A KÚRIA
Kvk.I.37.493/2014/3.szám
A Kúria a ... Ügyvédi Iroda ... ügyvéd által képviselt ... kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. április 11. napján meghozott 1030/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
v é g z é s t:
A Kúria a kérelmező felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 1.000 (egyezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A kérelmező kifogást nyújtott be a Budapest 06. számú Országos Egyéni Választókerület Választási Bizottságához. (a továbbiakban: OEVB) Ebben kérte ... és társai jogszabálysértését megállapítani és a jogsértőket a további jogsértéstől eltiltani, mert állítása szerint a kijelölt farostlemezes plakáthelynél a Fidesz plakátját letépték, és annak helyére az MSZP képviselő jelöltjének plakátját tették.
A kérelemnek helyt adó OEVB 62/2014 (IV. 6.) számú határozat ellen a panaszolt fellebbezett és az NVB fentebb megjelölt határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta és a kifogást elutasította.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának a megváltoztatását és a kifogásának való helyt adást kérte, az első fokú bizottság határozatában foglaltaknak megfelelően.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 222. §-ának (1) bekezdése szerint a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. §-a (1) bekezdésének a) pontja - egyebek mellett - úgy rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha azt nem a 222. §-ának (1) bekezdése szerinti jogosult nyújtotta be.
Ellentétben a korábbi szabályozással, a Ve. jelen esetre kialakított egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozta meg a jogorvoslati jogosultság alanyi körét. A fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli szervezet jogosult fellebbezést benyújtani [221. § (1) bekezdés]. Ezzel szemben a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen.
Érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében érintettségére nem hivatkozott, nem jelölt meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből a Kúria a kérelmező érintettségére következtethetett volna, és ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem volt megállapítható.
A választási eljárásban hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért a kérelmezőt terheli a felülvizsgálati kérelem valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való benyújtása, az érintettsége igazolása. A jelen esetben a kérelmező ennek a törvényből fakadó követelménynek érintettsége vonatkozásában nem tett eleget. Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Rámutat a Kúria, hogy hivatalból bizonyítást választási ügyben és az eljárás nemperes jellege folytán a bíróság nem végezhet. A kérelmezőt terhelte volna érintettségének igazolása, mely kötelezettségének nem tett eleget, ezért az igazolás hiányának következményeit viselni ő köteles.
A fentiek alapján a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. említett rendelkezése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. §-a (7) bekezdése és 58. § (1) bekezdésének f) pontja alapján állapította meg, és az ennek alapján számított mérsékelt eljárási illeték viselésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján a kérelmezőt kötelezte.
A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §-ának (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2014. április 16.
Dr. Hajnal Péter tanács elnöke,
Dr. Heinemann Csilla előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva bíró