A Kúria
végzése
Az ügy száma: Kvk.I.37.329/2018./3.
A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró
A kérelmező: (...)
Képviselője: Dr. Pink Marianna Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügy
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 426/2018. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.000 (ezer) forint mérsékelt eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező 2018. március 7. napján 18 óra 18 perckor a Budapest 15. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnak (továbbiakban: OEVB) címzett kifogást nyújtott be. Kifogását a „Városkép” elnevezésű, nem országosan terjesztett sajtótermék 1. lapszám, farsangi 1. különszám, valamint 3. lapszám vonatkozásában a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 146.§ a) pontja szerinti politikai reklámnak a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt „a jelöltek közötti esélyegyenlőséget biztosító” alapelvet sértő módon történő közzététele miatt terjesztette elő. Az OEVB érdemben vizsgálta a kifogást, megállapította, hogy sem aránytalan, sem túlzott mértékű megjelenítés, vagy népszerűsítés nem történt a vizsgált lapszámban, ezért a Ve. alapelvi sérelme nem állhat fent. A kifogást az OEVB a 46/2018. (III. 7.) számú határozatával elutasította.
[2] A kérelmező fellebbezése folytán eljáró Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) a 426/2018. számú határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta, és a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Indokolása szerint a kifogásban szereplő „Városkép” című kiadványai közül a legkésőbbi, a 2018. február 20-án megjelent újsággal kapcsolatos jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje is lejárt 2018. február 23-án 16 órakor, így elkésettség okán mindhárom lapszám tekintetében a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak lett volna helye. Ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria Kvk.III.37.484/2014/3. számú végzésére.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[3] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását, a jogsértés megállapítását, a jogsértő magatartástól való eltiltást és a Kiadó kúriai döntés rendelkező részének közzétételére való kötelezését kérte.
[4] Érintettségének alátámasztásaként arra hivatkozott, hogy Budapest XVIII. kerülete a Budapest 15. számú egyéni választási kerülethez tartozik, ahol választópolgárként a Ve. 208.§ alapján kifogással, majd fellebbezéssel élt. Ezzel kimerítette a Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettség követelményét.
Érdemben előadta, az NVB tévesen alkalmazta a folyamatos jogsértés esetén a kifogás benyújtása határidejének számítására irányadó előírásokat, holott a Ve. 209.§ (2) bekezdés szerinti szabályok egyértelműek. Az NVB és a Kúria korábbi gyakorlata is ellentmond a határozatban foglaltaknak. Ezt követően részletesen bemutatta a kiadványokban sérelmezett cikkeket, fényképeket. Jogi álláspontjának alátámasztásául több kúriai választási ügyben hozott döntésre is hivatkozott. A jogsértés alátámasztása érdekében hivatkozott a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. végzés [22] bekezdésének azon megállapítására, hogy a jelölt népszerűsítése különösen akkor, ha ez az önkormányzati lap semlegességének feladásával jár, politikai hirdetésnek minősül.
A Kúria döntése és jogi indokai
[5] A kérelmező felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
[6] A Ve. 222. § (1) bekezdése értelmében „a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A Ve. 231. § (1) bekezdése a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 221. § (1) bekezdés, illetve a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be. A Ve. egyfokú rendes és bírósági jogorvoslattal megerősített jogorvoslati rendszerében eltérően határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. A fellebbviteli fórum előtt a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy és jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli szervezet jogosult fellebbezést benyújtani (221. § (1) bekezdés).
[7] Ezzel szemben a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére a fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult (222. § (1) bekezdés). A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen.
[8] A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A kérelmező felülvizsgálati kérelmében ugyan hivatkozott az érintettségére (ott lakó választópolgár), de nem jelölt meg olyan tényt, körülményt, adatot, amelyből a Kúria az érintettségét bizonyítottnak találta volna, és ilyen tény, körülmény, adat az ügy irataiból sem volt megállapítható.
[9] A már hivatkozott korábbi döntéseiben a Kúria megerősítette, hogy az érintettség választási ügyben való vizsgálata során nincs helye hivatalból bizonyításnak, annak igazolása a kérelmezőt terheli. A kérelmező ezen kötelezettségének a fentiek értelmében nem tett eleget, nem igazolta a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásához szükséges jogorvoslati jogát.
[10] Az érintettség kérdésében kialakított kúriai álláspontot az Alkotmánybíróság több döntésében már vizsgálta és hangsúlyozta, hogy „A Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönti el.” (3081/2014. /IV.1/, 3097/2014. /IV.11./)
[11] Érintettség igazolásának hiányában a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése és 231. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Záró rész
[12] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel Ve. 229.§ (2) bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[13] A Kúria a kérelmezőt a Ve. 228.§ (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630.§ (5) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 35.§ (1) bekezdésének megfelelően, a Pp. 101.§ (1) és 102.§ (1) bekezdései alapján kötelezte, hogy fizesse meg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdése szerinti összegű eljárási illetéket az 58.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti mérsékelt összegben.
[14] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2018. március 19.
dr. Hajnal Péter sk. a tanács elnöke,
dr. Heinemann Csilla sk. előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva sk. bíró