Kvk.I.37.434/2018/2. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria
végzése

Az ügy száma: Kvk.I.37.434/2018/2.

A tanács tagjai:     dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró  

A kérelmező: Magyar Szocialista Párt I. rendű és Párbeszéd Magyarországért Párt II. rendű

Képviselőjük: dr. Simon Gábor ügyvéd

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: az I. és a II. rendű kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 671/2018. számú határozata

 

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 671/2018. számú határozatát helybenhagyja.

A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Magánszemély beadványozó a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2.§ (1) bekezdés a) c) és e) pontjainak sérelmére hivatkozva azért terjesztett elő kifogást, mert álláspontja szerint dr. Magyar György plakátjain, és szórólapjain nem tüntette fel, hogy melyik jelölőszervezet jelöltje.

[2] Somogy 04. Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (OEVB) a 43/2018. (III.28.) számú határozatában rögzítette, hogy dr. Magyar Györgyöt az MSZP-Párbeszéd jelölőszervezet egyéni jelöltjeként vették nyilvántartásba, de ez sem a plakátokon, sem a szórólapokon nem szerepel. Erre tekintettel a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, dr. Magyar György megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti a választás tisztaságának megóvása, a c) pont szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között, valamint az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit. Dr. Magyar Györgyöt eltiltotta a további jogszabálysértéstől, ugyanakkor a kifogásban indítványozott bírság kiszabást mellőzte.

[3] Dr. Magyar György fellebbezése folytán eljáró Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 671/2018. számú határozatával a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az NVB a Nemzeti Választási Rendszerből a Ve. 43.§ (4) bekezdés alapján hivatalból lekért adatok alapján megállapította, hogy dr. Magyar György a nyilvántartásban szereplőtől eltérő lakóhelyet jelölt meg. A Ve. 224.§ (3) bekezdés b) pontja szerint az értesítési cím megadása nem vagylagos feltétel a lakcím feltüntetéséhez képest, ezért a lakcím megadásának elmulasztása a jogorvoslati kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását vonja maga után.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[4] A kérelmezők felülvizsgálati kérelmükben az NVB határozatának az OEVB határozatára kiterjedő hatályon kívül helyezését és a kifogás elutasítását kérték.

[5] Álláspontjuk szerint az NVB határozata nem felel meg a Ve. 231.§ (3) bekezdésének, mivel a fellebbezés az ott előírt hármas feltételt teljesítette: a jogosult terjesztette elő, az illetékes szervnél és határidőben. Dr. Magyar György jogosulti pozíciója a Ve. 221.-222.§-ain alapul és nem függ az érintett lakcímétől. Az, hogy fellebbezésében jóhiszeműen azt a lakcímet adta meg, amellyel őt jelöltként nyilvántartásba vették, nem jelenthet hátrányt a jogorvoslat elbírálása során, ráadásul azzal, hogy az NVB nem is vizsgálta érdemben a fellebbezését. Az NVB-nek azt kellett volna megállapítani, hogy az OEVB teljes mértékben félreértelmezi a joggyakorlatot.

A Kúria döntése és jogi indokai

[6] A kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.

[7] A kérelmezők Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta.

[8] A kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmükben figyelmen kívül hagyták a Ve. 231.§ (1) bekezdés d) pontját. Eszerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat; a 224.§ (3) bekezdés b) pontja értelmében a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a kérelem benyújtójának neve, lakcíme (székhelye) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címe.

[9] Dr. Magyar György az NVB-hez címzett fellebbezésében lakcímként budapesti postai címét adta meg, holott ekkor bejelentett lakcíme nem itt volt. A Ve. 231.§ (3) bekezdésének alkalmazása során nincs lehetőség annak vizsgálatára, hogy erre milyen okból, jó- vagy rosszhiszemű címfeltüntetés miatt került-e sor.

[10] A Ve. 231.§ (3) bekezdés szabályai szerinti hiányos tartalommal benyújtott kifogás, illetve fellebbezés esetén a Kúria az első-, vagy másodfokú választási szerv érdemi vizsgálat nélküli végzését helybenhagyja. A hiányosságok pótlása a bírósági felülvizsgálat során már nem vehető figyelembe, tekintettel arra, hogy a bírósági felülvizsgálat az annak tárgyát képező határozat jogszerűségére terjed ki. Hiába szerepelnek tehát a bírósági felülvizsgálati kérelemben a korábban hiányzó adatok: ha a kérelmet jogszerűen utasították vissza a hiányos tartalma miatt, akkor a bírósági felülvizsgálatban nincs lehetőség ezek pótlására.

[11] Mindezekre tekintettel a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta. A fellebbezés formai hiányának megállapítása miatt a Kúria érdemben nem vizsgálhatta a kapcsolódó joggyakorlatot, a kifogás megalapozottságát, vagy megalapozatlanságát.

Záró rész

[12] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.

[13] A kérelmezőket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5.§ (1) d) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, és nyilatkoztak az 5.§ (2) bekezdés szerinti illetékmentességi feltételéről. Ezért a felülvizsgálati eljárás illetéke a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 102.§ (1) bekezdése alapján az állam terhén marad.

[14] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 10.

dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla sk. bíró