A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.37.330/2018/2.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla bíró
A kérelmező: a személyesen eljárt ….
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 354/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak- külön felhívásra - 1.000 (ezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 252. § (2) bekezdésében foglalt hatáskörében eljárva a kérelmezőt, mint a Magyarországi Cigánypárt jelöltjét a 18/2018. (III. 05.) számú határozatával nyilvántartásba vette.
[2] Egy magánszemély fellebbezése folytán eljáró Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) az OEVB határozatát megváltoztatta, és a kérelmező nyilvántartásba vételét visszautasította. Indokolása szerint az újbóli ellenőrzés eredményeképpen a választási iroda megállapította, hogy 1561 rögzített ajánlásból 535 elfogadható ajánlás szerepel az informatikai rendszerben, és ezen 535 érvényes ajánlásból nem felel meg 58 ajánlás. Az érvénytelenség okait a választási iroda tájékoztatója tételesen rögzíti.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[3] A személyesen eljáró kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, jelöltként való nyilvántartásba vételét kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[4] A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[5] A Ve. 231.§ (1) bekezdése szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha - egyebek mellett - nem tartalmazza a 224.§ (3) bekezdésében foglaltakat. A Ve. 231.§ (2) bekezdése értelmében bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani akkor is, ha a 224. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésével nyújtják be.
A Ve. 224.§ (5) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.
[6] A kérelmező a felülvizsgálati kérelmet személyesen nyújtotta be, nincs a Ve. 224.§ (5) bekezdés szerinti ügyvédi képviselet, ami már önmagában is a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi. A kötelező ügyvédi képviselet alól a jogalkotó csak azoknak a természetes személyeknek az esetében enged kivételt, akik jogi szakvizsgával rendelkeznek, és csatolják szakvizsga bizonyítványuk egyszerű másolatát.
[7] A kérelmező ügyvédi meghatalmazást nem csatolt, a saját ügyben való eljárás feltételeit nem igazolta, noha a jogi képviselő szükségességéről a határozat a rendelkező részt követő jogorvoslati záradékban kétséget kizáróan tájékoztatta. Ezért a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[8] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[9] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket az 58.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegben.
[10] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 19.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. előadó bíró,
dr. Heinemann Csilla sk. bíró