A felperesnek a munkáltatója és annak fenntartója ellen benyújtott keresete a magasabb vezetői megbízása 2005. június 24-ei visszavonása jogellenességének Kjt. 23.§ szerinti megállapítására és jogkövetkezményei alkalmazására, a Kjt. 34. §-ban foglalt jogkövetkezmények levonására, vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítésére irányult.
A felperesek a 2008. május 19-én kelt adásvételi szerződéssel 8.500.000 forint vételár ellenében megvásároltak az alperestől egy használt lakóházas ingatlant. 2008. őszén, a fűtési szezon megkezdését követően azonban a felperesek azt észlelték, hogy az épület falai vizesednek, penészesednek és repedeznek. Ezt követően a hiba mértékének, okának és javíthatóságának tisztázása érdekében szakértői véleményt szereztek be, majd 2009. február 03-án kezdeményezték az alperesnél a hibás teljesítés peren kívüli orvoslását. Az alperes azonban a 2009.
A felperes, mint végrehajtást kérő által indított végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtó telefonon és faxon értesítette az ügyvéd foglalkozású alperest, hogy lefoglalja az adósnak a nála (ügyvédi letétben) elhelyezett pénzösszegét, és a követelés lefoglalásáról szóló értesítést ugyanaznap postán is megküldte az alperes részére. Az alperes három nappal a postai kézbesítést megelőzően, azonban a végrehajtói irat „faxolását” követően, a letétben elhelyezett összegből - megbízási szerződés alapján - harmadik személy számára kifizetést teljesített.
Az ingatlan-nyilvántartáshoz közbizalmi hatás fűződik, ezért fontos követelmény, hogy a bejegyezhető jogokat, feljegyezhető tényeket és a benne feltüntetett adatokat helyesen tartalmazza. Ha az ingatlan-nyilvántartás téves jog, tény adat bejegyzés (feljegyzés) vagy az ingatlan-nyilvántartási térkép hibája miatt helytelen, kiigazítása az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62.§ (1) bekezdésének c) pontjának megfelelő keresettel történhet.