„A Kúria mindig is a magyar államiság, sőt, a magyar alkotmányosság bástyája volt” – emlékeztetett Varga Zs. András a Mandinernek adott, 2021. január 19-én megjelent interjújában. A Kúria elnöke kifejtette, „Kúria nélkül nem volt magyar alkotmányosság, mai átfogalmazásban Kúria nélkül nem volt korábban magyar jogállam. Én ehhez azt tudom hozzátenni, hogy valószínűleg most sem lenne.”
Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.21.454/2019/10. számú, személyiségi jogsértés megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt indult perben hozott döntéséről.
A Kúria nem egy absztrakt intézmény, de nem is egy épület vagy egy bírói igazgatási szervezet, hanem azok a bírák, akik itt dolgoznak – emlékeztetett a Kúria elnöke az Indexnek adott interjújában. Dr. Varga Zs. András a hírportálnak megismételte: „nem az elnöknek van Kúriája, hanem a Kúriának elnöke”. „Az elnök igazgatási feladatot lát el, és nem befolyásolhatja az ítélkezést.
Tájékoztató a Kúria Mfv.X.10.103/2020. számú határozatról.
Az alperes 2017. március 9-től munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatta a felperest, aki a munkáját egy másik Kft.-nél mint kölcsönvevő munkáltatónál végezte. A kölcsönvevő munkáltató 2019. február 18-án az alperesnek megküldött e-mailben felperest azon a napon „lemondta”, amelyet többszöri targoncával történő ütközéssel, nem megfelelő munkához való hozzáállással, táppénz problémákkal, valamint a többszöri személyes megkeresés ellenére történő túlóra elutasításával indokolt.
A függetlenség a bírói lét elvonhatatlan, eltörölhetetlen attribútuma – szögezte le Dr. Varga Zs. András a Kossuth Rádiónak adott interjújában, 2020. január 14-én. A Kúria elnöke a „Jó reggelt Magyarország” című műsorban elmondta, az ítélkező bíró sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalomtól nem fogadhat el utasítást, a másik két hatalmi ág pedig köteles a bíróság döntését elfogadni.