A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.I.37.572/2019/2.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró
A kérelmező: (...)
A kérelmező képviselője: Dobrossy és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: Dr. Szabados Gergő)
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata
A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 88/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 88/2019. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] B. A. és az MSZP beadványozók a Nemzeti Választási Bizottságnál (a továbbiakban: NVB) előterjesztett kifogásukban az Európai Parlament tagjainak 2019. évi választásához kapcsolódó választási kampánnyal összefüggésben előadták, hogy a kérelmező a 2019. április 24. és április 29. közötti, tételesen megjelölt hírműsorainak 29 riportjával megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjában foglaltakat, mert ezekben csak és kizárólag a FIDESZ-KDNP jelölőszervezet kampányáról számolt be, az ugyancsak folyamatos kampánytevékenységet folytató ellenzéket egyik hírműsorban sem említették meg.
[2] Az NVB értesítette a kérelmezőt a kifogásról, aki arra észrevételt tett. Álláspontja szerint a megjelölt műsorszámok egy része nem tekinthetők kampányban történő részvételnek. A kampánnyal kapcsolatos hírfolyamok tekintetében azok rövid időtartamára, a szerkesztői szabadság korlátozására és a kiegyensúlyozottság követelményére hivatkozott.
[3] Az NVB a 2019. május 2-án kelt 88/2019. számú határozatában azt állapította meg, hogy a kérelmező a Tények hírműsorokban április 24. és április 29. közötti időszakban 10-, részben ismétlődő riport az EP választás kampányával kapcsolatos. A kifogásban megjelölt további 19 riportot nem vette figyelembe, mivel azok részben a Kormány tevékenységéről szóló híradások, vagy azok tájékoztatói, részben a kampánnyal össze nem köthető egyéb tartalmak.
[4] Az NVB a 10 műsorszám tekintetében a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy a kérelmező megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvet azzal, hogy a Tények 18.00 órakor kezdődő kiadásai, Tények Röviden, Tények Reggel, Tények Este és Tények Extra kiadásainak 2019. április 24-e és április 29-e közötti műsorfolyama a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek számára aránytalanul több megjelenési lehetőséget biztosított, mint más jelölő szervezeteknek. A kérelmezőt eltiltotta a további jogsértéstől, kötelezte a határozat rendelkező részének annak közlésétől számított három napon belül a Tények című műsor fent megjelölt kiadásai előtti közzétételére, továbbá 7.450.000 forint bírság megfizetésére.
[5] Az NVB korábbi határozataira és a Kúria több végzésére tekintettel nem fogadta el a kérelmező azon érvelését, mely szerint kettő hét vonatkozásában kellene vizsgálni a műsorfolyamot, és az abban megjelenő műsorszámokat. Tételesen megjelölte, hogy az egyes műsorszámokban mi értékelhető az Európai Parlamenti választásra tekintettel kampánytartalomnak. Megállapította, hogy a beadványozó által megjelölt április 24. és április 29. közötti időszak 10 műsorszámot azért tartja vizsgálható műsorfolyamnak, mert a kifogásolt hírműsor naponta több alkalommal is megjelenik, mind rövid kiadásokkal-, mind egyórás, az aktuális híreket széles spektrumban átfogó műsorszámként, és a vélelmezett jogsértés azok többségét érinti, legalább egy alkalommal.
[6] Az NVB rögzítette, hogy a 2019. évi európai parlamenti választás kampányidőszakban a kérelmezőt már több esetben elmarasztalta a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelvi sérelmek körében. A Kúria a Kvk.III.37.484/2019/2. számú, az NVB 45/2019. határozatát helybenhagyó végzésében kimondta, hogy a kérelmező a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás körében megsértette az esélyegyenlőség alapelvi rendelkezését, és e körben kizárta a szerkesztői szabadságra történő hivatkozást.
Az NVB a Kúria Kvk.VI.37.559/2019/2. számú végzésével helybenhagyott 65/2019. számú határozatában a kérelmezőt egyoldalú és részrehajló tájékoztatás miatt, bírság kiszabásával egyidejűleg, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjainak megsértése miatt marasztalta, további jogsértéstől eltiltotta.
Az NVB a 83/2019. számú határozatában a kérelmezőt a Ve. 152.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezésből eredő kötelezettsége és a 45/2019. számú határozatban előírt jogkövetkezmények alkalmazásának elmulasztása miatt sújtotta ismételt magasabb összegű bírsággal.
[7] A FIDESZ-KDNP megjelenítései, illetve az a tény, hogy más jelölő szervezetek az adott időszakban számos témában tartottak sajtó-nyilvános rendezvényeket, amelyekről egyszer sem került sor beszámolóra, megalapozza beadványozó azon észrevételét, hogy a műsorfolyamban tartósan és súlyosan sérült a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség és ezáltal a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve. A műsorszerkesztés eredményeként kizárólag a FIDESZ-KDNP választási kampányban elfoglalt álláspontja jelenik meg, amely a kérelmező széles elérése miatt alkalmas a választói akarat befolyásolására. A kérelmező szerkesztői gyakorlata a FIDESZ-KDNP kampányeseményeinek bemutatására irányult, sorozatos jogsértő műsorszerkesztési gyakorlatán az NVB és a Kúria határozatainak ismeretében sem változtatott.
[8] Az NVB a bírság kiszabását lehetővé tevő Ve. 152.§ (2) és (3) bekezdése alkalmazása során megállapította, hogy a kérelmező terhére a jelen választási eljárásban már kétszer jogerősen állapított meg jogsértést az NVB, illetve a Kúria, az NVB határozatának megváltoztatásával. Egy további ügyben pedig az NVB elmarasztaló döntést hozott, amely jelen ügy elbírálása idején felülvizsgálat alatt áll. Mindezek miatt alappal állítható, hogy a kiemelkedő nézettséggel bíró műsorszolgáltató az ismételt jogsértéseket szándékosan, a választási szervek álláspontjának ismeretében követi el, amely legmagasabb összegű bírság kiszabását indokolja. A mérlegelés során figyelembe vette, hogy a jogsértés a kérelmező egyik legnézettebb műsorait érintette, a jogsértő tevékenység többszörösen ismétlődött, értékelte a jogsértés súlyát és szándékosságát, hogy a kérelmező országosan elérhető lineáris médiaszolgáltató.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a határozat megváltoztatását és a kifogás elutasítását, másodlagosan a bírság mellőzését, vagy mérséklését kérte. Álláspontja szerint a határozat sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait, továbbá a 152.§ (2) bekezdését.
[10] A Ve. 2.§ (1) bekezdés a) pontjához kapcsolódóan előadta, hogy a választási kampányban résztvevő médiaszolgáltatókkal szembeni esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. A kifogásban megjelölt időszak semmiképpen nem tekinthető ilyennek.
[11] A Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzéséből és az Alkotmánybíróság 1/2007. (I.18.) AB határozatból kiemelte, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy minden egyes álláspontot minden műsorszámban meg kell jelenítenie. A kúriai végzés az ott érintett két hetes időszakot megfelelő hosszúságúnak tekintette, jelen esetben azonban ettől rövidebb időszakról van szó, és nincsenek olyan, a 45/2019.NVB, 663/2018.NVB határozatokban és a Kúria Kvk.VI.37.484/2019/2. és Kvk.VI.37.432/2018/2. számú végzéseiben értékelt egyedi körülmények, amelyek indokolnák ezt az eltérést. A vizsgált időintervallum eleve kizárja a tartós esélyegyenlőség lehetőségét, így kijelenthető az is, hogy a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, mint választási alapelv sérelme ezen okból sem állapítható meg.
[12] A Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontjához tartozóan, figyelemmel a 18/2008.(III.12.) AB határozatra és a Kúria álláspontjára, a továbbiakban arra hivatkozott, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme esetén felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. A kifogással érintett tényállásban azonban nincs ilyen többletelem, a választási eljárásban a jelölő szervezeteket és a jelölteket a kampány idején megillető jogok gyakorlásakor e jogok eltérő célú kihasználását nem lehetett felfedezni.
[13] A szerkesztői szabadságra való hivatkozással egyrészt vitatta, hogy a műsorszám tartalmának összeállítása kapcsán az NVB-nek lenne hatásköre, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. Másrészt előadta, hogy a 3096/2014. (IV.11.) AB határozat szerinti, a szerkesztői szabadság korlátozhatóságára vonatkozó álláspont kizárólag a közpénzből fenntartott médiaszolgáltatók esetében érvényesül, a kérelmező, mint kereskedelmi médiaszolgáltató esetében nem alkalmazható.
[14] A bírság kiszabása körében arra hivatkozott, hogy az NVB a korábbi marasztalások értékelése során figyelmen kívül hagyta, hogy azok bírósági felülvizsgálata folyamatban volt, így azokat nem lehetett volna súlyosbító körülményként figyelembe venni. Az NVB határozata azért is jogsértő, mert nem tett eleget a Ve. 152.§ (2) bekezdés szerinti mérlegelési kötelezettségének, döntését nem indokolta elégséges mértékben. Az indokolás szerinti szándékosság megállapítása teljes mértékben alaptalan, illetve bizonyítatlan. A bírság mértéke jelentősen eltúlzott, nincs arányban az elkövetett jogsértés súlyával, illetve jóval túlmutat a bírság kiszabásával elérni kívánt jogalkotói célon.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A kérelmező felülvizsgálati kérelme nem alapos.
[16] Az NVB határozata a kérelmező közvetlen kötelezéséről rendelkezik, így a kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerint érintettsége fennáll. Ez okból nem volt akadálya a felülvizsgálati kérelem elbírálásának.
[17] A kérelmező a bírósági felülvizsgálati kérelmében már nem vitatta, hogy az NVB olyan műsorszámokat vont volna vizsgálat alá, amelyek nem tekinthetők kampányban történő részvételnek. Ezért a Kúria tényállásának alapjául elfogadta, hogy az NVB határozattal érintett 10 műsorszámban a FIDESZ-KDNP választási kampányához tartozó kampányeseményeket mutattak be.
[18] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében hivatkozott arra, nem következett be a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjának sérelme. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, valamin a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[19] A Kúria, osztva a korábbi végzéseiben megfogalmazottakat, továbbra is irányadónak tekinti, hogy a Ve. alapelvi követelmények teljesülésének vizsgálata során nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. Műsorfolyamként az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas, meghatározott tartalmú műsorszámok értékelésére van lehetőség (pl. Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.I.37.353/2018/2. [30] pont, Kvk.IV.37.516/2019/4. [19] pont). Jelen esetben a „Tények” címet viselő, naponta többször ismétlődő hírműsorok összehasonlításra alkalmasak, a műsorfolyam ténye megállapítható.
[20] Azt, hogy a vizsgálatot milyen időtartamra – napra, hétre, hónapra – nézve kell elvégezni, a műsorfolyam természetéből kiindulva lehet meghatározni. A Kúriának a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésével érintett műsorszám csak naponta egyszer, a reggeli főműsoridőben volt sugározva, így lehetett két hetes időtartamot elégségesnek tekinteni az alapelvi sérelmek vizsgálatánál. A jelen eljárásban érintett Tények c. műsor különböző napszakokban, eltérő terjedelemben, de naponta többször is jelentkezik, így akár napon belül is lehetőség van a vélemények kiegyensúlyozására. A Tények, és annak különbözői változatait jelentő műsorszámok megjelenésének gyakorisága nem hasonlítható össze Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzéssel érintett műsorszáméval. A műsorfolyamokkal összefüggésben a „két hetes” megjelenési gyakoriság elvárása tehát nem általánosítható, azt mindenkor az érintett műsorszám ismeretében, egyedileg kell meghatározni. A jelen eljárásban egy naponta többször megjelenő műsorszám hat napon át tartó vizsgálatára került sor, ami elégséges időtartam a Ve. szerinti alapelvek érvényesülésének vizsgálatához.
[21] A szerkesztői szabadságnak a műsorfolyamokhoz kapcsolódó, kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kérelmezői előadás kapcsán a Kúria visszautal a Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzés [28], és a Kvk.IV.37.516/2019/4. számú végzés [23] pontjaira, kiemelve azt, miszerint az „1/2007. (I.18.) AB határozatából is az tűnik ki, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesülésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a média – azon belül a szerkesztési szabadság – olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél, a véleménypluralizmus elérése nem igazol.”. Az NVB azzal, hogy nem egy műsorszám, hanem a Tények műsorfolyamára nézve vizsgálódott, megteremtette azt a helyzetet, amelyben a Ve. alapelvi rendelkezéseinek megtartottsága a szerkesztői szabadság sérelme nélkül vizsgálható. A szerkesztői szabadság Ve-t meghaladó korlátozásának hiányában nem irányadó a felülvizsgálati kérelemnek a 3096/2014. (IV.11.) AB határozatra alapított előadása. Kiemeli a Kúria, hogy ezen AB határozat [35]-[36] pontjaiban maga az Alkotmánybíróság is hangsúlyozta, hogy másként ítéli meg a médiaszolgáltatók és az írott sajtó esetében a szerkesztői szabadság korlátozhatóságát: a kérelmező által előadottakat, a közpénzből fenntartott jelleget az Alkotmánybíróság az önkormányzati írott sajtó esetében értékelte releváns elemként. Ez az AB határozat a kérelmezőre nézve ez okból sem alkalmazható.
[22] A szerkesztői szabadság kérdésében a kérelmező alaptalanul hivatkozott arra is, hogy az egyes műsorszámok összehasonlítására az NVB-nek nincs hatásköre. A Kúria a Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzés [29] pontjában az alkalmazandó jogszabályok szempontjából már kifejtette, hogy választási ügyben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének teljesülését nem a sajtótartalmak és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény, vagy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény alapján kell megítélni, hanem a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt szerint. A Ve. választási ügyekben való alkalmazására pedig az NVB a Ve. 14.§ (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pontja alapján kifejezett hatáskörrel rendelkezik.
[23] A Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség érvényre juttatásának követelménye kapcsán a Kúria azt állapította meg, hogy a 2019. április 24. és április 29. közötti időszakban a kérelmezőnek volt olyan műsorfolyama, amelyben kizárólag a FIDESZ-KDNP kampányeseményeit mutatta be. A kizárólagosság következtében az NVB helytállóan helyezkedett arra az álláspontra, hogy a kérelmező tevékenysége sértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontját.
[24] A Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti, a választási eljárásban érvényre juttatandó jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvvel szemben támasztott követelményeket a Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4. számú végzés [33] pontja a következőképpen foglalta össze: A rendeltetésszerű joggyakorlás a joggal való visszaélés törvényi tilalmát rögzítő polgári jogi szabályozásból kiindulva az egész jogrendszert átható követelmény. A Ve. nem határoz meg kritériumokat a nem rendeltetésszerű joggyakorlás megállapításához, a jogalkalmazóra bízza ennek megítélését, ezért a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. és a Kvk.VI.37.942/2016/2. számú határozataiban kifejtett álláspontja szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül (Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3.).
[25] A Kúria jelen tanácsa által is irányadónak tekintett szempontrendszer a jogkövetési magatartás irányultságának vizsgálatát írja elő. Ez azonban nem csupán tényszerűen/tartalmában ugyanazon magatartás ismétlésével/ismétlődésével, hanem a tényszerűen/tartalmukban eltérő, de szándékukban, jellegükben azonos magatartásokkal is megvalósulhat.
[26] Az NVB a kérelmező formális jogkövetését, a FIDESZ-KDNP választási tevékenységéről való tájékoztatás jogsértő jellegét, a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjának sérelmét először a 2019. április 8-án kelt 45/2019. számú határozatában, az ajánlóívek leadása kapcsán állapította meg. A határozatot a Kúria a 2019. április 17-ei Kvk.VI.37.484/2019/2. számú végzésével helybenhagyta. Ezen határozat és azt követő Kúria Kvk.IV.37.516/2019/4. számú jogsértést megállapító végzésével megváltoztatott 53/2019. számú, valamint a 65/2019. számú, továbbá a jelen eljárásban érintett 88/2019. számú NVB határozatok más tartalom miatt tettek megállapításokat, azonban a 2019. április 8-ától rögzített magatartások jellege és iránya azonos. Ezért volt jelen eljárásban megállapítható az NVB által a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) ponthoz szerinti rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme.
[27] A Ve. 152.§ (2) bekezdés szerint a választási bizottság az (1) bekezdésben foglaltak mellett bírságot is kiszabhat. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
[28] A bírság kiszabása kapcsán az NVB mérlegelési jogkörben járt el. A vonatkozó felülvizsgálati kérelem elbírálása során ezért a Kúriának, tekintettel a Ve. 228.§ (2) és 229.§ (2) bekezdéseire, alkalmaznia kellett a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 85.§ (5) bekezdését: mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási cselekmény jogszerűsége körében a bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv hatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés szempontjai és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból megállapíthatóak-e.
[29] A bírság kiszabását az NVB határozatában indokolta. A korábbi jogsértések bekövetkezésének tényét határozatának meghozatalakor helytállóan viszonyított saját jogerős döntéseihez. A Ve. alapelvi rendelkezéseinek sérelmét a Kúria kapcsolódó végzései megerősítették. Az NVB – szemben a felülvizsgálati kérelemmel – kifejezetten kitért arra, hogy miben látta megvalósulni a jogsértés szándékosságát: „a kiemelkedő nézettséggel bíró műsorszolgáltató az ismételt jogsértéseket szándékosan, a választási szervek álláspontjának ismeretében követi el, amely legmagasabb összegű bírság kiszabását indokolja.” Mivel a kérelmezőnek már a 2019. április 8-án kelt 45/2019. számú határozat meghozatala óta tudomása volt arról, miként kellene gyakorolnia a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között eljárási alapelvet, a kúriai végzések szerint 2019. április 15-e óta folyamatosan jogsértőnek minősülő műsorfolyam kapcsán, ideértve a jelen eljárással érintett április 24. és április 29. közötti időszakot is, nem hivatkozhat a szándékosság hiányára.
[30] Az NVB határozatában bírság maximumként megjelölt mérték alkalmazásának indokoltságát a Kúria a felülvizsgálati kérelem nyomán a következők szerint vizsgálta. A Ve. 152.§-ához kapcsolódó törvényi indokolásból - annak kiemelésével, hogy a törvénynek nincs hivatalos, az Országgyűlés által elfogadott indokolása - nem lehet a mérték kapcsán jogalkotói célra következtetni: „A 151-152. §-hoz. Lehetőség van arra, hogy a médiaszolgáltatók, a sajtó és a filmszínházak választási kampányban kifejtett tevékenységével kapcsolatban kifogást tegyen bárki a Nemzeti Választási Bizottságnál. Körzeti, helyi vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatban pedig az illetékes választási bizottság jár el. A választási szerv, marasztaló határozatot hozhat, illetve bírságot szabhat ki.”
[31] Indokolás és Ve. preambulumának hiányában az Alaptörvény 28. cikkére figyelemmel a Kúria a bírság mértékének kapcsán azt tartotta szem előtt, hogy a bírságolásnak a józan észt és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt kell szolgálni.
[32] Az alaptörvényi követelményre tekintettel a Kúria tényként rögzíti, hogy a 2019. évi EP választás 2019. április 6-tól május 26-ig terjedő kampányidőszakából a kérelmező április 15. és április 29. közötti 15 napon keresztül szándékosan folytatott jogsértő tevékenységet. Sem a józan ésszel, sem a közjóval, sem az erkölccsel nem egyeztethető össze az, hogy egy lineáris, országos hatókörű médiaszolgáltató az április 8-a óta kimutatható jogsértés ismeretében, szándékosan megsértse a Ve. alapelveit. Ezért tekintette alaptalannak a Kúria azt a kérelmezői előadást, hogy az NVB a bírság maximum alkalmazásával aránytalanul, a jogalkotói célon túlmutatva járt volna el.
[33] A Ve. 152.§ (3) bekezdése szerint bírság legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese.
A bírság összegszerűségére nézve a kérelmező nem terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, így annak matematikai megfelelőségét a Kúria nem vizsgálhatta.
[34] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdése a) pontja alapján az NVB határozatát helybenhagyta.
A döntés elvi tartalma
[35] A rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul, melynek következtében a szervezetek közötti esélyegyenlőség tartósan és súlyosan sérül.
[36] A nem jóhiszemű és nem rendeltetésszerű joggyakorlás nem csupán tényszerűen/tartalmában ugyanazon magatartás ismétlésével/ismétlődésével, hanem a tényszerűen/tartalmukban eltérő, de szándékukban, jellegükben azonos magatartásokkal is megvalósulhat.
Záró rész
[37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a Kp. 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1.§ (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[38] A Kúria az eljárási illetékről való rendelkezés során a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően figyelemmel volt a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésére. A Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján fizetendő eljárási illetéket a kérelmező viseli.
[39] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. május 9.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla sk. bíró