Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke meghívására 2025. október 28-31. között hivatalos látogatást tett Budapesten a Kazah Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, Aslambek Mergaliyev és két fős kísérete.
A Kúria eljárásainak túlnyomó többsége a nyilvánosan elérhető statisztikai adatok szerint három hónapon belül befejeződik. A Kúria tanácsai minden esetben törekednek arra, hogy az eléjük kerülő jogvitákat magas szakmai színvonalon, egyúttal az időszerűség követelményének is megfelelve bírálják el.
Az időszerű ítélkezés szempontjának különös hangsúlyt ad az a közelmúltban bevezetett szabályozás, amely szerint – bizonyos ügytípusokban – a törvényben meghatározott intézkedési határidő túllépése esetén a bíróságoknak vagyoni elégtételt kell fizetniük.
Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága 2025. október 7-i ülésén megvitatta a Kúria elnökének beszámolóját a legfelsőbb bírói fórum 2024. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében.
A felperes 2025. október 2-án bejelentette a gyülekezési hatóságnál, hogy a 2025. október 8-án gyűlést kíván tartani. Az alperes határozatában úgy rendelkezett, hogy a felperes a gyűlést a Budapest V. kerület, Nagy Ignác utca 6-8. szám alatti járdaszakaszon, hangosítás teljes mellőzésével jogosult megtartani.
A felperes keresetét elbíráló Kúria ítéletében az alperes határozatát megsemmisítette.
A gyülekezési ügyekben is alkalmazandó általános közigazgatási rendtartás értelmében a hatóságnak az ügyfél jóhiszeműségét vélelmeznie kell. A jóhiszeműség vélelme – a büntetőeljárásból jól ismert ártatlanság vélelme kiterjesztéseként – azt jelenti, hogy az állam és a nevében eljáró hatóságok nem feltételezhetik ténybeli alap nélkül azt, hogy az ügyfél megtéveszti őket, jogellenes magatartásra készül vagy kifejezetten hazudik. Az utóbbiakat tények alapján a hatóságnak kell bizonyítania. A hatóság – vagy akár a bíróság – szubjektív meggyőződése, sejtése nem bizonyíték.