A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.I.37.497/2018/3.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró
A kérelmező: Magyar Szocialista Párt I. rendű és Párbeszéd Magyarországért Párt II. rendű
Képviselője: dr. Simon Gábor ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: az I. és a II. rendű kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 773/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 773/2018. számú határozatát helybenhagyja.
A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A FIDESZ–KDNP jelölőszervezet 2018. április 8-án kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2.§ (1) bekezdés a) és e) pontjainak, valamint a Ve. 144. § (7) bekezdésében foglaltak sérelmére hivatkozva. Előadta, hogy 2018. április 7-i telefonos értesítést követően, a helyszíni megtekintések során azt észlelték, hogy a Csávoly, Petőfi utca 81. és 89. számú ingatlanok előtt található villanyoszlopokon a kérelmezők választókerületben induló Hajdú Miklós jelölt plakátjaival felülragasztották a korábban elhelyezett, Zsigó Róbertet, a FIDESZ–KDNP egyéni képviselőjelöltjét népszerűsítő plakátokat. Bizonyítékként két 2018. április 7-én készült fényképfelvételt, valamint a fényképek készítőjének nyilatkozatát csatolta.
[2] A Bács-Kiskun Megyei 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) az 57/2010.(IV.10.) számú határozatában rögzítette, hogy a kifogás benyújtására határidőben került sor. A villanyoszlopokon elhelyezett, Hajdú Miklóst népszerűsítő plakátok Zsigó Róbert plakátjait részben elfedték, ezáltal megsértették a Ve. 144. § (7) bekezdésében foglaltakat, tekintettel arra, hogy a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját. A plakát felhelyezőjének személye nem volt megállapítható, ezért, tekintettel arra, hogy a felülragasztásra a kérelmezők népszerűsítése céljából, azok érdekkörében felmerülően került sor, a jogsértést velük szemben állapítható meg.
Erre tekintettel az OEVB a kifogásnak helyt adott, és megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) bekezdésében foglalt alapelvek, továbbá a 144. § (7) bekezdésének megsértését a kérelmezőkkel szemben, valamint eltiltotta a kérelmezőket a további jogszabálysértéstől.
[3] Hajdú Miklós arra tekintettel nyújtott be fellebbezést, hogy a kifogás elkésett, azt érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítani. A plakát kiragasztójának csatolt nyilatkozata szerint a kihelyezésre 2018. április 2-án került sor, azt ő szabályosan helyezte el; tapasztalta, hogy azokat másnapra leszedték, illetve letépték.
[4] A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 773/2018. számú határozatában megállapította, hogy a jogorvoslati eljárás megindulása óta a választási kampány véget ért, ezért nem indokolt a további jogszabálysértéstől való eltiltásáról való rendelkezés. A határozat azt is rögzítette, hogy a választási eljárási alapelv sérelmére akkor alapozható kifogás, illetve határozat, ha nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, amelyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. Jelen ügyben a sérelmezett magatartás a Ve. 144. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezéssel ellentétes, ezért az alapelv sérelmének külön megállapítása – egyéb lényeges körülmény hiányában – nem indokolt, az OVB határozat vonatkozó részét mellőzte.
[5] Ezek alapján az NVB az OEVB 57/2018. (IV.10.) számú határozatát részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a kérelmezők, mint jelölőszervezetek megsértették a kifogásolt plakát kihelyezésével megsértették a Ve. 144. § (7) bekezdésében foglaltakat.
[6] Indokolása szerint jelen esetben folyamatosan fennálló tevékenységről van szó, mely esetben a Ve. 10. § (3) bekezdésében és a 209. § (1) bekezdésében foglalt szabály együttes alkalmazásával a kifogás a jogsértés észlelésétől számított harmadik napon 16.00 óráig lehet benyújtani az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottság részére. A kifogás benyújtására ennek megfelelően került sor. Hivatkozott a Kúria Kvk.II.38.056/2014/3. számú végzésére.
[7] A Ve.-nek a fellebbező által hivatkozott 144.§ (3) bekezdése szerint korlátozás nélkül elhelyezhetők a választási plakátok kampányidőszakban, de a kivételeket a 144. § (4)-(7) bekezdései nevesítik. A Ve. 144. § (7) bekezdése előírja, hogy a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. Az NVB osztotta az OEVB határozatának indokolását abban a tekintetben, hogy a villanyoszlopokon elhelyezett, Zsigó Róbert jelöltet népszerűsítő plakátokra a Hajdú Miklóst népszerűsítő plakátokat oly módon helyeztek rá, hogy Zsigó Róbert plakátjait részben elfedték, ezáltal megsértették a Ve. 144. § (7) bekezdésében foglaltakat.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[8] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben az NVB határozatának az OEVB határozatára kiterjedő hatályon kívül helyezését és a kifogás elutasítását kérték.
[9] Kifejtették, hogy az OEVB határozata miért volt jogsértő, majd az NVB határozatával kapcsolatban is kifejtették álláspontjukat.
Eszerint az NVB a tényállás megállapítása során a kifogást tevőnek mindent elhitt, míg a fellebbezőnek semmit, holott ő a fellebbezéshez csatolt nyilatkozattal megfelelően igazolta, a plakátok kihelyezése megfelelően történt, azokat később ismeretlen személyek leszedték és a kifogásolt módon máshová ragasztották.
Ha mégis megállapítható lett volna a jogsértést, úgy azt az NVB korábbi döntéseinek megfelelően csak ismeretlen személy terhére lehetett volna megtenni. Hivatkozott a 758/2018. NVB határozat [6], valamint a 666/2018. határozat [23] (helyesen [26]). pontjára.
A Kúria döntése és jogi indokai
[10] A kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.
[11] A kérelmezők Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta.
[12] A Kúria előtti bírósági felülvizsgálat tárgya a jelen eljárásban a Ve. 222.§ (1) bekezdésének megfelelően az NVB másodfokú határozata. Erre tekintettel a Kúria nem vizsgálta a felülvizsgálat iránti kérelemnek az OEVB által elkövetett jogsértésre való hivatkozásait, annak eszköze a fellebbezés volt.
[13] A kifogás elkésettségét csak a fellebbezés tartalmának ismertetése során érintette a felülvizsgálati kérelem, ezt vitató felülvizsgálati kérelme nem volt, így ezt a kérdést a Kúria érdemben nem vizsgálhatta.
[14] A kérelmezők képviselő jelöltje által benyújtott fellebbezés nem tartalmazott olyan kérelmet, hogy az NVB korábbi döntéseinek megfelelően csak ismeretlen személy terhére legyen megállapítva a jogsértés, a felülvizsgálati kérelem ezt új elemként kívánja bevezetni.
A Kúria a Kvk.I.37.494/2014/2. számú döntésben a bizonyítással összefüggésében már kifejtette, hogy a Ve. lehetővé teszi ugyan, hogy más-más kérelmezők adják be a kifogást, a fellebbezést, majd a Ve. 222. § (1) bekezdés keretei között a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, de azt már nem, hogy a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést jelöljenek meg. A választási bizottság, illetve a bíróság eljárását a kifogás, illetve a fellebbezés keretei határozzák meg, a későbbi jogorvoslat során attól nem lehet eltérni. Erre tekintettel a Kúria nem vizsgálhatta, megalapozott-e vagy sem a felülvizsgálati kérelem ezen új eleme, ez okból ne volt megállapítható az NVB határozatának jogsértő jellege.
[15] A felülvizsgálati kérelem szerint az NVB megsértette a Ve. 43.§ (1) bekezdését, amikor nem vette figyelembe a fellebbezéshez csatolt bizonyítékot.
A Kúria előtt elfekvő iratok tanúsága szerint az NVB-hez benyújtott, egymással szövegszerűen össze nem függő oldalakból álló fellebbezés nem tartalmazott a fellebbező részéről a plakátok szabályszerű kihelyezésére vonatkozó előadást, a tényállás feltáratlanságára alapított kérelmet. A harmadik oldal csonka mondat-töredéke nem felel meg ennek a követelménynek. (Számozás nélküli 2. oldal vége: „...nem tekinthető folyamatos állapotnak.”, számozás nélküli 3. oldal kezdete: „hogy a bizonyítékok...”) Ennek következtében a fellebbezéshez csatolt nyilatkozat, mint bizonyítási eszköz oksági kapcsolat nélkül szerepel az iratok között, annak értékeléséről az NVB-nek nem kellett számot adni. Ez okból nem sérült a Ve. 43.§ (1) bekezdése.
[16] Mindezekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
Záró rész
[17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[18] A kérelmezőket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5.§ (1) d) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, és nyilatkoztak az 5.§ (2) bekezdés szerinti illetékmentességi feltételéről. Ezért a felülvizsgálati eljárás illetéke a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 102.§ (1) bekezdése alapján az állam terhén marad.
[19] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 21.
dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva s.k. előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla s.k. bíró