Kvk.I.37.415/2010/2. számú határozat

Kvk.I.37.415/2010/2.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt I.r. és II.r. kérelmezőknek az Országos Választási Bizottság 2010. április 11-én a kampánycsend kiterjesztése és megszüntetése tárgyában hozott döntései és a 3/2010. számú OVB állásfoglalás ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme tárgyában az alulírott helyen és napon meghozta az alábbi

A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét hivatalból elutasítja.

Ez ellen a végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Az Országos Választási Bizottság /a továbbiakban: OVB/ 2010. április 11-én 18.50-kor döntött a kampánycsend meghosszabbításáról, majd 22.15 órakor annak megszüntetéséről. A döntés meghozatalát az indokolta, hogy az igazolás útján szavazók számára kijelölt szavazókörökben 19.00 órakor a szavazás még nem fejeződött be.

2010. április 11-én az OVB - 3/2010. szám alatt - állásfoglalást adott ki a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban Ve.) 71. § /1/ bekezdésének értelmezéséről. Az állásfoglalás szerint a hivatkozott rendelkezésnek az az eljárás felel meg, ha a szavazatszámláló bizottság a 19.00 óráig a szavazás céljából megjelent, még sorban álló valamennyi választópolgár részére biztosítja a szavazás lehetőségét. A szavazatszámláló bizottságnak meg kell teremtenie annak technikai feltételeit, hogy a fenti határidő után érkező választópolgárok már ne szavazhassanak.

A kérelmezők a fenti döntések és az állásfoglalás ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet terjesztettek elő a Legfelsőbb Bírósághoz. Álláspontjuk szerint a Ve. 90/A. § /4/ bekezdése nem állapít meg hatáskört az OVB részére arra nézve, hogy döntsön a kampánycsend meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről, ezért az OVB akkor járt volna el helyesen, ha az Országos Választási Iroda Vezetőjének kérelmét elutasítja és a határozathozatalt mellőzi. Sérelmezték továbbá, hogy az OVB megsértette a Ve. 3. § d/ és e/ pontjában foglalt alapelveket azzal, hogy a hivatkozott határozatokat nem tette közzé a honlapján és nem biztosított ellenük jogorvoslati lehetőséget.

A 3/2010. számú állásfoglalással kapcsolatban kifejtették, hogy az nem felel meg a Ve. 3. § d/ pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. A nem a szavazóhelyiség előterében (pl. utcán) tartózkodó választópolgárok már nem szavazhattak volna.

A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme érdemben nem bírálható el.

A Ve. 82. §-ának /1/ bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem az OVB határozata ellen nyújtható be. A Ve. 29/B. §-ának /1/ bekezdése alapján a választási bizottság határozattal dönt. A határozatot - meghozatala napján - írásba kell foglalni.

Az OVB 2010. április 11-én megtartott üléséről készült jegyzőkönyvből az állapítható meg, hogy az OVB az Országos Választási Iroda vezetőjének kérésére határozati formát nem igénylő értelmezést adott abban a kérdésben, hogy a szavazás elhúzódása miatt a tájékoztatási rendszer nem indítható be 19.00 órakor, mert a kampánycsend a szavazás befejezéséig tart. Az OVB 22.15 órakor ugyanilyen jegyzőkönyvi döntést hozott a tájékoztatási rendszer beindításáról, az eredmények közzétételéről. A Legfelsőbb Bíróság megállapítja, hogy az OVB fenti jegyzőkönyvi döntései nem a Ve. alapján önállóan felülvizsgálható határozatok.

A Ve. 90/A. § /4/ bekezdésének a/ pontja alapján az OVB állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

A Ve. 84. §-ának /2/ bekezdése értelmében a bíróság a bírósági felülvizsgálat iránti kérelemről nemperes eljárásban határoz.

A 105/1952. /XII.28./ MT rendelet 13. §-ának /3/ bekezdése értelmében a nemperes eljárásokban is a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Tekintettel arra, hogy az OVB által kiadott állásfoglalás és a kampánycsend határidejével kapcsolatos döntések a Legfelsőbb Bíróság által nem vizsgálhatók felül, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 130. § /1/ bekezdésének b/ pontja alapján - figyelemmel a Ve. 82. §-ának /1/ bekezdésében és 90/A. § /4/ bekezdésének a/ pontjában foglaltakra - a kérelmet hivatalból elutasította. E döntésre tekintettel a kérelmező által kért szóbeli nyilatkozattételre sem kerülhetett sor.

A határozat elleni további jogorvoslatot a Ve. 84. §-ának /10/ bekezdése zárja ki.

Budapest, 2010. április 15.