A Kúria
mint közjogi jogvitában eljáró bíróság
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.37.608/2020/3.
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
Dr. Stefancsik Márta előadó bíró
Dr. Huber Gábor bíró
A kérelmező:
A kérelmező képviselője: Dr. Vancsura István ügyvéd
A kérelmezett: Nógrád Megyei Területi Választási Bizottság
A kérelmezett képviselője: Dr. Adamkó István elnök
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálni kért határozat száma: Nógrád Megyei Területi Választási Bizottság 2020. július 15-én kelt 1/2020.(VII.15.) TVB számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Az eljárási illetékmentes.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
A jogvita alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező nevében F.-Gy. A. ( a továbbiakban: bejelentő személy) 2020. július 8-án a salgótarjáni 03. egyéni választókerületben 2020. szeptember 6-ára kitűzött időközi önkormányzati képviselő választáson a kérelmező jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét kérte a Salgótarjáni Helyi Választási Bizottságtól (a továbbiakban: HVB).
[2] A civil szervezetek bírósági nyilvántartása szerint a bejelentő személy 2020. június 10-ig volt jogosult a kérelmező szervezet képviseletére.
Az elsőfokú választási határozat
[3] A HVB a 25/20020.(VII.10.) HVB számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) a kérelmező jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételét visszautasította azzal az indokkal, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 133. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés eredményeként megállapította, hogy a bírósági nyilvántartás adatai alapján a kérelmet előterjesztő természetes személy 2020. június 10-ig volt a kérelmező képviselője.
A másodfokú választási határozat
[4] A bejelentő személy fellebbezése alapján eljárt kérelmezett (TVB) a 2020. július 15-én kelt 1/2020.(VII.15.) TVB számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
[5] Határozatát a Ve. 10. §-ára, 119. § (2) bekezdésére, 133. § (1) bekezdésére, 222. §-ára, 223. § (3) bekezdésére, 224. § (4) bekezdésére, 231. § (5) bekezdés a) pontjára, 307/D. § (1) bekezdésére, 307/D. §-ára, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 86. § (1) bekezdésére alapította, utalt a Kúria Kvk.II.37.146/2014/2. számú végzésére, és a Nemzeti Választási Bizottság 17/2018. és 20/2019. számú határozataira.
[6] Indokolása szerint jelölő szervezetet kizárólag a képviseletére jogosult személy jelenthet be. A nyilvántartásba vételt megelőzően a HVB mellett működő választási iroda köteles ellenőrizni a bejelentett szervezet létezését és adatainak hitelességét a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, a bejelentett jelölt adatait a központi névjegyzékben, továbbá a bejelentő személy Ve. 119. § (2) bekezdésének való megfelelését. A nyilvántartásba vételt kérő személy képviseleti jogosultsága a közhiteles bírósági nyilvántartás szerint a bejelentés időpontjában nem állt fenn, a választási szerveknek nincs törvényes lehetőségük a közhiteles nyilvántartással szemben a kérelmező küldöttgyűlésén lezajlott választás, illetve a erről szóló nyilatkozat figyelembe vételére. Nem tulajdonított annak jelentőséget, hogy a bejelentő személy határozott időre szóló képviselői jogának nyilvántartásból való törlésére nem került sor.
[7] Utalt arra, hogy a visszautasítás nem akadálya a képviselő által határidőben benyújtott újabb kérelem esetén a párt jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételének.
A felülvizsgálati kérelem
[8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (1) bekezdés a) pontja, 90. § (1) bekezdése és a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a TVB határozatának megváltoztatását, jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét, másodlagosan a Kp. 89. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a TVB határozatának hatályon kívül helyezését, a TVB új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését kérte.
[9] Álláspontja szerint a határozat sérti az Alaptörvény B cikk (1) bekezdését, VIII. cikk (3) bekezdését, XXIV. cikk (1) bekezdését, 28. cikkét, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, 119. § (2) bekezdését, 133. § (1) bekezdését, 222. § (1) bekezdését, 224. § (1) – (2) bekezdéseit, a Cnytv. 86. § 81) bekezdését, 90. §-át, a Ptk. 3:13. § (2) bekezdését, 6:11. § (1) – (2) bekezdéseit és 6:14. § (1) bekezdését.
[10] Előadta, hogy a Cnytv. 86. § (1) bekezdése és a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban. Ptk.) 3:13. § (2) bekezdése, 6:11. § (1) – (2) bekezdései és 6:14. § (1) bekezdése értelmében a nyilvántartás közhitelességéből adódóan az abban szereplő személy a jogi személy képviselőjeként mindaddig eljárhat, amíg jogosultságát a nyilvántartásból jogerősen nem törölték. Utalt a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pk.50.003/2017/2. számú végzésére, mely a közhitelesség és képviselet problematikáját illetően azt állapította meg, hogy „a megbízás megszűnése nem több, mint egy, a nyilvántartásban feltüntetett - a képviselő személyének későbbi törlését adott esetben megalapozó - jogi tény, és nem vonja maga után a bejegyzésen alapuló képviseleti jog egyidejű megszűntét, az ugyanis - ahogyan azt a töretlen bírói gyakorlat is megerősíti - majd csak a nyilvántartásból való jogerős törléssel válik hatályossá.”
[11] Álláspontja szerint az ezzel ellentétes jogértelmezés nem felel meg a polgári jog azon alapelvi szintű követelményének, hogy jogi személy nem létezhet képviselő nélkül. Amennyiben a jogalkotó a megbízatás megszűnéséhez a képviseleti jog automatikus megszűnését kívánta volna jogkövetkezményként fűzni, akkor a Cnytv. ekként rendelkezett volna; ezzel szemben azonban a Cnytv. 90. §-a kifejezetten azt rögzíti, hogy a civil szervezetek nyilvántartásában adatváltozás átvezetésének csak a Cnytv.-ben vagy külön jogszabályban meghatározott eljárást, a képviseleti jog vonatkozásában változásbejegyzési vagy törvényességi felügyeleti eljárást követően van helye. Mivel kérelmező jelölő szervezet tekintetében a bejelentő személy képviseleti jogát a civil szervezetek nyilvántartásából nem törölték, a kérelmező képviseletében eljárva aláírhatta a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet.
[12] Hivatkozott arra is, hogy a Ptk. 6:14. § (1) bekezdése értelmében a TVB-nek a kérelmező szervezettel hivatalos úton, a kérelemben szereplő e-mail elérhetőségén fel kell venni a kapcsolatot, mert az eljárás csak így feleltethető meg Alaptörvény B cikk (1) bekezdésnek, és így biztosítható az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésben előírtak szerinti tisztességes eljárás, illetve Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti esélyegyenlőség, illetve a jóhiszemű és rendeltetésének megfelelő joggyakorlás követelményének.
[13] Álláspontja szerint ugyan a Ve. 133. § (1) bekezdése a közhiteles nyilvántartás ellenőrzési kötelezettségét írja elő, azonban a választási alapelvek megkövetelik a körültekintő és tisztességes eljárást, és akár a nyilvánosan elérhető más információk ellenőrzését, értékelését, beszerzését, amely kötelezettség a rövid eljárási határidőre tekintettel is fennáll, mert az nem teljesíthetetlen, nem aránytalan, nem elvárhatatlan követelmény a választási eljárás kapcsán. Előadta, hogy a teljes magyar média beszámolt arról, hogy 2020. június 10. napján a párt közgyűlése a korábbi elnököt 2 évre újraválasztotta, így ez a tény már köztudomású volt. A Ve. nem tiltja, az alapelvekből pedig levezethető, hogy a választási szerv a kérelmező jelölő szervezetet hivatalosan a fellebbezési beadványában megjelölt e-mail elérhetőségén megkeresse és a törvényes képviseleti jogosultság rövid úton történő igazolására hívja fel a jogkövetkezményekre felhívással, különösen azért, mert az eljárása a változásbejegyzése rendelkezésre álló 60 napos határidőn belül zajlott.
[14] Különös hangsúllyal hivatkozott arra is, hogy a bejelentő személytől származó fellebbezést a TVB befogadta, képviseleti jogosultságát a TVB e tekintetben nem vitatta, ellenben ugyanabban a jogorvoslati eljárásban a fellebbezést elbíráló döntésben ezt már kifogásolta. Álláspontja szerint a TVB eljárása és döntése logikailag nem következetes, jogi érveit tekintve pedig önmagával is ellentmondó, amely eljárás és döntés sérti a tisztességes eljárásra vonatkozó rendelkezéseket is. A támadott határozatban megjelenő jogértelmezés elfogadása azzal járna, hogy egy párt a legfontosabb jogosultságát, a jelöltállítás jogát nem gyakorolhatná: a nyilvántartásba bejegyzett törvényes képviselő már nem, az újonnan megválasztott törvényes képviselő pedig (jogerős nyilvántartásba vétel hiányában) még nem járhatna el a jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételének kérelmezése során. Álláspontja szerint ez a jogértelmezés ellentétes az Alaptörvény 28. cikke szerinti követelményekkel is, mivel a jelölő szervezet jelöltállításhoz való alapvető jogát alkotmányos indok nélkül, a józan ésszel és a cél szerinti értelmezés követelményével ellentétesen korlátozza. Ez pedig ellentétes lenne a pártok alkotmányos funkcióit lefektető Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdésével is.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs törvényes lehetőség.
[16] A Kúria megállapította, hogy az ügyvéd által előterjesztett felülvizsgálati kérelemhez csatolt ügyvédi meghatalmazáson az ügyvéd neve és aláírása mellett a kérelmezőként megjelölt szervezet és F.-Gy. A. előnyomott neve felett aláírás nem szerepel. Ennek következtében nem állapítható meg, hogy a meghatalmazás a kérelmezőtől származik.
[17] A Ve. 228. § (2) bekezdése, illetve a Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 65. § a) pontja szerint a perben meghatalmazottként eljárhat az ügyvéd és az ügyvédi iroda. A Pp. 67. § (1) bekezdése értelmében a meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A meghatalmazott köteles - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első beadványához mellékelni, vagy ha erre előbb kerül sor, az első bírósági jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolni. A Pp. 67. § (2) bekezdése alapján a meghatalmazást - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A (4) bekezdés szerint az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos meghatalmazásának igazolásáról jogszabály eltérően rendelkezhet.
[18] Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 34. § (1) bekezdés szerint ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére. A (2) bekezdés kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
[19] Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelemhez ügyvédi meghatalmazásként csatolt okirat nem tartalmazza a meghatalmazó aláírását, az nem felel meg az ügyvédi meghatalmazás tartalmi feltételeinek, a megbízás tényét nem igazolja.
[20] A Ve. 224. § (5) bekezdése szerint a bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A Ve. 231. § (2) bekezdése szerint „a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani (...), ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be”.
[21] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem volt törvényes lehetőség.
Záró rész
[22] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp.) 157. § (13) bekezdés b) pontja szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül határozott.
[23] Az eljárás illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban. Itv.) 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
[24] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2020. július 23.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Stefancsik Márta sk. előadó bíró,
Dr. Huber Gábor sk. bíró