A kártalanítás és a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban, az emberkereskedelem értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlatot és az építésügyi hatósági eljárásokat is megvizsgálják idén a Kúria joggyakorlat elemző csoportjai.
A tavaly előtt hatályba lépett új büntetőeljárási törvényről írt átfogó tanulmányt a Kúria elnökhelyettese. Dr. Kónya István „A Be. egy éve kúriai szemmel” című írása az Ügyvédek lapja című, a Magyar Ügyvédi Kamara folyóirata 2019. november-decemberi számában jelent meg. A legfőbb bírói fórum helyettes vezetője kiemelte: „az új (hatályos) Be. biztosítja a büntetőügyek folyamatos elbírálását és képes az időszerűség javítására is.”
Megvizsgálta a szülői felügyelet és a feltételes szabadságra bocsátás jogintézményeivel kapcsolatos bírósági gyakorlatot a Kúria, az eredményekről a Kúria elnöke szóban tájékoztatta az igazságügyi minisztert, rövidesen írásban is megküldi válaszát – mondta dr. Darák Péter az InfoRádiónak adott interjújában. A legfőbb bírói fórum vezetője az Aréna című műsorban a vizsgálatról szólva kiemelte, konkrét eseteket elemezve nem állapítható meg, hogy a joggyakorlat helytelen irányba haladna, illetve az, hogy mindez közvetlenül a Kúria beavatkozását tenné szükségessé.
Jány Gusztáv vezérezredes ügyében 1947-ben meghozott népbírósági ítéletről és a második magyar hadsereg parancsnokát felmentő, 1993-ban kihirdetett legfelsőbb bírósági ítéletről írt a Magyar Nemzet 2020. január 11-én. A napilap idézi a Kúria elnökhelyettesét, aki 1993-ban az ügy előadó bírója volt. Dr.
A Kúria Kfv.X.37.763/2019/6. számon hozott ítéletet. A határozat rögzíti: A bíróságnak mindig egyedileg, a körülményeket és a szakvéleményt értékelve kell állást foglalnia a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményének aggálytalanságáról.