A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.I.37.510/2018/2.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró
A kérelmező: Magyar Szocialista Párt I. rendű és Párbeszéd Magyarországért Párt II. rendű
Képviselője: dr. Pink Marianna Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Pink Marianna)
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: az I. és a II. rendű kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 855/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 855/2018. számú határozatát helybenhagyja.
A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Baranya Megye 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) 67/2018. (IV.14.) számú határozatában megállapította, hogy a választókerületben (OEVK) a választás eredményes volt, a megválasztott egyéni képviselő N. Cs., a FIDESZ-KDNP jelöltje 24.479 érvényes szavazattal.
[2] A kérelmezők arra hivatkozva, hogy a támadott határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 241.§ (2) bekezdés a) pontjára tekintettel törvénysértő, fellebbezést nyújtottak be.
[3] Előadták, hogy az érintett választókerület Bogdása 001. számú szavazókörében (OEVK) a nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett és a szavazáson megjelent választópolgárok részére a szavazatszámláló bizottság (SZSZB) a 136 megjelent választópolgárból 25 esetében nem egy egyéni és egy nemzetiségi listás szavazólapot adott, hanem egy pártlistás és egy nemzetiségi listás szavazólapot. Ezzel sérült a Ve. 257.§ (1a) bekezdése.
[4] Hivatkoztak az EBESZ jelentésében foglaltakra, valamint arra, hogy a www.valasztas.hu oldal csökkentett adattartalma nem biztosítja megfelelően a választási eljárás nyilvánosságát. Felmerül annak lehetősége is, hogy a választási eredmény nem feltétlenül a valóságot tükrözi, mellyel sérülnek a Ve. 2.§ a), b), e) és f) pontjában foglalt alapelvek is. Állította, hogy az egyéni választókerületi eredmény hitelt érdemlő pontossága alapvető, mert kihat az országgyűlési választás végeredményére is. Hiányolta a felmerült informatikai hibák és problémák tisztázását.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 855/2018. számú határozatával helybenhagyta az OEVB választási eredményt megállapító döntését.
[6] Hangsúlyozta, hogy a választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslat speciális, annak egyes, az általánostól eltérő szabályait a Ve. 241.§-a rögzíti. A választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati formáját a Ve. a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények tekintetében is megkülönbözteti a Ve. 221.§-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A jogintézmény természetére nézve hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésére.
[7] Az NVB indokolása szerint a sérelmezett tevékenységet elsődlegesen nem az eredmény elleni jogorvoslatban lehetett volna kifogásolni, mivel azok mindegyike a szavazás napján történt esemény, arra leginkább kifogásban lehetett volna hivatkozni. Mindez nem jelenti azt, hogy ezeknek az eseményeknek ne lehetne hatása a választás eredményére, ebben az esetben azonban pontosan meg kell jelölni, ki kell fejteni a fellebbezésben, hogy azok hogyan eredményezték a SZSZB szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltát, vagy hogyan eredményezték a szavazóköri eredmények jogsértő összesítését és ezáltal a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértését. A vélelmezett jogsértések és a szavazóköri eredményt megállapító döntés meghozatala, valamint a szavazóköri eredmények összesítése közötti ok-okozati kapcsolat feltárása nélkül a fellebbezés nem eredményezheti a választási eredmény felülvizsgálatát.
[8] A kérelmezők az EBESZ előzetes jelentésében megfogalmazott, a magyarországi országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatos álláspontjából vonják le azt a következtetést, hogy általában sérült a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja, ami érdemben és közvetlenül kihatott az egyéni választókerületi voksolás eredményére. Azt azonban nem fejtik ki, hogy ez a sérelem hogyan okozta az OEVB konkrét eredménymegállapító határozatának alapjául szolgáló SZSZB szavazóköri eredményt megállapító döntések törvénysértő voltát, miben áll a kettő közötti ok-okozati kapcsolat. A Ve. 188-198.§-ai tételesen leírják a szavazatszámlálás menetét, így a Ve. 241.§ (2) bekezdés a) pontjának sérelmére alapított eredmény elleni fellebbezésben alapvetően azt kellene valószínűsíteni, hogy e szabályokat az SZSZB nem megfelelően alkalmazta, így pl. az érvényesség körében nem megfelelően értékelte egyes szavazólapokat vagy szavazatokat, vagy hogy nem vette figyelembe, hogy a mozgó urnában nem volt ellenőrzőlap, és a Ve. 191.§ (2) bekezdésében foglalt érvénytelenségi szabály figyelmen kívül hagyásával összekeverte az urnában és a mozgó urnában lévő szavazólapokat. Az EBESZ jelentésben tett megállapítások, illetve az annak alapján állított Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nincs okozati kapcsolatban azzal, hogy az OEVB valamennyi szavazókörében a szavazatszámláló bizottságok a szavazóköri eredményt törvénysértő módon állapították volna meg. Az állított jogsérelem az absztrakció olyan szintjén marad, amely semmilyen módon nem alapozza meg a választókerületi eredmény vizsgálatát.
[9] A fellebbezés nélkülözi az azzal kapcsolatos jogi okfejtést, hogy hogyan függ össze a választások hivatalos oldalán közölt információ a szavazatszámláló bizottságok szavazatszámláló tevékenységével, így ok-okozati kapcsolat hiányában a választókerületi választás eredménye e hivatkozásra tekintettel sem vizsgálható felül.
[10] Az NVB összegzően megállapította, hogy a fellebbezés nem tartalmaz egyik megjelölt jogsértési ok tekintetében sem olyan konkrét jogsértést és olyan konkrét tényállítást, amely közvetlen összefüggést mutatna a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjával.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[11] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben az NVB határozatának a megváltoztatását, az egyéni választókerületben a Ve. 218.§ (2) bekezdés c) pontját alkalmazva az egyéni választó kerületi szavazás megismétlésének elrendelését kérték.
[12] Előadták, alaptalan az NVB határozatának azon hivatkozása, hogy konkrét jogszabályhely konkrét megsértését kellene igazolni ahhoz, hogy a szavazás tisztasága megkérdőjelezhető legyen. A Ve. szabályozása alapján ugyanis az egyes szavazóköri eredmény megváltoztatása kizárólag a választókerületi egyéni eredmény megtámadásával történhet, nem létezik külön jogorvoslat (kifogás) a szavazóköri eredmény megállapítására. Az országos lista eredménye az egyéni választókerületi eredményektől is függ, miközben az egyéni választókerületi eredményt az egyes szavazóköri eredmények összessége alakítja. Bogdása 001. számú szavazóköre egyéni és országos listás eredményeinek összevetésével egyértelműen igazolható a Ve. 257.§ (1a) bekezdésének sérelme. Hivatkoztak arra is, hogy az egyéni és az országos listára leadott szavazatok átfedésben vannak egymással. Az országos lista eredménye még nem áll rendelkezésre, de egyértelmű, hogy annak kimenetele attól is függ, hogy mi lesz az egyéni választókerületek eredménye. A választási eljárás tisztaságát kizárólag a szavazás megismétlése biztosíthatja az érintett szavazókörben.
[13] Változatlanul fenntartották azt az álláspontjukat, hogy a www.valasztas.hu honlap összeomlása, működőképességének hiánya kihatott az eredmények megállapítására, hiszen a szavazóköri eredmények nem jelentek meg a honlapon, így a választópolgár nem tudta nyomon követni szavazatának érvényesülését, határidőben élni az esetleges jogorvoslattal. Az is gyanúra adott okot, hogy egy szavazókörben az érvénytelenség konkrét okának ismerete nélkül is a szavazatok egy jelölt és az őt jelölő szervezet tekintetében alig változtak, míg minden más jelölt és jelölőszervezet esetében a változások sokszorosak.
A Kúria döntése és jogi indokai
[14] A kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelme az alábbiak szerint alaptalan.
[15] A kérelmezők Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta.
[16] Az NVB határozatának az EBESZ jelentésre vonatkozó indokolását a kérelmezők nem vitatták, így a határozat ezen részét a Kúria sem érintette.
[17] A felülvizsgálati kérelem helytállóan hivatkozott arra, hogy a választás eredményének vitatásra alkalmas jogorvoslati eszköze nem a kifogás, hanem a fellebbezés.
A Ve. 211.§ szerinti kifogással a Ve. 297.§ keretei között a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, döntése, a szavazóhelyiségben elkövetett egyéb cselekményei támadhatók. A szavazóköri eredmény megállapítása is a szavazatszámláló bizottság döntése, de ez ellen a Ve. a 241.§ (1) bekezdésében kifejezetten kizárja a kifogást, ugyanis jogorvoslatnak a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye. Ennek következtében a szavazatszámláló bizottság tevékenysége során felmerülő, a választási eredményt megállapító döntés tartalmára kiható törvénysértéseken alapuló jogkövetkezmények csak a fellebbezésre tekintettel vonhatók le, ami okszerűen magában foglalja, hogy ehhez ugyanezen eljárásban elemezni kell, bekövetkezett-e a hivatkozott törvénysértés.
[18] Akár csak vélelmezetten, akár igazolható módon, ténylegesen bekövetkezett a jogsértés, az eredményre gyakorolt hatásának vizsgálatakor előtérbe kerülnek az NVB határozatában is megfogalmazott szempontok. Így nem csupán elméletileg, hanem egzakt módon, tényszerűen kell bemutatni mind a jogsértést, mind annak a választás eredményére gyakorolt hatását.
[19] A Ve. 241.§ (2) bekezdés a) pontja szerint a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.
A választási eredményre gyakorolt hatás vizsgálata kapcsán a Kúria osztotta a kérelmezőknek a szavazóköri és választókerületi egyéni eredmények, valamint az országos lista egymásra épülésével kapcsolatos előadását, ami azonban azzal a következménnyel is jár, hogy a Ve. 241.§ (2) bekezdés a) pontjának megfelelően a szavazóköri egyéni eredménynek az SZSZB törvénysértő eljárására alapított vitatása esetén a jogsértés tényleges hatását is választókerületi szinten kell feltárni.
[20] Bogdása 001. számú szavazókörére nézve a Kúria Kfv.I.37.495/2018/2. számú végzésével a kérelmezők által is hivatkozott okból már megállapította a jogsértést, így azt az NVB-nek a jelen eljárásban érdemben már nem is kellett volna vizsgálni. A kérelmezők a törvénysértés és az eredmény közötti oksági kapcsolathoz szükséges többletet azonban nem adtak elő, nem igazoltak. Ennek folytán fellebbezésük nyomán csak az SZSZB törvénysértése miatt nem kerülhetett sor a szavazóköri egyéni eredmény megsemmisítésére és a szavazás megismétlésének elrendelésére.
[21] A felülvizsgálati kérelemnek a honlapot érintő előadása kapcsán a Kúria megállapította, hogy a kérelmezők ebben az esetben sem mutatták be az eseménynek az egyéni választókerületi eredményre gyakorolt konkrét befolyását. A honlap használhatatlansága elméleti szinten valóban hatással lehetett a jogorvoslati kérelmek határidőben történő beadására, de ilyen konkrét esetre a kérelmezők nem hivatkoztak és ez az ő esetükben sem következett be. A honlap működésében megnyilvánuló problémák és az egyéni választókerületi eredménye közötti oksági kapcsolat bemutatásának hiánya szintén akadálya a felülvizsgálati kérelem teljesítésének. A kérelmezők a „gyanúra okot adó” módon történő adatváltozások kapcsán szintén csak általánosságban tettek előadást.
[22] Mindezekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[23] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[24] A kérelmezőket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5.§ (1) d) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, és nyilatkoztak az 5.§ (2) bekezdés szerinti illetékmentességi feltételéről. Ezért a felülvizsgálati eljárás illetéke a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 102.§ (1) bekezdése alapján az állam terhén marad.
[25] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 25.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla sk. bíró