeteket, megbontva a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség választási alapelvét. Hangsúlyozta, hogy az Érd címerével ellátott boríték, a címerrel ellátott papírlap és az emellett található polgármesteri aláírás összességében alkalmas arra, hogy az olvasó számára a helyi közhatalmat megjelenítő módon jelenjen meg. Nézete szerint az AB határozatban elemzett tényállás lényegesen eltér a jelenlegitől és utalt arra is, hogy a kérelmező elismerte, hogy a levele megküldéséhez szükséges adatokhoz a jelölő szervezetén keresztül jutott.
[5] A Ve. 155. § (1) bekezdése értelmében azonban az adatszolgáltatás adatait kizárólag közvetlen politikai kampány céljára lehet felhasználni. A jelölő szervezetek által igényelt adatokat kizárólag a jelölő szervezet használhatja fel, így kérelmező, aki a FIDESZ-KDNP jelölő szervezeteknek nem bírósági nyilvántartás szerinti képviselője, sem ezen szervezetek által állított listán szereplő jelölt, ezen adatokhoz jogszerűen nem juthatott. Megismételte a kifogásában írt indítványait, míg a jelölő szervezet tekintetében a Ve. 155. § (1) bekezdésének sérelmének megállapítását, a jogsértéstől való eltiltást és bírság kiszabását kérte.
[6] Az NVB a TVB határozatának felülvizsgálatát a fellebbezésnek csak abban a részében és arra figyelemmel bírálta el, amely az elsőfokú döntést a kifogással azonos jogalapon vitatta, de ennek alapján is a kifogást részben megalapozottnak találta. Emiatt nem vizsgálta a Ve. 155. § (1) bekezdésének sérelmét állító fellebbezést.
[7] Hangsúlyozta, hogy a helyi közhatalomnak a választási eljárásban való megjelenéséről a Kúria döntései és a TVB által is hivatkozott 3154/2018. (V. 11.) AB határozat állást foglalt, utóbbi kimondja, „[a] polgármester tehát abban az esetben, ha nem polgármesteri minőségében, azaz nem hatásköre, vagy feladatköre teljesítésével összefüggésben jár el, ugyanúgy magánszemélynek tekinthető, akit megillet az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is, amelyet magától értetődő módon kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat” {az Indokolás [29] bekezdése}. A határozat kiemeli továbbá, „[a] többes szerepvállalás esetében a határok meghúzása természetesen csak több szempont együttes mérlegelése alapján lehetséges...” illetve a „Ve. szabályai között nem található olyan előírás, amely ténylegesen arról rendelkezne, vagy arra engedne következtetni, hogy egy polgármester az Alaptörvény szerinti választott tisztségénél fogva nem nyilvánulhatna meg (konkrét esetben nem kampányolhatna valamelyik képviselőjelölt mellett) pártpolitikai vagy egyéb, a tisztségével összefüggésben nem álló kérdésekben. (…) „
[8] Megítélése szerint a kérelmezői levél tartalmi és formai elemei egyértelműen azt az álláspontot erősítik, hogy a levél megküldése közhatalmi aktus volt. A kérelmező a közhatalmi megjelenésébe bújtatta pártpolitikusi tevékenységét és ezzel az általa képviselt Önkormányzatot úgy tüntette fel, mint amely a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetet támogatja a folyó választási eljárásban. Ezzel sérült a jelölő szervezetek közötti egyensúly, ezért a kifogás a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése tekintetében alapos. A jogsértést nem ellensúlyozza a kérelmező nyilatkozataiban utólag hangsúlyosan megjelenő azon elem sem, hogy nem a helyi közhatalom nevében, hanem jelölő szervezete politikusaként járt el, folytatott választási kampánytevékenységet.
[9] A bírság kiszabását is megalapozottnak találta, mert a közhatalommal való visszaélés csak szándékosan volt elkövethető, a város szellemi tulajdonát képező látványelemek gondatlanságból nem kerülhettek a kampánylevélre. A jogsértés helyi viszonylatban nagy számú választópolgárt (érdi első választók) érintett, emellett nem került bizonyításra az, hogy az egyenként 152 Ft-ba kerülő postai küldemény előállítása és kézbesítése nem önkormányzati infrastruktúra és közpénz felhasználásával történt.
Felülvizsgálati kérelem
[10] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a támadott határozat megváltoztatását, a kifogás elutasítását kérte. Másodlagosan annak megállapítását kérte, hogy közpénz nem került felhasználásra a levelek kiküldése során, így e tekintetben kérte a határozat rendelkező részének és indokolásának megváltoztatását.
[11] Elsődleges kérelme teljesítése körében Magyarország Alaptörvényének IX. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy a határozatban is említett AB döntés alapján „a polgármester ugyanúgy magánszemélynek tekinthető, akit megillet az alapjogok védelme, így többek között a véleménynyilvánítás szabadsága is amelyet magától értetődő módon kampányidőszakban, politikai kérdések vonatkozásában is gyakorolhat.”
[12] Tagadta, hogy polgármesteri minőségében eljárva készítette el és kézbesítette az első választóknak a levelet. A borítékon feladóként kizárólag a kérelmező neve szerepelt tisztségének megjelölése nélkül. Tévedett az NVB, mikor azt állapította meg, hogy a borítékon a neve felett az önkormányzat logója szerepel. Nézete szerint a tényállásból az állapítható meg, hogy pártpolitikusi minőségében, pártjának helyi szóvivőjeként, pártja helyi szervezetének képviselőjeként és a területi választmány tagjaként járt el. Ezt igazolja az a tény is, hogy a levélben a 2014-es önkormányzati választások során a kampányban használt - és a választók által így pártpolitikusként megismert - fényképét tüntette fel.
[13] Az NVB helytelenül, hiányosan állapította meg a cselekmény megítéléséhez szükséges egyes tényállási elemek jellegét, nem megfelelően értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat és ez alapján a tényállást, ezen eljárása pedig a Ve. 43. § (1)-(5) bekezdéseit sérti. Mindezek téves megállapítása következtében olyan magatartását minősítette választási alapelvet sértőnek, amely nem tiltott, sőt kifejezetten biztosítani kell annak lehető legszélesebb körben történő érvényesülését.
[14] A másodlagos kérelme alapossága igazolására a FIDESZ helyi szervezetének nevére szóló postai számlát csatolt. Ezzel nézete szerint a postaköltségek közpénzből fedezésének állítása megdőlt. Ezzel kapcsolatban kifogásolta, hogy az NVB nem biztosította az eljárásban a nyilatkozattétel, avagy a bizonyítás más formában történő lehetőségét, melyre a Ve. 43. § (3) bekezdése és az NVB ügyrendjének 7. § (6) bekezdése nyújt alapot. Ezzel megsértette az Alaptörvény XXIV. cikkét.
[15] A bírságkiszabást arra figyelemmel találta jogsértőnek, hogy a fellebbezési kérelmét a beadványozó részben új alapokra helyezte. A Ve. 155. § megsértése nem következett be, miután a kérelmező a pártban betöltött pozíciói alapján jogszerűen jutott az adatokhoz és azokat jogszerűen használta fel politikai kampány céljára. A közpénz felhasználás nem bizonyított, továbbá a támadott határozat rendelkező része és indokolása nem jelöli meg pontosan, hogy a bírság kiszabására mely szabályok, kötelezettségek megsértése miatt került sor. Hivatkozott arra is, hogy az NVB azonos ügyben hozott határozata nem rögzítette a közpénzek felhasználását és erre figyelemmel bírság kiszabásáról sem rendelkezett, így az feltételezhető, hogy jelen ügyben a bírság kiszabására erre a tényre figyelemmel került sor.
A Kúria döntése és jogi indokai
[16] A kérelmező felülvizsgálati kérelme részben alapos.
[17] A Kúria rögzíti, hogy a felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt kérelmező nyújtotta be a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet ezért érdemben bírálta el.
[18] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az NVB a Ve. 43. § (1) bekezdésének megfelelően tisztázta-e a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Az NVB eljárására irányadó volt a Ve. 43. § (5) bekezdése, amely szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[19] Az ügyben megállapított tényállás helytállóságának ellenőrzése azért is alapvető, mert az ügyet eldöntő lényegi kérdés az volt, hogy a kérelmező milyen minőségében eljárva írta és küldte meg az első-választóknak levelét. Nem tévedett az NVB, mikor ennek a kérdésnek a megválaszolásához a levél formai és tartalmi elemeit vizsgálta. A formai elemek tekintetében helyesen vizsgálta a boríték, illetve levélpapíron feltüntetett megnevezés, címer használatot, vizsgálta az aláírás megjelenést, illetve elemezte a tartalmat.
[20] A Kúria álláspontja is az, hogy a levél megjelenése, és az abban foglalt tartalom alapján egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a kérelmező polgármesteri minőségében eljárva szólította meg az első-választókat. Hangsúlyos a polgármesteri tisztség feltüntetése, illetve Érd városa szimbólumainak megjelenése a levélen. Ha csupán pártpolitikai célból kívánta a kérelmező megszólítani a választókat, nem lett volna szükséges a városban betöltött tisztsége és városi jelképek feltüntetésére, használatára, hanem a pártban betöltött szerepére kellett volna mindössze utalnia. Azzal, hogy ezek feltüntetésre kerültek a levélben, a hangsúly egyértelműen áthelyeződött a polgármesteri minőségére. Ezt nem semlegesíti az, hogy a levélen egy 2014-es kampányhoz használt fénykép került felhasználásra, mert a választók számára a fényképkészítés időpontja, célja nem felismerhető, beazonosítható. A fénykép alapján nem lehet a „minőségi” eltérést felismerni. Az sem változtat a tényállás megítélésén, hogy a borítékon valóban nem került feltüntetésre a feladói minőség, hanem csupán a kérelmező neve tűnik fel, illetve az „Érd A mi városunk” felirat látható. A borítékon használt logó azonban egyértelműen az önkormányzathoz kapcsolódik, ez jelenik meg az önkormányzat hivatalos honlapján is. (https://www.erd.hu/) Mindezekre tekintettel az NVB helyesen foglalt állást abban, hogy a levelet a kérelmező polgármesterként jegyezte.
[21] A kérelmező által hivatkozott AB határozatban az Alaptörvény IX. cikkével kapcsolatban kifejtettek vizsgálata, alkalmazása a fentiek miatt szükségtelen, hiszen az Alkotmánybíróság is elismerte „Abban az esetben azonban, ha a polgármester pártpolitikai szereplőnek is tekinthető (amely minden olyan helyzetben fennáll, ha a polgármester egy – vagy több – párt támogatásával nyerte el megbízatását), akkor pártpolitikai és polgármesteri szereplésének jól láthatóan el kell válnia egymástól. (Természetesen ugyanez igaz arra az esetre is, ha pártpolitikai szempontból függetlennek tekinthető a polgármester, csak ebben az esetben a magánjellegű és a polgármesteri szereplésének kell elkülönülnie egymástól.) Ugyanis, ha ezen két élethelyzet összemosódik, vagy legalábbis nehezen határolható el, akkor felmerülhet a pártpolitikai véleménynyilvánítás önkormányzathoz kötődése, amely azonban a fentiek szerint korlátozás alá kell, hogy essen.” [29] Kifejtette” a polgármesternek minden olyan szerepvállalása vagy véleménynyilvánítása során, amely nem polgármesteri tisztségéhez, hanem pártpolitikai vagy épp magánéleti oldalához tartozik, tartózkodnia kell annak látszatától, hogy aktuális megnyilvánulása polgármesteri tisztségéhez kötődik.” [30]
[22] Az alkotmánybírósági döntésben írt, a szerepvállalás meghatározásához szükséges elemzést az NVB elvégezte, annak következtetéseivel a Kúria mindenben egyetért. A fentiek alapján a Ve. 2. § (1) bekezdése c.) pontja szerinti alapelv megsértése megvalósult.
[23] A következőkben a Kúria azt vizsgálta, hogy a postai kézbesítés közpénzből történő finanszírozása megvalósult-e. Az NVB azon az alapon fogadta el a levelek közpénzből történő postázását, hogy nem merült fel érdemi ellenbizonyíték az állítás cáfolására. Ennek ellentmondott a TVB által is hivatkozott kérelmezői internetes nyilatkozat, azonban az NVB nem adta indokát, hogy ezzel szemben miért a beadványozó álláspontját tartja valósnak. Az ellentmondások feloldását meg sem kísérelte, nem adott lehetőséget ennek kérelmezői tisztázására. E tekintetben nem tett eleget a Ve. 43. § (1) bekezdésében írtaknak. Utóbb a Kúria előtti eljárásban a kérelmező igazolta az állítás valótlanságát is, a csatolt számla alapján rögzíthető, hogy a levelek kézbesítésének postai költségeit a párt viselte. Emiatt a Kúria a közpénzből történő finanszírozásra vonatkozó határozati rész törléséről rendelkezett.
[24] A bírságkiszabás jogalapját is vitatta a kérelmező, érvelése szerint nem követhető, hogy mire tekintettel került sor annak alkalmazására. Nézete szerint egyrészről a fellebbezésben új kérelemként hivatkozott Ve. 155. § megsértése okán, másrészről a közpénz felhasználásra figyelemmel. Miután a Ve. 155. § sérelmével érdemben az NVB nem foglalkozott, a közpénz felhasználás pedig nem bizonyított, így a bírságolásra nincs jogalap.
[25] Nem ért egyet a Kúria a kérelmezői állásponttal. A bírságolásra nem amiatt került sor, mert közpénzek felhasználását bizonyítottnak látta az NVB, hanem az alapelvi sérelem megállapítása okán. Az NVB helyesen ítélte meg a jogsértés szándékosságát is. A határozat [56] pont első mondata erre vonatkozó indokolást tartalmaz, így a bírság jogalapja tisztázott. Az [56] pont további részei a bírságmérték vonatkozásában tartalmaznak indokokat, a mérlegelés kereteit, szempontjait fejtik ki. Itt utal az NVB az érintettek nagy száma mellett a közpénz felhasználásra, azt mintegy súlyosító körülményt értékelve.
[26] Az alapelvi sérelem fennállása miatt a Kúria nem tartotta teljesíthetőnek a kérelmező bírság törlésére vonatkozó kérelmét, viszont a közpénz felhasználás bizonyítatlansága miatt szükségesnek látta a bírságmérték csökkentését. Ennek a körülményeknek a mérlegelés köréből történő kivonására figyelemmel csupán az érintettek nagy száma nem indokolta az NVB által megállapított bírságösszeg kiszabását, ezért a Kúria Ve. 231. § (5) bekezdés b.) pontja alapján az NVB határozatát e tekintetben megváltoztatta.
Záró rész
[27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[28] A kérelmező felülvizsgálati kérelme csak részben volt alapos, emiatt a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illeték fele összegét, míg a fennmaradó részilleték a Pp. 102. § (1) bekezdése alapján az állam terhén marad.
[29] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. május 31.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró