A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.I.37.640/2019/4.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró
A kérelmező: dr. Czeglédy Csaba Adrián
A kérelmező képviselője: Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 108/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria az NVB 108/2019. számú határozatának felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, támadott részében a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmezővel, mint vádlottal szemben a Szegedi Törvényszék előtt költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntettével összefüggésben indult büntetőeljárás. A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 2019. évi Európai Parlamenti választáshoz kapcsolódóan az 51/2019. számú határozatával nyilvántartásba vette a Demokratikus Koalíció listáját, melyen szerepel a kérelmező. A Szegedi Törvényszék indítványozta mentelmi jogának felfüggesztését; az NVB a 91/2019. NVB számú határozatával az indítvány körében fenntartotta a kérelmező, mint európai parlamenti képviselőjelölt mentelmi jogát.
[2] Az Igazságügyi Minisztérium nevében annak parlamenti államtitkára, 2019. május 11-én egy-, az Országos Sajtószolgálat hivatalos oldalán közleményként is megjelenő, az NVB elnökének címzett levelében kritizálta a mentelmi jog fenntartását, felszólította az ellenzéki pártokat, hogy a törvények adta lehetőségekkel ne éljenek vissza, ne akadályozzák a bíróságokat munkájukban. Ugyanezen a napon Halász János, a Fidesz frakciószóvivője debreceni sajtótájékoztatóján a mentelmi jog fenntartása miatt lemondásra szólította fel az NVB néven nevezett ellenzéki tagjait, mert méltatlanná váltak megbízatásukra. Az elhangzottakat a D. Zrt. által működtetett www.hirado.hu internetes sajtótermékben tették közzé „Halász: Példátlan, hogy az ellenzék a bűncselekménnyel vádolt Czeglédy oldalára állt” címmel.
[3] A kérelmező 2019. május 12-én több kifogást nyújtott be; közöttük Halász János sajtótájékoztatóját érintőt is. Halász Jánossal, mint a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség frakciószóvivőjével (a továbbiakban: Szóvivő) és a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: FIDESZ) jelölő szervezettel szemben amiatt nyújtottak be kifogást, mert név szerint megnevezték a mentelmi ügyében számukra nem megfelelően szavazó bizottsági tagokat és ezzel a listázással szankcionálták a Bizottság 8 tagját, tartalmilag felelősségre vonva őket leadott szavazatuk miatt. Ez a magatartás sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása és e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket, valamint az NVB működésébe való beavatkozással a Ve. 14.§ (1) bekezdését.
[4] L.R. természetes személy szintén kifogással támadta a Szóvivő és a FIDESZ magatartását. Az NVB a két kifogást együttesen bírálta el. A 2019. május 13-án kelt 108/2019. számú határozatával a kérelmező kifogását érdemi vizsgálatot követően elutasította, a természetes személy kifogását érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
[5] Az eldöntendő kérdést az NVB akként határozta meg, hogy az, miszerint a sajtóban név szerint megnevezték a 91/2019. számú határozat meghozatala során a kérelmező, mint képviselőjelölt mentelmi joga fenntartása mellett szavazó tagokat és az őket delegáló szervezeteket, valamint az a kijelentés, hogy korábban közvádas bűncselekmény esetén a mentelmi jog fenntartására nem volt példa, a véleménynyilvánítás szabadságának keretében értékelhető-e, vagy azon túllépve jogsértést valósított meg. Ez utóbbi esetében azt kell vizsgálni, hogy tételes jogsértés következett-e be, nevezetesen a Ve. 14. § (1) bekezdésének a megsértése, vagy alapelvi szintű-e a sérelem.
[6] Rögzítette, hogy egyrészt a kifogásoltak az NVB tagjai közfeladatának ellátásával kapcsolatban hangzottak el, meghatározott tagok nevének közlésével azok nyilvános ülésen kifejtett tevékenységét kritizálta, másrészt az nem az eljárást megelőzően, illetve az eljárás folyamatában, hanem a kérelmező mentelmi jogának fenntartásáról rendelkező 91/2019. számú határozat meghozatalát követően jelent meg. A Szóvivő magatartásának nincs érdemi tartalma, nem értékelhető szankcionálásként, vagy ahogyan a kifogásában is szerepel „a tagok felelősségre vonásaként”, sokkal inkább élesen megfogalmazott, sarkos hangvételű politikai vélemény.
[7] Végső következtetése szerint a kifogás tárgyává tett közlés, bár a mentelmi jog fenntartásának kérdésében nem tényszerű, a közügyek vitatásához, nevezetesen az Európai Parlament tagjainak választásához és az NVB tagjainak, mint közfeladatot ellátó személyek tevékenységéhez kapcsolódik. A FIDESZ, mint jelölő szervezet és Szóvivője által folytatott – a Ve. 141. §-a szerinti – kampánytevékenységként értékelhető, amely miatt azt megilleti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdéséből fakadó magasabb védelmi szint. Ezért nem találták megállapíthatónak a Szóvivő és a FIDESZ vonatkozásában a 2019. május 11-i cikkben közöltekkel kapcsolatban a Ve. tételes, illetve alapelvi sérelmét, ezért döntöttek a kérelmező kérelmének elutasításáról.
[8] A természetes személy kérelmező esetében azt állapította meg az NVB, hogy kifogása nem tartalmazza a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat, nem jelöli meg a jogértés időpontját, nem csatolta a bizonyítékokat, ezért a Ve. 215. § b) és c) pontja alapján érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A felülvizsgálati kérelem
[9] A kérelmező az NVB 108/2019. határozatával szembeni felülvizsgálati kérelmében a kifogásnak helyt adó döntés meghozatalát kérte, mert a Szóvivő és a FIDESZ magatartása sérti elsődlegesen a Ve. 14. § (1) bekezdését, másodlagosan a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait. A felülvizsgálati kérelem érdemi indokait megelőzően nyilatkozott arról, miért áll fenn a bírósági felülvizsgálatot lehetővé tevő Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettsége.
[10] Ezek szerin az ügyben érintett természetes személy, jelöltje a 2019. évi EP választásnak. Jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a jelölő szervezetek és képviselőik a választási alapelveket és a Ve. rendelkezéseit, az alkotmányos követelményeket tiszteletben tartsák, ne presszionálják a választási bizottságot, annak tagjait, tartsák tiszteletben függetlenségüket, döntéseiket. Mint választónak sérülne jogos érdeke akkor, ha az alapelvek, jogszabályok, alkotmányos követelmények sérülnek. Álláspontja szerint az NVB 108/2019. számú határozata az ő kifogásáról rendelkezett, így, figyelemmel az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésére, a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának hiányában jogorvoslati lehetőség nélkül maradna. A továbbiakban előadta, hogy kifogását nem azért nyújtotta be, mert sérelmezné a Szóvivő és a Fidesz rá vonatkozó közlését, hiszen azt – főleg egy választási kampányban – jelöltként, mint közszereplő tűrni köteles. Kifogását azért nyújtotta be, mert a közlés nem tekinthető rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlásnak.
[11] A Kúria az Alkotmánybíróság IV/747/2019. számú határozatára tekintettel tájékoztatta a Szóvivőt, és rajta keresztül a FIDESZ-t a nyilatkozattétel lehetőségéről. A nyilatkozattevők, a Szóvivő útján, érintettség hiányában kérték a felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásra alkalmatlan.
[13] Az NVB 108/2019. számú határozatának L.R. természetes személyt érintő része nem tárgya jelen bírósági felülvizsgálatnak, ahhoz kapcsolódó felülvizsgálati kérelem nincs folyamatban a Kúria előtt. Ezért a Kúria jelen eljárásban az NVB 108/2019. számú határozatának ezen természetes személyhez kapcsolódó részét nem érintette.
[14] A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására csak abban az esetben kerülhet sor, ha kimutatható a kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettsége. A Ve. 222.§ (1) bekezdése értelmében a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.
[15] Az érintettség csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az elbírálás során irányadó szempontok tekintetében az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, 3082/2014. (IV.1.) AB számú és 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben hangsúlyozta: „A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönti el.” A Kúria több esetben szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy az érintettség kérdését mindig a konkrét tényállás függvényében, az egyedi körülményeket figyelembe véve kell vizsgálni (összefoglalóan pl. Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzés).
[16] A kérelmező elsődleges szempontként arra hivatkozott, hogy az ügyben érintett természetes személy. A későbbiekben azonban saját maga tette kétségessé ezen státuszra alapított érintettségét, amikor akként nyilatkozott, hogy „Elöljáróban leszögezném, hogy kifogásomat nem azért nyújtottam be, mert sérelmeztem a Fidesz és Halász János engem érintő közlését.” Elismerte, hogy azt – főleg egy választási kampányban – jelöltként, mint közszereplő tűrni köteles. Kifogását azért nyújtotta be, mert a közlés nem tekinthető rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlásnak. A közszereplőként megjelölt sérelem azonban nem alkalmas a természetes személyi státuszra alapított érintettségének megállapítására.
[17] A kérelmező választópolgári minősége kapcsán a Kúriának tekintettel kellett lennie arra, hogy a Ve. 208. §-ában szabályozott, a kifogás benyújtására jogosult személyek köréhez képest a Ve. 222. § (1) bekezdése lényegesen szűkebben határozza meg a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére jogosultak körét. Ugyanis amíg kifogást a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet is benyújthat az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet mellett, addig a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A választópolgári minőségre történő hivatkozás a bírósági felülvizsgálat során már nem elegendő, az erre alapított érvelés a jogorvoslati kérelem alanyi jogon történő benyújtásának elfogadását jelentené, ami ellentétes lenne a Ve. érintettségi klauzulájával (Kúria Kvk.I.37.510/2019/2. végzés). Nem fogadható tehát el annak az érintettsége, aki a bírósági felülvizsgálatot csak választópolgári minőségére kívánja alapítani.
[18] A kifogás benyújtásának tényére alapított érintettség vizsgálata során a Kúriának ismételten a Ve. 208.§ és 221.§ (1) bekezdése szerinti eltérő szabályozási elvből kellett kiindulni. Irányadó az az Alkotmánybíróság által is a [15] pontban foglaltak szerinti kiemelt körülmény, hogy a bírósági felülvizsgálat során az érintettség fogalmának használatával a Ve. az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal. Az eltérő személyi kör következtében az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésére való hivatkozás, a bírósági felülvizsgálatban való érintettségnek a kifogás tételre alapított-, a jogorvoslat kiteljesítésére vonatkozó előadása sem alapozza meg az érintettséget.
[19] A kérelmező jelölti minőségére alapított érintettségével kapcsolatban a Kúria hangsúlyozza, hogy jelen felülvizsgálati eljárás tárgya az NVB 108/2019. számú határozata. A 91/2019. NVB határozatot csak tényállása részének tekintette, arra volt figyelemmel, hogy a Szóvivő cselekménye a 91/2019. NVB határozathoz kapcsolódóan az NVB-, illetve a mentelmi jog fenntartása mellett szavazókkal, ezen keresztül az őket delegáló ellenzéki pártokkal szemben fogalmazott meg kritikát.
[20] Az Európai Parlament tagjai választásának kitűzését követően a NVB Ve. 20.§ (1) bekezdés szerint választott tagjait meghaladóan további egy-egy tagot a Ve. 27.§ (3) bekezdése értelmében a listát állító jelölő szervezetek bíznak meg. Jelen ügyben az érintettség csak a delegáló jelölő szervezetek vonatkozásában mutatható ki. A [18] pontban kifejtettek alapján a Szóvivő cselekménye a mentelmi jog fenntartása mellett szavazókat, és az őket delegáló pártokat érintette. Nem mutatható ki, hogy a 2019. évi EP választáson jelölő szervezetként induló párt listáján szereplő jelölt esetében az NVB tevékenységét minősítő nyilatkozat közvetlenül kihatna a jelölt saját jogaira és kötelezettségeire. A kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettsége jelölti minőségére tekintettel sem mutatható ki.
[21] A Kúria Kvk.I.37.597/2014/5. és Kvk.III.37.503/2014/3. számú döntéseiben is megtestesülő egységes gyakorlata szerint a Ve. 222. § (1) bekezdésében előírt érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az érintettség igazolása a kérelmezőt terheli. A kérelmező ennek a követelménynek nem tudott megfelelni, ezért érintettségének hiányában a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 222. § (1) bekezdése és 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[23] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdése alapján az eljárás illetékmentes.
[24] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. május 19.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla sk. bíró