Kvk.I.37.573/2019/2. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.37.573/2019/2.

A tanács tagjai:     dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A kérelmező: (...)

Képviselője: Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: Dr. Szabados Gergő ügyvéd)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 89/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria Nemzeti Választási Bizottság 89/2019. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Egy magánszemély és a Magyar Szocialista Párt beadványozók külön-külön előterjesztett beadványaikban a kérelmező 2019. április 28-ai Tények című hírműsorában közzétett Fidesz – Magyar Polgári Szövetség jelölő szervezet (a továbbiakban: Fidesz) reklámfilmjét kifogásolták. A reklámfilm szövege a következő volt: „Csak hogy egy mondatot mondjak, ha már szókimondó vagyok: sok a patkány Magyarországon! Az MSZP-s Bangóné a Fidesz támogatóit, … téged, … téged és téged patkánynak nevezett. Emlékezzünk erre május 26-án, amikor majd szavazunk!”

[2] A magánszemély beadványozó kifejtette, hogy a kérelmező országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatónak minősül, így, ha politikai reklámot kíván közzétenni, azt kampányidőszakban kizárólag a Ve. 147/F. §-ában foglaltak szerint teheti meg. Miután a törvény által előírt bejelentkezés nélkül tette közzé az egyik jelölő szervezet egyik reklámfilmjét, tevékenysége jogsértő. A kisfilm egyértelműen politikai tartalmat hordoz, és az egyik jelölő szervezettel szemben negatív kampányt folytat, így alkalmas arra, hogy a megjelenített másik jelölő szervezet, a FIDESZ támogatására szólítson fel, annak esélyeit növelve az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán. Továbbá a kérelmező nem biztosított egyenlő megjelenési lehetőséget más, önmagáról politikai reklámot közzétenni kívánó jelölő szervezetnek.

[3] Az MSZP állítása szerint a kérelmező fent hivatkozott műsorszámával megsértette a Ve. 148. § (2), (3) és (4) bekezdéseit. Véleménye szerint az idézett jogszabályhelyek alapján csak azok a „sajtóterméknek minősülő és a hatósági nyilvántartásban szereplő orgánumok” tehetnek közzé politikai hirdetést, „amelyek hirdetési árjegyzéküket előzőleg megküldték az Állami Számvevőszék részére”. Felrótta továbbá, hogy a kifogásolt hirdetés „a műsor egyik önálló blokkjában elrejtve, mintegy annak elemeként jelent meg, megrendelőre utalás pedig nem történt”. Álláspontja szerint a „sugárzott kisfilm választási hirdetésnek minősülő volta elvitathatatlan, az adás 40. perc 26. másodpercénél elhangzó utolsó mondata kifejezett választási felhívást tartalmaz”.

[4] A kérelmezett beadványában tagadta, hogy a FIDESZ reklámfilmjét jogosulatlanul tette közzé. A hírműsora egy olyan közérdeklődésre számot tartó eseménnyel foglalkozott, amelynek keretében a film ugyan részletekben bemutatásra került, de lényegi mondanivalója nem ez volt, hanem hogy az egy másik médiaszolgáltató hírműsorában a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője milyen véleményt fogalmazott meg a FIDESZ növekvő támogatottságával kapcsolatban. Az országos felháborodást kiváltó nyilatkozatra adott reakciókat és a FIDESZ többlépcsős tájékoztatását kívánta bemutatni, amelynek első eleme a kifogásolt kisfilm. Ez azonban nem politikai reklámként, hanem illusztrációként került bemutatásra.

[5] A kérelmezett a kifogásokat egyesítette, és határozatában úgy ítélte meg, hogy a kifogások részben megalapozottak. Ugyan a sérelmezett kisfilm közzétételére a kérelmező hírműsorában formálisan nem a politikai reklámra vonatkozó szabályok alapján került sor, de figyelemmel a 925/2014. NVB határozatban is elfoglalt álláspontjára, amelyet a Kúria Kvk.II.37.447/2014/5.számú végzésével megerősített, a műsorszám tartalma alapján is vizsgálható és politikai reklámnak minősíthető. Hangsúlyozta, hogy a kisfilmmel kapcsolatban megállapítható, hogy az a Magyar Szocialista Párt képviselőjének nyilatkozatára reagálva igyekszik mozgósítani a választópolgárokat, azt sugallva, hogy a nyilatkozatra az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásán leadott szavazatukkal reagáljanak.

[6] A kisfilm nem csupán szemléltetést elősegítő illusztráció, önmagában nézve is megfelel annak a tartalmi követelménynek, amely szerint jelölő szervezet népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző tartalom. Továbbá a hírműsorban egyértelműen megjelölésre került a médiatartalom szerzője is, amely az eredeti tájékoztató kampányban meglévő impresszumot is megfelelően pótolja. A kérelmező a filmben foglalt választói üzenet lényegét szerkesztés nélkül átadta műsorában, nem elégedett meg a FIDESZ tájékoztató kampányára tett utalással, ezzel párhuzamosan a választási eljárásban érintett további jelölő szervezetek álláspontját a közérdeklődésre számot tartó eseménnyel összefüggésben nem jelenítette meg. Nem tartotta ugyanakkor alaposnak az MSZP beadványában megjelölt jogszabálysértéseket és e körben a kifogást elutasította.

[7] Utalt arra is, hogy a kérelmezőt, mint médiaszolgáltatót felelősség terheli az általa leadott műsorszámok tartalmának megválasztására, összeállítására. A kérelmező tevékenysége megsértette a Ve. 147/F. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettséget, és előzetes nyilatkozat hiányában tett közzé politikai reklámot. Erre figyelemmel a jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy jelen határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül a Tények című műsor során tegye közzé. A bírság kiszabását arra figyelemmel mellőzte, hogy a 88/2019. számú határozatával megállapított bírságösszegben ezt a riportot is értékelte.

Felülvizsgálati kérelem

[8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a támadott határozat megváltoztatását, a kifogás elutasítását kérte. Egyrészről azt állította, hogy az NVB hatáskör hiányában járt el, mert a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Mttv.) 182. § bh) alpontja szerint a politikai reklámra, közérdekű közleményre és a társadalmi célú reklámra vonatkozó rendelkezések tekintetében a Médiatanács gyakorol hatósági felügyeletet. Így annak kivizsgálása, hogy jogszabályban meghatározott engedély hiányában tett közzé politikai reklámot, nem az NVB jogkörébe tartozik.

[9] Hivatkozott Magyarország Alaptörvényének IX. cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságára, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás jogára. Tagadta, hogy politikai reklámot tett volna közzé, csak egy közérdeklődésre számot tartó eseményről adott tájékoztatást, melynek egyik eleme volt a kisfilm részletekben való bemutatása. Arról számolt be, hogy a FIDESZ többlépcsős tájékoztatást kívánt bevezetni az ellenzéki képviselői nyilatkozattal szemben, melynek első eleme volt a kifogásolt kisfilm. Ez nem mint politikai reklámként, hanem a témával összefüggésben és annak illusztrálásaként került ismertetésre. Hangsúlyozta, hogy a szerkesztői szabadság törvényi alapelve biztosítja a Médiaszolgáltató részére, hogy az általa bemutatni kívánt témákat a maga által választott eszközökkel és módon mutasson be.

[10] A kifogásolt műsorszám megfelelt az Alkotmánybíróság által meghatározott követelményeknek is. A kifogásnak való helyt adás esetén az NVB határozatával korlátozná a Médiaszolgáltató, mint kereskedelmi médiaszolgáltató szerkesztői szabadságát és a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alkotmányos jogait. Ezzel összefüggésben számos alkotmánybírósági döntésre hivatkozott. Nézete szerint az idézett AB határozat a szerkesztői szabadság korlátozhatóságát vizsgálja a Ve. 2. § (1) bekezdése tükrében, azonban a határozatból kiderül, hogy ez kizárólag a közpénzből fenntartott médiaszolgáltatók esetében érvényesül. Tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató egy országos kereskedelmi médiaszolgáltató, vele szemben ilyen korlátozás nem alkalmazható.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11]  A kérelmező felülvizsgálati kérelme alaptalan.

[12] A Kúria álláspontja szerint az NVB megfelelő alapossággal rögzítette határozata indokolásában a kifogás elbírálása körében irányadó tényállást, abból a Ve. 147/F. § (1) bekezdése alkalmazásával helytálló következtetésre jutott.

[13] Nem megalapozott a kérelmezőnek az az érvelése, hogy a választási törvény hatálya nem terjed ki médiaszolgáltatói tevékenységére, az NVB választási időszakban sem bírálhatja el tevékenységével kapcsolatos kifogásokat. A Ve. 151. § (1) bekezdése egyértelműen megteremti az NVB számára a kifogásolt műsorszám vizsgálatára a hatáskört. Miután a műsorszámba beágyazva megjelent a FIDESZ kisfilmje, mely az európai parlamenti választásokkal kapcsolatosan szólítja meg a szavazókat, vitathatatlanul fennállt az NVB jogosultsága arra, hogy vizsgálja, hogy a kisfilm politikai reklámnak minősül-e. Rámutat a Kúria arra is, hogy az Mttv. 32. § (3) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy választási kampányidőszakban a választási eljárásról szóló törvény szabályai szerint lehet politikai reklámot közzétenni a médiaszolgáltatásban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (továbbiakban: NMHH) felügyeleti hatásköre, eljárási jogosultsága kizárólag a politikai reklámként közzétett médiatartalmakban megvalósult jogsértések, tehát az Mttv. politikai reklámokkal kapcsolatosan előírt kötelezettségeinek megsértése esetén áll fenn. Az NMHH hatósági hatásköre a politikai reklámokra vonatkozó, ugyanakkor a Ve.-ben rögzített rendelkezések megsértésének vizsgálatára nem terjed ki.

[14] A fentiekre figyelemmel jogszerűen vizsgálhatta a kifogások alapján az NVB, hogy a kérelmező oldaláról fennállt-e jogsértés, a Ve. 147/F. § (1) bekezdésben előírtak megkerülésével került-e sor a kisfilm közzétételére.

[15] Elsőként tehát abban kellett állást foglalni, hogy a vitatott kisfilm politikai reklámnak tekinthető-e, hordoz-e olyan tartalmat, mely alapján e kategóriába sorolható. A politikai reklám a közéleti kommunikáció egyik formáját képviseli, amely egy politikai párt vagy mozgalom népszerűsítését, megismertetését, illetve valamely politikai cél előmozdítását szolgálja. Annak fogalmát az Mttv. 203. § 55. pontja adja meg, ezt veszi át a Ve. azzal a kiegészítéssel, hogy a párt, politikai mozgalom és kormány alatt jelölő szervezetet és független jelöltet kell érteni.

[16] A politikai reklám célja az adott párt politikájának népszerűsítése, a párt támogatottságának növelése. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint a politikai reklám olyan közlés, amely a jelölő szervezetek jelöltjeit támogatja, vagyis az „igen” vagy „nem” válaszok közötti választásra sarkall. [19/2016. (X.28.) AB határozat]

[17] Ennek az értelmezésnek a figyelembevételével egyértelműen megállapítható, hogy a médiaszolgáltató által teljes terjedelemben közzétett, a Fidesz által készített „tájékoztató”, kisfilm politikai reklámnak minősült, mert az ellenzéki képviselő által elhangzott minősítő jelzőt kiemelve azt nyomatékosította, hogy a választók a szavazáskor emlékezzenek erre a dehonesztáló megjegyzésre és szavazzanak a Fideszre. A Kúria kiemeli, hogy a jogi értékeléskor nem az elnevezésnek, hanem kisfilm tartalmának van jelentősége, így hiába nevezi a kisfilmet tájékoztatásnak a kérelmező, ha mondanivalója alapján az politikai reklámnak minősül.

[18] Nem tévedett az NVB tehát, mikor a fentiekre tekintettel vizsgálta a Ve. 147/F. § sérelmét. A médiaszolgáltató a Ve. 147. § (5) bekezdése alapján felelősséggel tartozik az Mttv.-ben foglaltak betartásáért, tehát egy adott műsorszám közzététele előtt vizsgálnia kell, hogy a közlésre szánt reklám politikai célú reklámnak minősül-e, és a közzététel során az adott reklám-típusra vonatkozó egyéb rendelkezéseket (pl. politikai reklám esetén az előírt idősávokat és időtartamokat) be kell tartania.

[19] A Ve. részletes szabályokat határoz meg a politikai reklám közzétételére, a médiaszolgáltató részére bejelentési kötelezettséget ír elő, enélkül politikai reklám közzétételére a médiaszolgáltató a kampányidőszakban nem jogosult. Nem vitás, hogy a kérelmező ilyen bejelentéssel nem élt, így ennek figyelembevételével kellett cselekményét vizsgálni és elbírálni. Fel kellett volna ismernie, hogy a hírműsorába ágyazott kisfilm politikai reklámnak minősül, emiatt annak teljes terjedelemben történő közlése sérti a Ve. 147/F. § (1) bekezdésében foglaltakat. Nem védhető az az érvelése, hogy csupán tájékoztatott az ellenzéki képviselő dehonesztáló megjegyzése elleni válaszlépésekről. Ez akkor lenne igaz, ha a hírműsora keretében csupán beszámol erről, de nem teszi közzé a „tájékoztató” kisfilmet.

[20] Az NVB a kérelmezőt nem azért marasztalta el, mert tájékoztatást adott az ellenzéki képviselő megszégyenítő megjegyzéséről és ezzel kapcsolatos válaszlépésekről, hanem azért, mert ennek keretében megjelenített egy olyan kisfilmet, mely politikai reklámnak minősül, és melynek közzétételére az Ve. 147/F. § (1) bekezdésében írt nyilatkozat hiányában nem volt jogosult. Ennél fogva az NVB-nek és a Kúriának sem kellett vizsgálnia az Alaptörvény IX. cikkében foglaltak és a szerkesztői szabadság korlátozásával kapcsolatos alkotmánybírósági döntések sérelmét.

[21] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében hivatkozott jogszabálysértések nem álltak fenn, erre figyelemmel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[23] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.

[24] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2019.május 8.

dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró