Kvk.I.37.526/2018/3. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.37.526/2018/3.

A tanács tagjai:     dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró
   
A kérelmező: Együtt- a Korszakváltók Pártja I. rendű, személyesen eljáró Juhász Péter II. rendű

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: I.-II. rendű kérelmezők

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 926/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmeit érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőket, hogy fizessenek meg az államnak- külön felhívásra – külön-külön 1.000 (ezer) – 1.000 (ezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. rendű kérelmező kifogását a Somogy Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 50/2018. (IV. 14.) számú határozatában elutasította, azonban rendelkező részében megállapította, hogy a Barcs 001. számú szavazókör szavazatszámláló bizottsága (SZSZB) a névjegyzékben az egyéni és nemzetiségi listás szavazólap helyett a megjelent 8 fő nemzetiségi választópolgárnak nagy valószínűséggel (a jegyzőkönyv adatai alapján) nemzetiségi és pártlistás szavazólapot adott. Ez okozta, hogy az urnában 8 db pártlistás szavazólappal több volt. Ezzel az eljárási hibával az SZSZB megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban Ve.) 257. § (1a) bekezdését. Ugyanakkor a szavazatok megállapítása során a Ve. 197. § rendelkezései szerint járt el, így a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és f) pontjának megsértése nem valósult meg.

[2] A fellebbezés folytán eljáró Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) az OEVB határozatát – a határozatában szereplő az indokolással – helyben hagyta. Az NVB megállapította, hogy a kifogás a Ve. 218. § (2) bekezdése a) pontja szerint a jogszabálysértés tényének megállapítására irányult, amelyet az I. rendű kérelmező csak a fellebbezésben egészített ki a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja sérelmének megállapítását kérelmezve. Az NVB számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a másodfokú eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben a kifogást előterjesztették. Ezért az NVB a fellebbezésben újonnan megjelölt jogkövetkezmény, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazását mellőzte.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[3] Az I. rendű kérelmező és a személyesen eljáró II. rendű kérelmező felülvizsgálati kérelmükben az NVB határozatának megváltoztatását, az adott szavazókör eredményének megsemmisítést és a választás megismétlését kérték. Kérelmükhöz csatolták a Szabó-Nagy Ügyvédi Iroda, dr. Szabó-Nagy Péter ügyvéd részére adott meghatalmazásokat.

A Kúria döntése és jogi indokai

[4] A kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

[5] A Ve. 231.§  (2)  bekezdés szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani továbbá, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be. A Ve. 224.§ (5) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

[6] A kérelmezők által becsatolt ügyvédi meghatalmazások az alábbi szöveget tartalmazzák: „A meghatalmazás kiterjed különösen a Nemzeti Választási Bizottság 2018. április 20. napján 917/2018, 921/2018, 929/2018. számon hozott határozatai elleni felülvizsgálati kérelem benyújtására, ezzel kapcsolatos képviseletre....” A meghatalmazások ezen szöveg részében, de más helyen sem szerepel a jelen felülvizsgálati kérelemmel érintett NVB 926/2018. számú határozat megjelölése.

[7] Ennek alapján pedig a csatolt meghatalmazások jelen felülvizsgálati kérelemben nem vehetők figyelembe, a kérelmezőknek nincs a Ve. 224.§ (5) bekezdés szerinti ügyvédi képviselete. A kötelező ügyvédi képviselet alól a jogalkotó csak azoknak a természetes személyeknek az esetében enged kivételt, akik jogi szakvizsgával rendelkeznek, és csatolják szakvizsga bizonyítványuk egyszerű másolatát. Ilyet a II. rendű kérelmező nem csatolt.

[8] A kötelező ügyvédi képviselet hiányában a Kúria a kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

Záró rész

[9] A Kúria a felülvizsgálati kérelmeket a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[10] A Kúria a kérelmezőket a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy külön-külön fizessék meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket az 58.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegben.

[11] Az I. rendű kérelmezőt az Itv. 5.§ (1) d) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg akkor, ha az 5.§ (2) bekezdésének megfelelően igazolja, hogy az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ezt az igazolást az I. rendű kérelmező nem csatolta, a Kúria ezért rendelkezett a fentiekben foglaltaknak megfelelően.

[12] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

[13] Budapest, 2018. április 26.dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró, dr. Heinemann Csilla sk. bíró