A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.I. 37.389/2018/2.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró
A kérelmező: (...)
Képviselője: dr. T. Tóth Balázs egyéni ügyvéd
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 558/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi felülvizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (ezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2018. március 16-án elektronikus úton kifogást nyújtott be az OEVB-hez, amelyben előadta, hogy Cs. K., a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselő-jelöltje a ... Általános Iskolában 2018. március 13-án iskolaidőben, 14 és 17 óra között egészségnapot szervezett, amellyel egy időben a párt önkéntese az iskola bejáratánál támogató aláírásokat gyűjtött. Előadta továbbá azt is, hogy az egészségnapot Sz. M. önkormányzati képviselő közösségi oldalán népszerűsítette, valamint személyesen is megjelent. Nézete szerint ez a magatartás sérti a választási eljárásról szóló 2013. XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Az OEVB érdemben vizsgálta a kifogást, megállapította, hogy a megjelölt pártra, vagy személyekre, mint szervezőkre vonatkozó adatok vonatkozásában semmilyen bizonyíték nem került benyújtásra, így a szervezők személye kapcsán érdemi megállapítást tenni nem tud. Az egészségnap közzétett tartalma alapján pedig a kampánytevékenység fogalmi elemének fennállását (választói akarat befolyásolása vagy megkísérlése) nem tudta megállapítani. Mindezekre figyelemmel a kifogást az OEVB az 56/2018. (III. 19.) számú határozatával elutasította.
[2] A kérelmező fellebbezése folytán eljáró Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) az 558/2018. számú határozatával az OEVB határozatát helyben hagyta.
Indokolása szerint annak ellenére, hogy a kérelmező a szervezők személyének megállapítása érdekében új bizonyítékokat is csatolt, nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy a kifogásban megjelölt két személy szervezték volna az Egészségnapot és ezzel egyidejűleg ezt a rendezvényt kampánytevékenység folytatására is fel kívánták használni. Az aláírásgyűjtésre pedig nem az intézmény területén, hanem az iskola előtti, a gyalogosforgalom számára nyitva álló járda túloldalán, közterületen került sor, emiatt a Ve. 141. §-a szerint a kampánytevékenység folytatása nem ütközött a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Köznevelési tv.) 24. § (3) bekezdése és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába sem.
[3] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a támadott határozat megváltoztatását, annak megállapítását kérte, hogy Cs. K., a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője és Sz. M., a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség önkormányzati képviselője a köznevelési intézmény előtt folytatott kampánytevékenységgel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját és a Köznevelési tv. 24. § (3) bekezdését. Kérte a személyek további jogsértéstől való eltiltását, és a jogszabály-sértéssel arányban álló bírság kiszabását.
[4] Érintettsége indokaként arra hivatkozott, hogy gyermeke a jogsértéssel érintett nevelési intézmény hallgatója, ennek igazolására azonban semmilyen dokumentumot nem csatolt.
[5] Érdemben előadta, az NVB tévesen ítélte meg az Egészségnap szervezését, és az iskola megközelítését egyedüliként biztosító közterületen felállított stand helyzetét. Az aláírásgyűjtés nem csupán önmagában álló kampányeszköz – az tette jogsértővé, hogy az iskolában az ugyanazon jelölőszervezet által szervezett egészségnap idején és helyén valósult meg.
A Kúria döntése és jogi indokai
[6] A kérelmező felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[7] A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében „a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. § (1) bekezdése a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[8] A Ve. egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. A fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli szervezet jogosult fellebbezést benyújtani (221. § (1) bekezdés).
[9] Ezzel szemben a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a fent hivatkozott Ve. 222. § (1) bekezdés értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen és azt igazolja, bizonyítsa is.
[10] A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A kérelmezőnek jelen felülvizsgálati kérelmében az érintettség igazolásául felhozott azon indok, hogy gyermeke az említett iskolába jár, elfogadható de annak bizonyítása részéről elmaradt. Az érintettséget nem elég állítani, annak bizonyítása a jogorvoslattal élő kérelmezőt terheli. Ennek igazolására elegendő lett volna például gyermeke ellenőrző könyve azon részének becsatolása, melyből az általa állított tények (rokoni kapcsolat és az iskolába járás ténye) kitűnnek, vagy más megfelelő dokumentum bemutatása, amely a fentieket alátámasztja.
[11] A már hivatkozott korábbi döntéseiben a Kúria megerősítette, hogy az érintettség választási ügyben való vizsgálata során nincs helye hivatalból bizonyításnak, annak igazolása a kérelmezőt terheli. A kérelmező ezen kötelezettségének a fentiek értelmében nem tett eleget, nem igazolta a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges jogorvoslati jogát.
[12] Az érintettség kérdésében kialakított kúriai álláspontot az Alkotmánybíróság több döntésében már vizsgálta és hangsúlyozta, hogy „A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönti el.” [3081/2014. (IV.1.), 3097/2014. (IV.11.)]
[13] Érintettség igazolásának hiányában a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése és 231. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[15] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35. § (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101. § (1) és 102. § (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket az 58. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegben.
[16] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 28.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró