A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.37.470/2018/2.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró
A kérelmező: (...)
Képviselője: Pavlek Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Pavlek Tünde)
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 710/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 710/2018. számú határozatát megváltoztatja és az OVB határozatát az indokolását részbeni mellőzésével helybenhagyja.
A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Egy magánszemély beadványozó 2018. április 6–án kifogást nyújtott be Somogy Megyei 04. sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Előadta, hogy a 2018. április 5-én Balatonszemes területén közmunkások Witzmann Mihály, a FIDESZ-KDNP jelöltjének támogatására buzdító szórólapokat osztogattak. Bizonyítékként egy választópolgár nyilatkozatát (a továbbiakban: Nyilatkozat) csatolta. Arra hivatkozott, hogy a szórólapon jól látható, hogy a kérelmező polgármesteri minőségében a jelölt támogatására szólít fel az országgyűlési választásokon.
[2] Az OEVB nyilatkozattételre hívta fel a kérelmezőt, aki azt adta elő, hogy a kifogásban megjelölt lapokat a siófoki FIDESZ Iroda egyik munkatársa juttatta el hozzá, hogy a helyi FIDESZ aktivistáknak adja át, akik majd azokat kiszállítják. Az aktivisták azonban nem jelentkeztek, elérni nem tudta őket, ezért mint balatonszemesi állampolgár saját költségére gondoskodott a lapok kihordatásáról. A munka elvégzésére a ... Kft.-vel (a továbbiakban: Kft.) kötött megállapodást, amelyről a cég számlát adott és nyugtát állított ki. Csatolta a Kft.-vel kötött szerződést, a kapcsolódó számlát és az ellenérték megfizetésére vonatkozó nyugtát.
[3] Az OEVB 48/2018. (IV. 06.) határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Megállapította, hogy kifogást tevő nem csatolt olyan bizonyítékot, amelyből megállapítható lenne a beadványban hivatkozott szórólapok tartalma, a szórólap kihordás körülményei. A csatolt bizonyítékok véleménye szerint így nem elégségesek sem a kifogásban foglaltak alátámasztására, sem a jogszabálysértés érdemi vizsgálatához. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a kérelmező, mint polgármester magatartását alkalmasnak találta a választás tisztaságának, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértésére.
[4] A kifogást tevő fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az OEVB eljárása nem felel meg a Ve. 43. §-ában foglalt követelményeknek, nem értékelte a jogszabályoknak megfelelően a bizonyítékokat.
[5] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 710/2018. számú határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta, a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, hogy kérelmező, Balatonszemes polgármestere azzal, hogy a 2018. évi országgyűlési képviselőválasztás kampányában közhatalmi pozíciójával összefüggésbe hozhatóan vett részt jelölő szervezet kampányeszközének terjesztésében, megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjait. Határozatában a kérelmezőt 345.000 forint bírság megfizetésére is kötelezte.
Az elbírálás időpontára tekintettel a további jogértéstől való eltiltást már nem tartotta indokoltnak.
[6] Indokolása szerint az érintett szórólap tartalma nem azonosítható, mert az egyik jogorvoslati kérelemhez sem lett csatolva, így jelen eljárásban bizonyítékként a kifogáshoz csatolt választópolgári nyilatkozat, és a kérelmezett polgármester elsőfokú eljárásban tett nyilatkozata vehető elsődlegesen figyelembe. Az OEVB maga döntött a bizonyítási eljárás lefolytatásáról a tényállás tisztázása érdekében, azonban a sommás eljárás keretei között helytelenül értelmezte a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltakat. A döntése tényleges tartalma az, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok nem támasztották alá kellő mértékben a kifogásban foglalt kérelmet annak ellenére sem, hogy valószínűsíthető a kérelmezett polgármester tevékenységének jogellenessége.
[7] Az OEVB – ha az általa beszerzett bizonyítékok a jogorvoslati kérelemhez kapcsolódnak – nem mellőzheti értékelésüket az ügy érdemében sem. Így az OEVB nem vette figyelembe, hogy a kérelmezett polgármester a szórólap létezését, kampányanyag jellegét, a kifogásban szereplő jelölő szervezethez való kapcsolódását elismerte. A kifogásban foglaltakat elsősorban abban vitatta, hogy a szórólapot közvetlen utasítására terjesztették, és hogy a terjesztésre polgármesteri minőségében került sor. A „településfejlődést bemutató lap” a választópolgári nyilatkozat alapján egyértelműen kampánykiadvány, és hogy a terjesztést végző Kft. az önkormányzat honlapján fellelhető képviselő-testületi határozatok szerint önkormányzati tulajdonban lévő cég, amely az önkormányzattal kötött szerződés alapján végzi, és főtevékenysége mellett vállal további megbízásokat (gallyazás, stb.). Mindezeket a bizonyítékokat az NVB úgy értékelte, hogy a Kft.-vel kötött szerződés létrejötte és feltételei nem függetleníthetők attól, hogy a szerződő fél a település polgármestere. Ezt alátámasztja, hogy az elsődlegesen önkormányzati feladatokat ellátó cég a kiadvány terjesztését a teljes településre, rövid határidővel (a szerződés 2018. április 3-án kelt), csekély díjazás fejében vállalta el. A cég ezen felül a megbízás tárgyának – a kifogáshoz csatolt választópolgári nyilatkozat alapján valószínűsíthető – választási tartalma ellenére is szerződött a terjesztésre és a kiadvány jellegének félrevezető megjelölését a szerződésben aláírásával jóváhagyta.
[8] Az NVB azt is rögzítette, hogy a kérelmező törekedett a közhatalmi pozíciójától formálisan elkülöníteni közreműködését, és valószínűsíthető, hogy motivációja az általa leírtaknak megfelelően részben a kiadvány települését pozitív színben feltüntető tartalmából eredt, azonban az önkormányzati cég igénybe vételével nem kellő gondossággal járt el, így a fenti törekvés a jogszabálysértés megállapíthatóságát nem zárja ki, csupán annak súlyát csökkenti.
[9] Az NVB az OEVB döntésének megváltoztatva a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét azért állapította meg, mert a kérelmező, mint polgármester közhatalmi pozíciójával összefüggésbe hozhatóan vett részt az országgyűlési képviselőválasztás kampányában jelölő szervezet kampányeszközének terjesztésében, és az erre irányuló szerződésében annak jellegét félrevezetően jelölte meg. A Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt alapelvek sérelmét azért állapította meg, mert a kiadvánnyal településről kialakított pozitív képre hivatkozó polgármesternek egyértelműen tudnia kellett azt, hogy annak tartalma a választási kampányt érinti és kifejezetten egy konkrét jelölt támogatására buzdít. Ez olyan szándékos eljárást feltételez, amely a további alapelvi sérelmek, azaz a választás tisztáságának és a jelöltek, jelölő szervezetek közti esélyegyenlőség sérelmének megállapításán túl bírság kiszabását is szükségessé teszi.
[10] A bírság megállapítása során a szándékosság mellett azt is figyelembe vette, hogy a település valamennyi lakójának terjesztették a kampányanyagot.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, az OEVB határozatának helybehagyását kérte.
[12] A jogalap tekintetében előadta, mivel nem jelöltként, vagy jelölőszervezet képviselőjeként, vagy közhatalmi pozícióban járt el, nem történt olyan cselekmény, ami sértené a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), c) és e) pontjait. A Ve. 2.§-ának sérelme akkor valósult volna meg, ha az önkormányzat vett volna részt az NVB által marasztalt tevékenységben, holott a kérelmező éppen arra törekedett, hogy ezt elkerülje.
[13] Az NVB eljárása a Ve. 43.§ (1) bekezdését is sérti. Az NVB-nek csak a kifogáshoz csatolt nyilatkozat, a kérelmező nyilatkozata, továbbá a szerződés állt rendelkezésére: ezekből a bizonyítékokból pedig nem következik az NVB által megállapított tényállás, a határozat feltételezéseken alapszik. A kifogást tevő nem csatolta – sem a kifogásához, sem a fellebbezéséhez – a szórólapot. A Nyilatkozat nem tartalmazza a kifogásolt lapon szereplő szöveget. Az is sérti a Ve. 43.§ (1) bekezdését, hogy csekély díjazás ellenében kötött volna szerződést; a piaci ár bizonyítására postai díjszabást és internetes hirdetéseket csatolt. A szerződés tartalmának meghatározása során sem vezetett senkit félre. Összesen 250 db lap kihordásáról volt. Egyébként nem is ismert mást Balatonszemesen, akivel szerződhetett volna.
[14] A bírság kiszabása során sérült a Ve. 219.§.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alapos.
[16] A kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta.
[17] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúria elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az NVB a Ve. 43.§ (1) bekezdésének megfelelő tisztázta-e a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.
[18] Az eljárási határidők rövidsége miatt a választási ügyek többségében nehézséget okoz, hogy hitelt érdemlően bizonyítani tudja a kifogást tevő/kérelmező az állítását, hiszen a csatolt iratok, tárgyi bizonyítási eszközök hitelességének ellenőrzése a rövid határidőkre tekintettel nem mindig lehetséges, a bizonyítottság hiánya pedig a kifogást tevő/kérelmező terhére esik, ami a beadvány elutasítását eredményezi. Nincs egyértelműen megfogalmazható elvárás arra nézve, hogy a bizonyítottság milyen foka szükséges ahhoz, hogy a választási bizottságok, majd a bíróság megállapítsa a jogsértést, ebben a körben egyértelműen széles a mérlegelési lehetőség. A mérlegelés során az azonban elvárás, hogy a bizonyítási eszközök legyenek alkalmasnak a hivatkozottak bizonyítására, illetve a választási bizottságnak, bíróságnak az esetleges ellentmondásokat fel kell oldani.
[19] Az NVB eljárására irányadó volt a Ve. 43.§ (5) bekezdése, amely szerint a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
Az NVB elfogadta a fellebbezés azon hivatkozását, hogy az OEVB döntésében kifejtettekkel szemben a bizonyítékok elégségesek a tényállás tisztázásához. Rögzítette, hogy szórólap ugyan nem áll rendelkezésére, de a tényállás megállapításához rendelkezésre állnak bizonyítékok: a Nyilatkozat és a kérelmező előadása, továbbá az iratok között szerepel a kérelmező és a Kft. szerződése, a kapcsolódó számla és az ellenérték megfizetésére vonatkozó nyugta. Azt, hogy a kifogás a FIDESZ-KDNP jelöltjéhez kapcsolódó, Ve. 140.§-a szerinti kampányeszközre vonatkozik, az NVB annak alapján fogadta el, hogy azt értékelése szerint a kérelmező nem vitatta.
[20] A bizonyítékok alapján a Kúria azonban azt állapította meg, hogy a Nyilatkozatban kifejezetten a FIDESZ-KDNP egyéni jelöltjének kampány szórólapjáról volt szó, még pedig közmunkások terjesztésében, a kifogás szerint a szórólapon jól látható, hogy a kérelmező polgármesteri minőségében a jelölt támogatására szólít fel. A kérelmezőnek az OEVB számára adott nyilatkozata és a felülvizsgálati kérelem előadása szerint pedig a Kft. terjesztésében a település eredményeit is bemutató lapokról volt szó, amelyek további, pontos tartalma nem ismert. Az NVB a Nyilatkozat alapján állapította meg, hogy a Kft.-vel kötött szerződésben kiadvány jellegét félrevezetően állapították meg: annak azonban nem adta indokát, hogy a szerződéssel szemben, a szórólap pontos tartalmának ismerete nélkül miért a Nyilatkozat az irányadó. Az ellentmondások feloldásához nem elégséges a kérelmező egyértelműnek nem tekinthető előadására való hivatkozás. Az NVB határozatának indokolásából az sem állapítható meg, mihez képest csekély, így egyáltalán csekély-e a Kft. díjazása, ebből vonható-e le a kérelmező terhére szóló következtetés.
[21] A Kúria a Ve. 43.§ (1) bekezdésével összefüggésben elsődlegesnek azt értékelte, hogy a szórólap pontos tartalmának ismerete nélkül, az egymással összhangban nem álló okiratok alapján nem minősíthető a Ve. szempontjából a kérelmező magatartása, nem vonható le az a következtetés, hogy az OEVB megállapításaival szemben az NVB tisztázta volna a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.
[22] Ezért a Kúria a Ve. 231.§ (5) bekezdés b) pontja alapján az NVB határozatát megváltoztatta és az OVB határozatát az indokolás részbeni mellőzésével helybenhagyta. A részbeni mellőzésre azért került sor, mert a kifogásolt szórólap pontos tartalmának ismerete nélkül az sem valószínűsíthető, hogy a kérelmező, mint polgármester magatartása alkalmas lehetett a választás tisztaságának, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértésére, így erre a figyelmét sem kellett volna felhívni.
[23] A kérelmező Ve. 43.§ (1) bekezdésére alapított felülvizsgálati kérelme eredményre vezetett, erre figyelemmel a további kérelmezői előadások érdemi értékelését mellőzte a Kúria.
Záró rész
[24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[25] A kérelmező felülvizsgálati kérelme eredményre vezetett, ezért a felülvizsgálati eljárás illetéke a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 102.§ (1) bekezdése alapján az állam terhén marad.
[26] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. április 17.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla sk. bíró