Kvk.I.37.221/2015/3. számú határozat

KÚRIA

Kvk.I.37.221/2015/3.szám

A Kúria a személyesen eljáró dr. Bősze Ferenc Imre  kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2015. február 22. napján meghozott 37/2015. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi

v é g z é s t:

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 1.000 (egyezer) forint mérsékelt illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Veszprém Megye 01.sz. Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 46/2015. (II.19.) számú határozatával a kérelmező kifogását elutasította. A fellebbezése folytán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 37/2015. számú határozatával az OEVB határozatát részben megváltoztatta, a kifogás azon részét, mely az automatizált hívásmódú telefonüzenet jogszabálysértő voltának megállapítására irányult, érdemi vizsgálat nélkül elutasította, az OEVB határozatát egyebekben helybenhagyta. Rögzítette, hogy a kifogásnak az automatizált telefonhívásokkal kapcsolatos része nem tartalmazta a jogsértést alátámasztó megfelelő bizonyítékot, a csatolt szórólap tartalma pedig a választók megtévesztésére nem volt alkalmas.

A kérelmező az NVB határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg, a kifogásában és fellebbezésében foglaltak figyelembevételét kérte.

A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

A felperes szakvizsga-bizonyítványa egyszerű másolata csatolásával igazolta, hogy jogi szakvizsgával rendelkező személy, így a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 224. § (5) bekezdése alapján saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat.

A Ve. a kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet egymástól elhatárolt jogintézményként kezeli, egymással nem helyettesíthetők, eltérő események, aktusok jogsértéseit kell bennük megjeleníteni. A Kúria a bírósági felülvizsgálat során nem a választási eseménynek, valamint nem az OEVB határozatának jogsértését vizsgálja, hanem az NVB határozatát. Ugyanakkor az NVB határozat jogsértése csak az erre irányuló kifejezett kérelem keretei között elemezhető. Ennek következtében a kérelmező által figyelembe venni kért kifogás és a fellebbezési indokok nem alkalmasak az NVB határozat érdemi felülvizsgálatára.

A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja szerint a bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással lehet előterjeszteni. A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja előírja, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti alapját, azaz a jogsértés konkrét megjelölését.

A kérelmező tételes jogszabálysértésre nem hivatkozott, a Ve-t vagy más konkrét jogszabályi helyet nem jelölt meg, ami a kérelemmel tartalmi összefüggésbe lenne hozható.

A fentiek alapján a Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A Kúria a közigazgatási nemperes eljárás illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (7) bekezdése és 58. § (1) bekezdés f) pontja alapján állapította meg, és annak viselésére a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján kötelezte a kérelmezőt.
A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2015. február 27.

Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke,
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró,
Huszárné dr. Oláh Éva bíró