Kvk.I.37.494/2014/2. számú határozat

A KÚRIA

Kvk.I.37.494/2014/2.szám

A Kúria a ... Ügyvédi Iroda ügyintéző ... ügyvéd által képviselt Magyar Szocialista Párt I. rendű, Együtt – a Korszakváltók Pártja II. rendű, Demokratikus Koalíció  III. rendű, Párbeszéd Magyarországért Párt IV. rendű, és a Magyar Liberális Párt V. rendű kérelmezőknek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. április 14-én kelt 1036/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában megindult nemperes eljárásban  – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 1036/2014. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - külön felhívásra -  10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

E végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Budapesti 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület (OEVK) 5. számú szavazatszámláló bizottságának tagja 2014. április 9-én kifogást nyújtott be a szavazókörben 2014. április 6-án történt jogszabálysértő eseményekre hivatkozással. Állítása szerint nem került sor az urnák szabályos lezárására, ami sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Ve.) 174. §-át, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt választási alapelveket. Ennek alátámasztására tanúnyilatkozatot csatolt. A szavazatszámláló bizottság nem biztosította a mozgóurnát igénylő és az átjelentkezőként szavazó választópolgárok számára a Ve. 275. § (2) bekezdésében írt speciális borítékot. Kérte a jogsértés megállapítását, a szavazás eredményének megsemmisítését és a szavazás megismétlését.
Az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: OEVB) a Ve. 215. § d) pontjára – hatáskör hiánya – hivatkozva a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A kifogástevő fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB)  a Budapesti 12. számú OEVB 52/2014. (IV. 11.) számú határozatát megváltoztatta, és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül, az indokolásban foglaltak szerint elutasította.

Az NVB megállapította, hogy a kifogás a választások napján a szavazatszámláló bizottság jogsértő eljárása ellen irányult, nem minősül a szavazóköri eredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatnak, mivel egyértelműen a szavazatszámláló bizottság eljárási cselekményeinek jogszerűségét kérdőjelezi meg. A hivatkozott jogszabálysértések ugyan kihathatnak a választás eredményére is, azonban a kifogás nem tekinthető a Ve. 241. §-a szerinti jogorvoslatnak. Az OEVB ezen indokból tévesen döntött a Ve. 241. § (1) bekezdésére alapítottan a Ve. 215. § d) pontjára hivatkozva a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, mivel annak elbírálására a Ve. 297. § (1) bekezdés a) pontja alapján rendelkezik hatáskörrel.

Az NVB ugyanakkor kifejtette, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés bizonyítékait. Az urnák lezárását a közokiratoknak minősülő szavazóköri jegyzőkönyvek igazolják, ennek megcáfolására megfelelő bizonyítékot (képfelvétel) a kifogástevő nem csatolt, az általa benyújtott tanúnyilatkozatot az NVB nem tekinti annak. Kifogástevő azon állításának alátámasztására, hogy a mozgóurnát igénylő, valamint az átjelentkezéssel szavazó választópolgárok számára nem biztosították a Ve. 275. § (2) bekezdésében meghatározott speciális borítékot, semmilyen bizonyítékot nem csatolt. Ezen kötelező tartalmi elem hiányában a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélküli elutasította.

A határozatot a kérelmezők akként támadták bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel, hogy az megsértette a Ve. 43. § (2) bekezdését, a 212. § (2) bekezdés c) pontját és a 215. § c) pontját. Álláspontjuk szerint a kifogást tevő bizonyítékai alapján meg kellett volna állapítani a jogsértést. A szavazóurnák 9.30 perckor még nyitva voltak, ami sérti a titkosság alapelvét. Új bizonyítékként csatolta a Budapest XV. kerület 5. számú szavazókör szavazatszámlálásának 2014. április 6-ai rendkívüli események jegyzőkönyvét.
A kérelmezők bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.

A Ve. lehetővé teszi, hogy más-más kérelmezők adják be a kifogást, a fellebbezést, majd a Ve. 222. § (1) bekezdés keretei között a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, de azt már nem, hogy a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést jelöljön meg.

Arra helyesen utaltak a kérelmezők, hogy a Ve. 225. § alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. Ugyanakkor új bizonyítékokra csak akkor lehet hivatkozni, ha a választási bizottságok előtti eljárásban már nyújtottak be bizonyítékot. Amennyiben az NVB a bizonyíték, mint kötelező tartalmi elem hiányában érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kifogást, ez a hiány a bírósági felülvizsgálati eljárásban már nem pótolható. Új bizonyíték ugyanis feltételezi, hogy már korábban is csatoltak bizonyítékot, és kérelmező az új bizonyítékkal a korábbi bizonyítékot kívánja megerősíteni. Ha azonban korábban nem csatolt bizonyítékot, ezt már nem teheti meg a bírósági felülvizsgálati eljárásban. Ez ugyanis nem „új” bizonyíték lesz, hanem „a” bizonyíték. A bizonyítási eljárást pedig nem lehet először a Kúrián kezdeményezni.
Az NVB azt is helyesen állapította meg, hogy az urnák lezárását a közokiratoknak minősülő szavazóköri jegyzőkönyvek igazolják, az általa benyújtott tanúnyilatkozat sem alkalmas annak megcáfolására.

Fentiekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a.) pontja szerint helyben hagyta.

Az eljárás illetékének mértékét az 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése és 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg a Kúria. Az illeték viselésére a kérelmezőket a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 324. § (1) bekezdésre tekintettel alkalmazandó 82. § (1) bekezdés alapján egyetemlegesen kötelezte, figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésére.

A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2014. április 17.

Dr. Hajnal Péter sk. tanácselnök, előadó bíró
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet sk. bíró