Gazdasági ügyek

A felperesek a Magyar Állam és egyes állami intézmények elleni keresetükben arra hivatkozással, hogy pénzügyi befektetéseiket az azokat kezelő vállalkozás fizetésképtelenné válása miatt elveszítették, károsodásukban pedig – az érintett vállalkozás, illetve a befektetési piac megfelelő felügyeletének, ellenőrzésének elmulasztásával – az alperesek releváns szerepet játszottak, a Magyar Állam és az adott állami intézmények kártérítési felelősségének megállapítását kérték.

Tájékoztató a Pfv.V.21.094/2019. ügyben hozott egyedi határozatról.

Tájékoztató a Pfv.V.21.437/2018/5. számú ügyben hozott határozatról.

A fogyasztói kölcsönszerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétellel kikötött kezelési díj és folyósítási jutalék tisztességtelensége vizsgálatának szempontjairól döntött a Kúria gazdasági tanácsa a Gfv.VII.30.356/2019. számú egyedi ügyben meghozott határozatában.

Tájékoztató a Kúria döntéséről a Gfv.V.30.045/2019/9. számú egyedi ügyben.

A Kúria Gfv.VII.30.360/2018/8. számú ítéletében foglalt döntés rövid ismertetése: A felperesek a felszámolás alá került Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. hitelezőiként keresetükben a Magyar Állam alperes korlátlan és teljes tagi felelősségét kívánták érvényesíteni, mivel álláspontjuk szerint az alperes minősített többséget biztosító tagi befolyása révén tartósan hátrányos üzletpolitikát érvényesített az adóssal szemben és ez vezetett a társaság felszámolásához.

Az I. rendű alperes gazdálkodó szervezet csődeljárást kezdeményezett maga ellen. A csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtását megelőző két hétben az I. rendű alperes ügyvezetője, a baráti és rokoni körébe tartozó hitelezők részére, az I. rendű alperes nevében közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatokat tett, vagyont terhelő zálogjogot, illetve ingatlan-jelzálogjogot alapított az I. rendű alperes tulajdonában álló vagyontárgyakon.

A peres felek CHF alapú kölcsönszerződést kötöttek személygépkocsi vételárának finanszírozására. A szerződésben meghatározták a kölcsön összegét, a törlesztő részletek számát, havi összegét, a törlesztés teljes összegét, valamint a THM-et.

A felperes keresetében – többek között – a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdés c) pontja alapján, arra való hivatkozással, hogy a szerződés nem tartalmazza az induló ügyleti kamat éves százalékos értékét.

A felek egy komplex beruházás kapcsán kötött vállalkozási szerződésükben megállapodtak abban, hogy a vállalkozó meghatározott határidőn belül teljesíti a meghatározott építési munkákat. A szerződés késedelmes teljesítése esetén a vállalkozó vállalta a vállalkozói díj maximum 10 %-áig terjedő kötbér, illetve további 10 %-áig terjedő összeg megfizetését, ha a késedelme más vállalkozóknál készenléti vagy lassítási költségeket eredményez. A szerződésben megállapodtak abban, hogy esetleges jogvitájukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság bírálja el.

Az adós felszámolásának megindulása után a felszámoló a bejelentett hitelezői igényekből két igényt vitatott, s azokat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv. ) 46.§ (6) bekezdése szerint a bírósághoz megküldte elbírálásra.