A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.37.510/2019/2.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró
A kérelmező:
Képviselője: dr. Barabás Éva ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 48/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2019. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező ... szám előtti villanyoszlopon a FIDESZ-KDNP európai parlamenti választási kampányára figyelmet felhívó plakát elhelyezése miatt kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (továbbiakban: FVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és a 144. § (4) bekezdés a) pontjának megsértése miatt.
[2] Az FVB megállapította, hogy a kérelemben foglaltak „feltételezéseken alapulnak, az állítások alátámasztásaként csatolt fényképek nem elegendők a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt választási alapelv, valamint a Ve. 144. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés megsértésének megállapításához”, mely okból a kifogást a 4/2019. (IV. 11.) FVB számú határozatával elutasította.
[3] A kérelmező fellebbezéssel támadta a határozatot. Előadása szerint az előzetes írásbeli hozzájárulás hiányának bizonyítása nemleges tény bizonyítást jelentene, ami lehetetlen. Érintettsége igazolásaként arra hivatkozott, hogy ő „a támadott határozat által elutasított kifogást benyújtó, központi névjegyzékben szereplő választópolgár.” A fentiekre tekintettel kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a Fővárosi Választási Bizottság határozatát változtassa meg, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, és a b) pontja alapján a jogsértőt a további jogsértéstől tiltsa el.
[4] A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 48/2019. számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Indokolása szerint a Ve. rendelkezéseinek módosulása folytán a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények megváltoztak, 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon. Az NVB rögzítette, hogy az érintettség követelménye fogalmilag a fellebbezés kapcsán is ugyanazt jelenti, mint a felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában, így az NVB a Kúria és az Alkotmánybíróság döntéseiben az érintettség kapcsán megfogalmazott megállapításokra támaszkodott. A határozatában felsorolt kúriai döntések nyomán álláspontja az volt, hogy az elutasított kifogás kérelmező általi előterjesztése és választójoga a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt érintettségének, jogorvoslati jogosultságának megalapozására nem elegendő, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[5] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az NVB határozatának a megváltoztatását, a kifogás érdemi vizsgálata alapján a Ve. 144. § (4) bekezdés a) pontja sérelmének megállapítását kérte amiatt, hogy a FIDESZ-KDNP az oszlop tulajdonosának a beleegyezése nélkül helyezett el plakátot a kifogásban írt helyen. Másodlagosan a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pártok és jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséget előíró választási alapelv megsértésének megállapítását kérte arra figyelemmel, hogy csak egyes jelölőszervezetek helyezhetnek el plakátot villanyoszlopokon.
[6] Nézete szerint az NVB fellebbezés érdemi elbírálási kötelezettsége a Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja, az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése alapján fennállt, az NVB érintettség kapcsán kifejtett álláspontja önmagában jogszabálysértő és ellentétben áll az előbb említett Alaptörvényi rendelkezéssel. Tartalmi szempontból is hibát vétett az NVB, mert a véleménynyilvánítás szabadságát is korlátozza az általa elfoglalt álláspont. Változatlanul állította, hogy a kérelmező közvetlen érintettsége választójoga folytán fennáll. Az pedig, hogy a villanyoszlopokon csak a kormánypárt jelöltje jelenhet meg a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőséget súlyosan sérti, ezáltal a választópolgárokat közvetlenül érinti. A kifogás érdemi kérdését illetően állította, hogy nemleges tény bizonyításának hiányát kérte számon tőle az FVB, pedig a Ve. 14. § (1) bekezdése kötelezettségként írja elő a választások tisztaságának és törvényességének biztosítását, melyhez a Ve. 43. § (1) bekezdése szerinti tényállás tisztázási kötelezettség társul. Ezt az FVB elmulasztotta. A Ve. 225. §-a alapján az ELMŰ-höz írt tájékoztatást kérő levelét csatolta, melyre válasz nem érkezett.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[8] Helytállóan hivatkozott a kérelmezett arra, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. A fellebbezés és bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a Ve.221. § (1) és 222. § (1) bekezdéseinek rendelkezése értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.
[9] A már hivatkozott korábbi döntéseiben a Kúria megerősítette, hogy az érintettség választási ügyben való vizsgálata során nincs helye hivatalból bizonyításnak, annak igazolása a kérelmezőt terheli. A kérelmező ezen kötelezettségének a fentiek értelmében nem tett eleget, nem igazolta a fellebbezési eljárás során az érintettségét. A választópolgári minőségre történő hivatkozás önmagában nem elegendő. Ha a Kúria elfogadná a kérelmező érvelését, akkor valamennyi választópolgár valamennyi választási ügyben – alanyi jogon – benyújthatna jogorvoslati kérelmet. Ez pedig ellentétes lenne a Ve. érintettségi klauzulájával. A kérelmező egyebekben nem jelölt meg a személyében fennálló közvetlen érintettséget, a pártok esélyegyenlőségének sérelme pedig rá semmilyen formában nem vonatkoztatható, emiatt az figyelembe sem vehető.
[10] Az érintettség kérdésében kialakított kúriai álláspontot az Alkotmánybíróság több döntésében már vizsgálta és hangsúlyozta, hogy „A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönti el.” [3081/2014. (IV.1), 3097/2014. (IV.11.)] Azonos jogi szabályozás okán a fenti alkotmánybírósági álláspont alkalmazható a fellebbezési kérelem érintettségi vizsgálata körében.
[11] A Kúria azt állapította meg, hogy a fellebbezési eljárásban bevezetett érintettség kapcsán az NVB nem sértett jogszabályt, a kialakult gyakorlatnak megfelelően kérte számon a kérelmező érintettségét. Mindezekre figyelemmel a Kúriának a kifogás érdemi elbírálásával kapcsolatban előterjesztett felülvizsgálati érvelést vizsgálnia nem kellett, ezért az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[12] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[13] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45/A. § (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket.
[14] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. április 23.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró