Polgári ügyek

A felperes keresetében a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) alapján kérte az alperes sajtó-helyreigazításra kötelezését az általa szerkesztett lapban megjelent valótlan tény híresztelése miatt.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntését arra tekintettel, hogy a közlés közéleti vitában kifejtett véleménynyilvánítás, amelyet a közszereplő felperesnek tűrnie kell.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette az emberi méltóságát, a testi, lelki egészséghez való jogát azzal, hogy a szülészeti ellátása során alkalmazott általános érzéstelenítésről (altatásról) nem tájékoztatta. Kérte továbbá az alperesnek 100.000 forint sérelemdíj és késedelmi kamata megfizetésére kötelezését.

Az elsőfokú bíróság ítéletével rendkívüli munkavégzés díjazása jogcímén bérpótlék megfizetésére kötelezte az alperest. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria végzésével a másodfokú bíróság ítéletet – az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a perfelvételi szaktól új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

A felperes keresete szerint az alperes elsődlegesen az általa forgalmazott mozifilmben, másodlagosan a filmmel összefüggő és az alperes honlapján megjelent közleményben sértette meg a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett keresetnek helyt adó rendelkezéseit megváltoztatta a keresetet teljes egészében elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A felperes keresetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján kérte az alperest a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, felújítása, üzemeltetése és fenntartása tárgyában létrejött szerződés egyes mellékleteinek kiadására kötelezni.

A másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva - kötelezte az alperest a kért dokumentumok kiadására, feljogosítva egyes részek felismerhetetlenné tételére.

A felperes keresetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján kérte az alperest a hulladékgazdálkodási tevékenység tárgyában létrejött szerződés és mellékletei kiadására kötelezni.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, amelyben kötelezte az alperest a kért dokumentumok kiadására.

Az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria ítéletével a jogerős ítéletet a hatályában fenntartotta.

A Kúria 2024. január 23-án felülvizsgálati eljárás keretében döntött a Ryanair légitársaság és a Budapest Főváros Kormányhivatala mint fogyasztóvédelmi hatóság közötti perben.

Az irányadó tényállás szerint a légitársaság tájékoztatta az utasokat, hogy Magyarország 2022. június 4-én új légiforgalmi adót vezetett be, amelyet az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) szerint áthárít az utasokra. Az új adó mértéke utasonként 3900 Ft. Az utasok dönthetnek úgy is, hogy foglalásukat lemondják, ebben az esetben teljes visszatérítést kapnak.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság keresetnek részben helyt adó ítéletét, amelyben megállapította, hogy az alperes (önkormányzat) a tulajdonában álló két sportpályán folyó tevékenységből adódó zavaró zajártalommal birtokháborítást követett el, és megsértette a felperesek pihenéshez és magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására, eltiltotta a további jogsértéstől.

A felperes jogelődje – néhai házastársa – gyermekkorát a Magyar Állam alperes tulajdonában volt ingatlanokon 1971-től 1996-ig azbeszt cementipari termékeket előállító állami vállalat telephelyének szomszédságában töltötte. Tüdejébe a gyárból származó kiporzással azbesztszálak kerültek, aminek következtében évtizedekkel később mellhártyadaganat alakult ki nála, és e betegségében 41 évesen, 2016. június 8-án elhunyt.

A felperesek keresete szerint az I-II. rendű alperesek azzal sértették a személyiségi jogaikat, hogy nem gondoskodtak Budapesten a súlyosan, halmozottan fogyatékos személyek tartós bentlakását lehetővé tevő önálló, avagy közösségi lakhatás megszervezéséről és fenntartásáról.